Versenyképesség-növelésre kellene fordítani a támogatásokat

Versenyképesség-növelésre kellene fordítani a támogatásokat

A földforgalmi szabályok átszabásával nagyot lépett a kormány a céljainak megfelelő agrár-üzemszerkezet kialakítása felé, de – bár a külkereskedelmében is jól teljesített az ágazat – mezőgazdasági lehetőségeink jobb kihasználása, a termelés hatékonyságának és versenyképességének javítása a következő kormányra marad a Világgazdaság Új ciklus sorozatának nyilatkozó szakemberek szerint.

Tavaly a 2014-eshez képest 1,1 milliárd euróval, 8,896 milliárd euróra nőtt a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari export, és a terület külkereskedelmi aktívuma is emelkedett 109 millió euróval, elérve a 3,239 milliárd eurót. A kormányzati ciklus kezdő és záró teljes évének adatait kiragadva – és azt is figyelembe véve, hogy a köztes években hullámzott az ágazat külkereskedelme – fejlődés látszik, hiszen az export és az egyenleg is nőtt.

A kivitel szerkezetét vizsgálva azonban már árnyaltabb a kép, és egyaránt kirajzolódnak a hazai agrárium erősségei és gyengeségei.

A tavalyi exportbevétel nagy része a gabonakivitelből származott, amely a 2016-os kiváló termésnek köszönhetően érte el a 8,2 millió tonnát, 30 százalékkal többet az előző évinél.

Tavaly a kedvezőtlenebb időjárás miatt már kisebb lett a termés, ami azt jelzi, hogy a kedvező körülmények között kiemelkedően teljesítő, és támogatásokkal jól ellátott terület nagyon függ az időjárástól, amelynek szélsőséges hatásait nem tudja ellensúlyozni korszerű fajtákkal és technológiákkal. Ezen tehát mindenképpen javítani kell – fogalmazható meg a következő kormányzati ciklus egyik feladata.

A szakértők szerint ugyanakkor az exportban további növekedési potenciál van, de ennek kihasználásához növelni kell a feldolgozott termékek arányát az élelmiszeripar és az állattenyésztés fejlesztésén keresztül.

Feldolgozott termékeket kell kivinni, ez stratégiai kérdés – szól a szakmai konszenzus. Ehhez is szükség van az egyes termékpályákon a szereplők közötti integrációkra.

Az állattenyésztésben nagy volt a hullámzás, amire a tej- és sertéspiaci válság, valamint a baromfiágazat termelését visszavető madárinfluenza részben magyarázat lehet. A még az előző kormányzati ciklusban, 2012-ben elfogadott sertésstratégia megvalósítása szempontjából például kudarcnak kell tekintenünk az elmúlt éveket. Bár ezt az ágazati terméktanács és az agrárkormányzat sem ismeri be, mondván:

a sertésstratégia kellett a válság túléléséhez, anélkül a disznótartók többsége tönkrement volna, a stratégia meghirdetéséhez képest is csökkent az állatok száma, azon belül tovább apadt a kocáké.

Ez azt jelzi, hogy a bajok mélyebben vannak. A termelők jelentős részénél hatékonysági problémák jelentkeznek, miközben – ahogyan az OTP középtávú agrárstratégiai helyzetértékelésében olvasható – az ágazat jelenlegi fejlesztési-támogatási lehetőségei messze elmaradnak a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban megvalósult beruházások nagyságától.

Sikeres ugyanakkor – ahogyan a többi ágazatban is – az áfacsökkentés, amely több lépcsőben végigért a teljes vertikumon. Segített tisztítani az ágazatot, amit a számok is mutatnak. Miközben például tavaly 1,2 százalékkal csökkent a hazai sertésállomány, a vágóhidakon 1,7 százalékkal több disznót vágtak, ami nem vezethető le a külkereskedelmi forgalomból. Az élő sertés és a félsertés áfájának 2014-es csökkentése óta egymillióval (27 százalékkal) nőtt az éves vágások száma, holott az állomány 4,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az agrárszakmának a következő kormánnyal szembeni elvárása lehet a legnagyobb forgalmú tejek és tejtermékek, valamint a zöldségek áfájának csökkentése is.

Kielégítőnek tartja az elmúlt ciklus, illetve az azt megelőző évek támogatáspolitikáját Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. A baromfiágazat nem részesülhet uniós támogatásban – ahogyan a sertés- sem –, de az állami forrásai nagyban bővültek. A terület fő támogatási formája a 2008-ban bevezetett állatjóléti támogatás, amelynek nagysága az akkori 4 milliárd forintról 12 milliárdra emelkedett.

Hírdetés

Csorbai Attila szerint a kormány jó partner, mert e támogatás fenntartását 2013-ban sikerült elfogadtatnia az EU-val, és hajlandó a 2018 végén lejáró rendszer újbóli notifikációjára és a források további biztosítására is.

A terméktanács ugyanakkor javasolja a támogatott állatfajok bővítését és a dotáció emelését.

A következő időszakban fontos lesz a beruházások ösztönzése. A baromfiágazat 2012-ben megfogalmazott stratégiája például 300 milliárd forint körüli beruházásigénnyel számolt, amelynek a kétharmada az alapanyag-termelésben jelentkezik, de ebből csupán 30 milliárd forint jön be.

A BTT ezért azt javasolja az új kormánynak, hogy próbálja a sertés és a baromfi közvetlen támogatását elérni az EU-nál.

Ezt az is indokolja, hogy a világpiaci versenytársakénál az uniós termelők jóval szigorúbb élelmiszer-biztonsági és állatjóléti követelményeket kénytelenek teljesíteni, és ez gyengíti a versenyképességet.

A jelenlegi ágazati teljesítmény mögött – egyelőre még csak beinduló, de már érezhető – strukturális változások is állnak. A szintén még az előző kormányciklusban elfogadott, de hatását fokozatosan kifejtő földszabályozás révén a következő években is várható egy üzemszerkezeti átrendeződés – mondta a Világgazdaságnak Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Agrya társelnöke. Ez nem aprózódást jelent, hiszen némileg csökken a támogatást igénybe vevők száma, vagyis a koncentráció folytatódik, és a következő évekre is ez várható.

A bérleti szerződések lejárta sok helyen teremt új helyzetet, de generációs oka is van az átrendeződésnek, mert sokan abbahagyják a gazdálkodást, és az általuk művelt terület egy másik egységhez csatlakozhat.

Weisz Miklós szerint a kis- és közepes gazdaságok megerősítését célzó agrárpolitikai célkitűzés a számokban is kezd megjelenni, és ez a következő években erősödni fog.

Az Agrya társelnöke szerint jó irány a szigorú földtörvény, hiszen látjuk például, hogy a szintén nem enyhe francia földszabályok ellenére kínaiak vásárolnak földeket Franciaországban. Árnyoldala viszont a szigornak a megnövekedett adminisztráció. A földszabályozást generációs aspektusból vizsgálva az látszik, hogy bár a jogszabály a fiatal gazdákat nevesítette az elővásárlási és az előhaszonbérleti rangsorban, de nem túl előkelő helyen, így ennek gyakorlati hasznát nem nagyon látják. Ezt például az Agrya szerint érdemes lenne újragondolni – az eddigi tapasztalatok alapján.

Az ifjabb generáció térnyerése önmagában is felgyorsíthatná az új technológiák hódítását, de az utóbbit minden szakértő szerint külön is ösztönözni kellene.

– mondta erről a Világgazdaságnak Csorbai Attila.

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy mely ágazatokban lehetünk versenyképesek, mely területeken vannak meg még a komparatív előnyeink, mert oda érdemes erőforrásokat tenni. Weisz Miklós szerint – például az ukrán és az orosz konkurencia erősödése miatt – a gabonatermelés kilátásai meglehetősen borúsak, már csak ezért is érdemes lenne a feldolgozást és az állattenyésztést fejleszteni. Utóbbiban – akárcsak a kertészetben – nem sikerült igazán fejlődni, itt még jelentős tartalékaink vannak.

Weisz Miklós szerint az öntözés javítása nagyon sokat tudna segíteni a magasabb termelési érték előállításában, de itt az is látszik, hogy

a gazdák azért nem fejlesztenek, mert elriasztják őket az adminisztrációs eljárások, amelyeket tehát csökkenteni kellene.

Az uniós támogatások stabil kereteket adtak a gazdálkodásnak, és minden jel arra mutat, hogy ez 2020 után sem változik drasztikusan. A szabályrendszer viszont más lesz, a sokat hangoztatott egyszerűsítés ellenére valószínűleg még bonyolultabbá is válik. A nemzetközi versenyképesség javításához – de még a jelenlegi szinten tartásához is – a digitalizáció, az erőforrás-hatékony és innovatív technológiák hazai elterjesztése lesz a kulcs. Legalább ilyen fontos az ehhez kapcsolódó tudás átadása, és a szakképzett munkaerő biztosítása is, hiszen ma az innovatív technológiákat alkalmazni tudó munkaerő hiányzik.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »