Versenyképesség és új reformkor

A balliberálisok gondolkodásában minden populizmus, ami nem az emberek megnyomorításáról, gyötréséről szól.

A Magyar Nemzeti Bank újabb javaslatokat dolgozott ki az ország versenyképességének javítására a napokban, és átadta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. Eljött végre az idő Magyarországon is, hogy a különféle gazdasági csomagokról és intézkedésekről ne csak negatív élmények jussanak az emberek eszébe, hanem sokkal inkább olyan fogalmakat társítson hozzájuk, mint a gyorsabb fejődés, a fejlett országokhoz való felzárkózás, a bérek, jövedelmek emelkedése vagy az életszínvonal javulása.

Kétségtelen, hogy a hazai balliberális oldal Bokros Lajossal, Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal az élen olyan mély és keserű nyomokat hagytak a magyar állampolgárok emlékezetében, hogy nevük hallatán ma is sokan gyomorgörcsöt kapnak. Megszorítások, elbocsátások, adóemelések, felszámolások, pénzügyi ellehetetlenülés, csődök sokasága, munkanélküliség, elszegényedés kísérte az MSZP–SZDSZ-kormányok útját. Ahogy Semmelweis Ignácra „az anyák megmentőjeként” emlékezünk születésének 200. évfordulóján, úgy Bokros Lajosra, Gyurcsány Ferencre, Kóka Jánosra, Veres Jánosra, Bajnai Gordonra és a többiekre mint „az anyák és apák sanyargatóira” gazdasági intézkedéseik alapján. A balliberálisok gondolkodásában minden populizmus, ami nem az emberek megnyomorításáról, gyötréséről szól.

Az MNB gazdasági intézkedéscsomagja olyan nagyságrendű gazdasági fejlesztést vázol fel, amilyen Magyarországon legutoljára a reformkorban volt.

A javasolt intézkedések megvalósítása esetén a tervek kidolgozói nem kevesebbet ígérnek, mint tartósan négy-négy és fél százalékos gazdasági növekedést, a bérfelzárkóztatás folytatódását, az ország importfüggőségének további csökkenését és azt, hogyha az ország az általuk felvázolt reformpályán halad, akkor elérheti Ausztria fejlettségének nyolcvan százalékát, hasonlóan magas termelékenységgel. Ezen túlmenően a nettó reálbérek emelkedése stabil maradhat úgy, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletben marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig 2030-ra 38 százalékra csökkenne, miközben az infláció szintje három százalék lenne.

A javaslatok célja az eddig követett főbb gazdasági-politikai prioritások fenntartása mellett a termelékenység javítása és a demográfiai fordulat elérése. A fő célok között találjuk a modern egészségügy kialakítását az állami ellátások javításával, a jelenleginél szigorúbb pénzügyi ellenőrzéssel. A javaslatcsomagban szerepel a kisvállalati stratégia, iparstratégia, exportstratégia és az innovációt ösztönző számos intézkedés is. Olyanok például, mint a felsőoktatás kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásainak emelése, a vállalkozások K+F kiadásainak ösztönzése.

A jegybank tizennégy területet kiemelve foglalta össze 180 lépésből álló javaslatcsomagját. Magyarország jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetét alapul véve elmondható az, hogy a jegybank szakértői jól azonosították azokat a területeket, ahol további jelentős változások szükségesek ahhoz, hogy az ország végre kitörhessen a közepesen fejlett kategóriából, és végre a legfejlettebb országokhoz való felzárkózás útjára lépjen. Ugyanakkor több olyan intézkedés hiányzik a felsoroltak közül, amelyekben már valamilyen konszenzus fogalmazódott meg, legalábbis a kormány gazdaságpolitikáját konstruktív módon támogató szakmai közösségek körében.

Az első ilyen pont az iparstratégia, ahol a nemrég kitört kereskedelmi háború is felerősítette azt az igényt, hogy a magyar ipart jobban kellene diverzifikálni és a járműipar mellett további versenyképes ágazatokat sem ártana legalábbis a járműiparhoz hasonlóan kiemelten kezelni. A járműgyártáson belül sem ártana a gépjárművek mellett a vasúti járműgyártásra, illetve a jövő szempontjából akár a repülőgépgyártásra is koncentrálni az erőfeszítéseinket. A modern infrastruktúra kialakítására javasolt intézkedések közül az elektromos vonalak arányának növelése, a vasúti járműpark korszerűsítése és a teherszállítási kapacitások növelése mindezt indokolnák.

Ugyancsak konszenzus alakult ki kormányt támogató szakmai közösségekben, hogy az iparstratégiai intézkedések között első helyen szereplő egyedi kormányzati döntésű támogatásokat sokkal inkább a hazai kis- és középvállalkozásokra kellene fókuszálni a jövőben, mintsem a nagyvállalatokra, az ország tartós versenyképességének biztosítása érdekében. Azért, hogy a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások versenyképessége is vetekedni tudjon a hasonló tevékenységet végző külföldi versenytársaikkal, és egyre többen válhassanak a nagy multinacionális vállalatok beszállítóivá, valamint jelenhessenek meg önálló versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal a piacon.

Nemcsak a már jól beágyazott feldolgozóipari vállalkozásokra kellene összpontosítani ezeket a forrásokat, hanem sokkal inkább nyitottnak kellene lenni a jövő iparágait Magyarországon meghonosítani kész hazai és külföldi vállalkozások támogatására is.

A modern egészségügy kialakításában konszenzus alakult ki, hogy elsődleges cél a betegellátás felzárkóztatása a fejlett államok szintjére, és a kimagasló halálozási mutatók okainak a megszüntetése. Ebben a tekintetben egyetértés alakult ki abban is, hogy az egészségtelen élelmiszereket különadóval kellene sújtani. Emellett persze nem ártana megfontolni az egészséges termékek árának csökkentését is. Ugyancsak régi kívánsága a kormányt támogató szakmai közösségeknek, hogy a gyermekvállalást a nyugdíjrendszer által is ösztönözze a mindenkori kormány, érdemes lenne ezt is megfontolni.

Az MNB vitaanyaga jól szolgálja a versenyképességi fordulat eléréséhez szükséges széles körű konszenzus megteremtését, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek.

Novoszáth Péter

A szerző közgazdász, egyetemi docens


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »