Venezuelában mindennapos feladat a túlélés

Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajkészleteivel, ám semmilyen más exportcikke nincs. Az olaj világpiaci árának zuhanásával bajba került az ország gazdasága. Elszabadult az infláció, súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány alakult ki, és energiaválság is van, ezért takarékossági intézkedéseket vezettek be. Sok gyárban leállt a termelés, a hivatalokban pedig csökkentették a munkanapok számát, hogy ezzel a spóroljanak.

A külföldön élő nyugdíjasok hónapok óta nem kapják meg járandóságukat, a belföldön élőké pedig már alig ér többet a semminél. Egy kilogramm kukoricalisztet átszámítva 5 ezer forintért, egy kilogramm csirkehúst 24 ezerért vásárolhat a lakosság.

– Caracas a világ legveszélyesebb városa. Este nyolc órakor kihalnak az utcák, és ha valamelyik családtagnak mennie kell valahová, akkor állandó telefonkapcsolatban áll a családtagjaival. Mindennapi kaland a túlélés – mondta a Kossuth Rádió Közelről című műsorában Gózon Imre caracas-i nyugalmazott építészmérnök, a Magyar Ház vezetője, akik 1956-ban emigrált Venezuelába.

Már a rendőrség sem segít 

A statisztikák szerint az országban naponta közel ötvenen halnak meg erőszakos cselekmények folytán. Az esetek 90 százalékát ki sem nyomozzák, mert nincs hozzá megfelelő apparátus. A legtöbb haláleset a szegénynegyedekben történik, a bandák összecsapásának azonban nagyon sokszor ártatlan áldozatai is vannak. Léteznek olyan területek, ahová a rendőrség már be sem megy.

– Ezeket a csoportokat Hugó Chávez korábbi venezuelai elnök a politikai ellenzék ellen használta fel, mivel az országban 10-12 évvel ezelőtt megkezdődtek a nagyobb demonstrációk. Volt idő, amikor a tüntetők nem is a rendőrségtől, hanem a jól felfegyverzett bankáktól tartottak. Később egy törvénnyel engedélyezték a rendőrség számára az éleslőszer használatát, onnantól a tüntetések életveszélyessé váltak – idézte fel.

A demonstrációk végül semmilyen eredményre sem vezettek. Hiába nyerte ugyanis meg az ellenzék a parlamenti választásokat, az elnöki rendszer ereje miatt, ha az elnöknek nem tetszett egy törvényjavaslat, akkor megvétózta azt, alkotmányellenességre hivatkozva – magyarázta.

Modern rabságban élnek 

Gózon Imre beszélt arról is, hogy Venezuelában a pénz elértéktelenedése miatt már nem lehet megélni a nyugdíjakból. Az övé körülbelül 8 eurót ér jelenleg havonta. Ha utazni akar, bolívarból (az ország fizetőeszköze) nem tud, csak akkor, ha külföldi valutája van.

– Jóformán rabságban tartanak bennünket. Azokat pedig, akik mégis elutaznak valahová, rögtön megbélyegzik, hogy hazaárulók – fogalmazott.

Elherdálták az egyetlen esélyüket

Venezuela annak ellenére, hogy tíz éven keresztül magas volt az olajár, óriási adósságokkal rendelkezik. Az ország elherdálta a pénzt – vélte a nyugalmazott építészmérnök.

Az országban semmilyen termelés nem zajlik, mindent külföldről kell importálni. Az élelmiszer 80 százaléka is onnan származik, amihez maximált áron lehet csak hozzájutni.

Az emberek állandóan sorban állnak az élelmiszerért, alig dolgozik valaki. A sorban élik ki a társadalmi életüket is. Lisztet, cukrot és kávét nagyon nehéz beszerezni, tej egyáltalán nincs, hiányoznak az ipari cikkek és a gyógyszerek is. Nagyon sokan azért halnak meg, mert az orvosok nem tudnak segíteni rajtuk a gyógyszerhiány miatt – magyarázta.

Gózon Imre szerint a venezuelaiak már hozzászoktak ahhoz, hogy világéletükben szegények voltak, nehéz volt az életük. Ezért már nem is lázadnak.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »