Vészjósló Greenpeace-jelentés Fukusimáról

Vészjósló Greenpeace-jelentés Fukusimáról

A napokban lesz a fukusimai tragédia ötödik évfordulója. A Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés és az azt követő cunami közel 16 ezer ember halálát okozta 2011 tavaszán, az atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenség miatt pedig durván felborult az ökoszisztéma egyensúlya. A Greenpeace friss jelentése szerint évtizedekig eltarthat a terület újjáélesztése.

Korlátozottak az elérhető módszerek a radiológiai következmények megállapításához, de a korábbi tapasztalatok és a környezetben lévő radionuklidok alapján nem valószínű, hogy bármiféle nagyobb radiológiai következménye lenne a balesetnek a populációkra vagy az ökoszisztémára – idézi a Greenpeace-tanulmány Amano Jukijának, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatójának tavalyi jelentését. A világ vezető környezetvédelmi szervezete azonban saját szakértőivel és független tudományos kutatók bevonásával öt éven át végezte vizsgálatait a térségben, hogy felmérje a kilencmillió köbméternyi nukleáris hulladék környezetre gyakorolt hatásait, s az IAEA 2015-ös helyzetjelentésével szemben merőben eltérő állapotokat tapasztalt.

Még mindig magas a sugárzási szint

A tanulmány részletesen elemzi az ökoszisztéma állapotát, és aggasztó tényekre hívja fel a figyelmet. A cédrusok és a tölgyfák friss hajtásaiban és a pollenekben magas a radioaktív szennyeződések koncentrációja, a jegenyefenyők abnormális növekedést mutatnak, a kék pillangók hernyóinál örökletes mutációk figyelhetők meg, a térségben élő 57 madárfaj populációjának termékenysége rohamosan csökken, növekszik az albínó fajok száma, a folyótorkolatok és az édesvízi halak céziummal szennyezettek. A cézium a talajban öt centiméter mélyen is megtalálható, ami kritikus tényező a biológiai hasznosulás és a külső sugárterhelés szempontjából. Bár az IAEA vizsgálatai szerint e szennyeződés nem lesz közvetlen hatással az állatvilágra, a tanulmány utal a csernobili sugárzónában, természetes körülmények között végzett vizsgálatokra, melyek szerint az állatok akár nyolcszor érzékenyebben reagálhatnak a krónikus, alacsony dózisú sugárzásra, mint ahogy azt a laboratóriumi vizsgálatok mutatják. A térségben található folyók az elkövetkező száz évben annyi céziumot szállíthatnak a Csendes-óceánba, mintha magából az erőműből közvetlenül kerülne a vizekbe a nukleáris szennyeződés, így a folyótorkolatok teljes élővilága érintett.

A sugárzási szint még mindig túl magas ahhoz, hogy a baleset idején evakuált közel 160 ezer lakos visszatérhessen eredeti lakhelyére, akiknek nagy része nemcsak otthonát kellett hogy hátrahagyja, hanem megélhetési forrását is, ugyanis a legtöbben erdőgazdálkodással, halászattal, mezőgazdasági munkával keresték a kenyerüket. A Greenpeace-tanulmány célja nem csupán az elmúlt öt esztendő vizsgálatainak közzététele, hanem a japán kormánynak szánt figyelmeztetés is, mely gazdaságpolitikai terveit lakói érdekeinek háttérbe szorításával kívánja végrehajtani, mihamarabb be akarja népesíteni a kiürített területeket, és újra üzembe helyezné atomreaktorait.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »