Vészforgatókönyvről beszélnek a demokratáknál

Vészforgatókönyvről beszélnek a demokratáknál

Hillary Clinton kedden egy kampányrendezvényen sem szerepelt, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fog – ahogyan azt sem, vége az egészségi állapota miatti aggodalomnak a Demokrata Párt térfelén. Sőt Dan Fowler, a párt volt elnöke azt sürgette, hogy kezdjenek mihamarabb gondolkodni az utódján.

Mások szerint viszont ez gyakorlatilag azt jelentené, mintha élve temetnék Hillary Clintont, aki környezete reményei szerint a napokban a korábban megszokott elánnal tér vissza a kampány forgatagába. Beismert tüdőgyulladása mellett a jelöltet hitelességi deficit is sújtja: már a múlt pénteken diagnosztizálták a betegségét, amit azonban csak kényszerűen ismert be, miután idő előtt távozott rosszullét miatt vasárnap a szeptember 11-i New York-i megemlékezésről.

Az utóbbi két napban az amerikai sajtó is alaposan végiggondolta annak az eshetőségét, ha Clinton mégsem lenne alkalmas elnöknek. A helyzet akkor a legegyszerűbb, ha ez már azután derül ki, hogy esetleg őt választják meg az amerikaiak november 8-án. Hiszen az alkotmány 20. kiegészítése szerint ilyenkor a megválasztott alelnök – jelen esetben Tim Kaine – teszi le az esküt január 20-án, és lép a helyébe.

Abban az esetben azonban, ha a demokraták már most változtatni akarnának jelöltjükön, akit júliusban pártkonvención választottak meg, számos jogszabályt és helyi előírást kellene módosítani. A pártelnökségnek elvileg új nevet kellene felrakatnia a szavazólapokra az egyes szövetségi államokban; ehhez nem elég, hogy Kaine egy helyet előre lépjen. Kérdés, ez mennyi időbe telne, miközben egyes államokban – a szabályok szerint legalábbis – már most is késő változtatni a leadott neveken. Például Iowában, Coloradóban vagy az elnökválasztás szempontjából általában kulcsfontosságú, „billegő államnak” számító Ohióban.

Minderről azonban egyelőre csak elméletben van szó. Beláthatatlan még, mennyi ideig tart Clinton felépülése – akinek ellenfele, a republikánus Donald Trump is jobbulást kívánt –, ahogyan az is, hogy betegségének eltitkolása mennyiben érinti a támogatottságát, különösen a választás szempontjából kulcsfontosságú államokban.

Ahogyan az sem olvasható egyelőre ki a közvélemény-kutatásokból – a legutóbbi kettőből az egyik Clintont, a másik Trumpot hozza ki az első helyen –, mit szólnak az amerikaiak ahhoz, hogy Clinton szánalmasnak, rasszistának, szexistának és homofóbnak nevezte Trump támogatóinak egy részét.

Azaz felmondta a „politikailag korrekt” leckét – ám bocsánatkérésre is kényszerült emiatt.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »