Vendégségben a VASÁRNAP Bruck Edithnél

Vendégségben a VASÁRNAP Bruck Edithnél

Első regénye, a Ki téged így szeret után hatvan évvel ismét felidézi fájó gyermekkorát Bruck Edith. Az elveszett kenyér címmel megjelent műve szól a koncentrációs táborokban elszenvedett fájdalmairól és megaláztatásairól és az azt követő évekről is.

Arról, hogyan próbált új életet kezdeni Izraelben, miként járta be fél Európát, és miért döntött úgy, hogy Olaszországban marad. Róma gyorsan keblére ölelte, és a legrangosabb irodalmi díjakkal tüntette ki az olasz

nyelven publikáló magyar írónőt. Ferenc pápa tavaly tette tiszteletét nála, ő pedig idén látogatta meg a katolikus egyházfőt vatikáni otthonában, a Szent Márta-házban.

Hírdetés

Szívélyessége, közvetlensége, energikus hangja első telefonbeszélgetésünk során feltűnt. Hogy kilencvenéves, arra semmi nem utalt. Arra a kérdésre, hogy miért olaszul ír, az a válasza: „Fáj a magyar nyelv. Fájó emlékeket hoz vissza.” Az olasz nyelv a teljes szabadságot jelenti számára. „Semmi emlék, semmi fájdalom!” – mondja. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedek során megkopott volna a magyarnyelv-tudása. Bruck Edith megőrizte azt a kincset, amelyet Tiszakarádon, a szülői házban örökségként kapott. Nem felejt, nem keresi a szavakat. Két és fél órás beszélgetésünk során egyetlen szónak futott neki kétszer, de harmadszorra azt is tisztán ejtette ki. Az emlékezőtehetsége sem halványul. Mindent gondolkodás nélkül, kristálytisztán hoz fel a múlt sötét és hideg kútjából. Haragnak vagy gyűlöletnek a leghalványabb árnyalata sem színezi a hangját. De megbocsátani sem tud az elszenvedett kínokért. Ezt senki ne kérje tőle.

 

Hol ült nála Ferenc pápa? Kitől tudta meg Edith, hogy jönni fog? Miért kezdett el sírni, amikor meglátta az ajtóban a hófehér figuráját? Hogy szólította meg? Mi volt a pápai látogatás célja? Mennyi időt töltött az otthonában, s ő hogy jutott el második találkozójukra, a Szent Márta-házba? Meg tud bocsátani azoknak, akik a holokauszt borzalmait elkövették? Álmodni szokott még? Izraelben is élt egy ideig, majd 1954-ben telepedett le Olaszországban. Jó döntés volt?

Szabó G. László interjújában például ilyen kérdésekre is feleletet kapunk. Elolvasható a már megjelent Vasárnapban!


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »