Várható volt, hogy újra kibontakoznak az abortusszal kapcsolatos viták – mondja Veres András püspök, az MKPK elnöke, aki azonban hisz az ember eredendően jó voltában. Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ igazgatója hangsúlyozza: nem lehet csak a nőkre mutogatni, mindannyian közös felelősséget hordozunk. Vágvölgyi Gergely, a Mandiner főmunkatársa interjúját rövidítve adjuk közre.
– Melyik az erősebb: az élethez vagy a döntéshez való jog?
Frivaldszky Edit: Nyilvánvalóan az élethez való! Ne is az abortusz irányából közelítsünk, vegyünk mindenki által átélt példát: amikor szirénázva érkezik egy mentőautó, nem kérdés, hogy mindannyian félreállunk az autónkkal és segítünk, hogy minél gyorsabban haladhasson. Ha valaki sérülten fekszik a járda szélén, nem sétálunk el mellette szó nélkül, hanem segítséget hívunk. Pedig a kényelmünket, az érdekünket adott esetben az szolgálná, hogy mielőbb a célunkhoz érjünk – mégis, egyértelmű, hogy az élethez való jog elsőbbséget élvez a kényelemmel, a saját érdekkel szemben.
Veres András: Ha elvontabb, teológiai vagy filozófiai szintre emeljük a kérdést, nem kétséges, hogy a döntés mindig viszonylagos. Az élethez való jog azonban, függetlenül a körülményektől, mindenkit feltétel nélkül megillet. Ebben a vonatkozásban is egyértelmű, hogy az élethez való jog megelőzi a döntéshez fűződőt.
– Mégis, 2022 nyugati civilizációjában nagy erejű viták kiváltója e két jog relációja. Az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága által hozott döntés kapcsán pedig ezek a viták új erőre kapnak. Minek tudható be, hogy ez ilyen erőteljes érzelmeket vált ki – sőt, hogy erről egyáltalán vitatkozni kell?
Veres András: Egy kedvezményt visszavonni sokkal nehezebb, mint megadni. Egyértelműen volt arra szándék, hogy emberek a maguk feltétel nélküli igényeit törvények megerősítése által kívánták volna megvalósíttatni – jelen esetben az abortusz vonatkozásában. A saját kényelemhez való jog élettel szembeni primátusát máshogy nem tudták biztosítani, csak ha törvényileg is megerősítik azt. Így sikerült olyan ítéletet hozni 1973-ban, amely minden államban az egyéni döntés tárgykörébe utalta az abortuszt, holott ez egy emberi szándék törvénybe iktatása – no de az élethez való jog még a törvényt is megelőzi! Várható volt, hogy a viták újra kibontakoznak, sőt, szerintem a mainál még élesebbek is lesznek, de soha nem lehet a törvényt az élet fölé helyezni.
Frivaldszky Edit: Nézzük meg, mi történt nálunk és Nyugaton abban az időszakban! Amerikában a Legfelsőbb Bíróság hozott akkor egy ítéletet, ami hirtelen beárnyékolta az egész Egyesült Államokat. Ennek nyomán nem lehetett attól eltérő tagállami szabályozást elfogadni. Tartottak már ott emberi társadalmak, hogy babákat a sziklaszirtre helyezzenek, vagy hogy vallási közösségeket akarjanak kipusztítani. De az ilyen közösségek nem futnak be olyan pályát, amiben a tisztelet kultúrája érvényesülhet. Emlékezzünk csak, nálunk a kommunisták teremtették meg az abortusz alig korlátozott lehetőségét – és a mai napig viták alapját képezi a döntésük. A többség persze Amerikában és itthon is tisztában van azzal, hogy az élet védelemre szorul, az emberi méltóság érték, de sajnos nem mindenkiben születik meg ez a meggyőződés. Ebből és a tudáshiányból fakadóan erkölcsi hiány lépett fel.
Minden nőnek, akinek gyermeke fogan, nehéz feldolgozni, hogy minden megváltozik. A „Jaj, most mi lesz?!” elbizonytalanodása természetes jelenség, hiszen egy emberi életről van szó.
– Edit kifejezése szerint „beárnyékolta Amerikát” a Roe vs. Wade-ügy. Ezt nevezhetjük sátáni árnyéknak?
Veres András: Lelki vonatkozású kérdés, amit mindenki hite szerint értelmez. A gonosz létezik – ezt a tényt nem kérdőjelezhetjük meg. Vannak, akik megijednek még a gondolatától is, és a rosszat inkább emberi bűnökre vezetik vissza, de az eredő ugyanaz.
– Az Egyház fellép a bűn ellen és szeretné Isten felé terelni az embereket – néha kifejezetten úgy, hogy az még a média számára is izgalmassá válik. Nancy Pelosit, az Egyesült Államok Képviselőházának elnökét saját érseke tiltotta el a szentáldozástól, amiért, bár önmagát katolikusnak nevezi, kitartóan kampányol az abortuszszabályozás liberalizálásáért. Európában még nem tart itt a vita, de elképzelhetőnek tartja püspök úr, hogy hasonló esetekről olvasunk majd tudósításokat?
Veres András: Mindig a cselekedetet kell vizsgálni. Lépjünk egyet hátra: ha az illető az abortusz harcos propagandistája, a nagy nyilvánosság előtt kampányol és bűnbánat nélkül, folytonosan kiáll az élet szentségével szemben álló nézete mellett, jogos, ha az érseke egy ponton túl úgy dönt, neki is feltűnően kell cselekednie, mert az illető tudatosan bűnben él, másokat is megtéveszt és súlyos bűnre buzdít. Világossá kell tenni a hívek számára, hogy milyen súlyos az illető életellenes cselekedete. Jézus apostolaitól is feltűnő cselekedetet kért azokkal szemben, akik nem fogadták be az evangéliumot: „még a port is rázzátok le a lábatokról, vádként ellenük” (vö. Mt 10,14).
A teljes cikk a Győri Egyházmegye honlapján olvasható.
Forrás: Győri Egyházmegye/Mandiner
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
