Vegyi fegyvert vetettek be a szemben álló felek Szíriában?

A szíriai konfliktusban szemben álló felek többször is vegyi fegyvert vetettek be – jelentette az ENSZ illetékes vizsgálóbizottsága, amely három esetben egyértelműen bizonyítani tudta – az elkövetőket is azonosítva – a tömegpusztító fegyverek használatát a közel-keleti országban. Feltehetően civil áldozatokat követelt ismét egy légicsapás, amelyet az Iszlám Állam szervezetével harcoló nemzetközi koalíció hajtott végre.

A helyi idő szerint szerdán New Yorkban ismertetett beszámoló szerint a bizottság összesen kilenc olyan 2014-es és 2015-ös szíriai esetet vizsgált, amikor vegyi fegyvereket vetettek be, de ezek közül hat támadásnál nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani az elkövetők kilétét. A maradéknál viszont „elegendő információ állt rendelkezésre a tettesek kikövetkeztetésére” – derül ki a 95 oldalas vizsgálati jelentésből, amelynek elkészítésében 24 szakember vett részt az ENSZ megbízásából.

Két támadás a Bassár el-Aszad vezette rezsimnek tulajdonítható, egy pedig az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetnek.

A közös vizsgálati mechanizmus (JIM) névre keresztelt csoport – amelyet az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) közösen hozott létre – tavaly augusztusban kezdte meg munkáját, azt követően, hogy három szíriai faluban 13-an meghaltak egy klórgáztámadásban. Korábbi jelentéseiben mind az ENSZ, mind pedig az OPCW megállapította már, hogy a szíriai háborúban vegyi fegyvert vetettek be, ám a felelősöket nem tudta megnevezni.

A mostani jelentés szerint a vizsgálóbizottság bizonyítottnak tekinti, hogy a szíriai hadsereg 2014. április 21-én és 2015. március 16-án az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány két falujában mérgesgázt vetett be, egyik esetben minden bizonnyal klórgázt. A mérgező anyagokat a szíriai légierő helikoptereiről dobták le a két településre. Az Iszlám Állam a szakértők szerint 2015. augusztus 21-én az észak-szíriai Aleppó közelében fekvő Marea településen használta a rendkívül mérgező mustárgázt. A jelentés készítői megjegyezték, hogy a szíriai konfliktusban a dzsihadista szervezet az egyetlen olyan hadviselő fél, amely jártas a mustárgáz használatában, valamint lehetősége és szándéka is van azt bevetni.

„Kemény és gyors reakció” kell

Az amerikai kormány a jelentésre reagálva felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy büntetőintézkedésekkel sújtsa a felelősöket. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet szerint most a BT „kemény és gyors reakciójára” van szükség.

Alexis Lamek helyettes francia ENSZ-nagykövet New Yorkban azt mondta, hogy amennyiben valóban tömegpusztító fegyverek bevetéséről van szó, a BT-nek nem szabad gyengének tűnnie, hanem cselekednie kell. A most nyilvánosságra hozott jelentést augusztus 30-án vitatja meg az ENSZ BT.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa korábban már kilátásba helyezte, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a felelősök ellen, ezt azonban az Aszaddal szövetséges állandó BT-tag Oroszország vétójával meg tudja akadályozni. Moszkva korábban a szíriai fegyveres ellenzéket vádolta meg vegyifegyver-támadások elkövetésével.

A Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségében 2013 augusztusában elkövetett, több száz ember életét kioltó vegyifegyver-támadás után a szíriai kormány beleegyezett abba, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet által felügyelt egyik egyezmény keretében bejelenti és beszolgáltatja vegyifegyverkészletét a nemzetközi közösségnek. Az Egyesült Államok katonai beavatkozást helyezett kilátásba Szíriában, ha Damaszkusz nem adja fel kémiai fegyverkészletét. Összesen 1300 köbméternyi vegyi fegyvert – közöttük mustárgázt és szarint – foglaltak le Szíriában. Többségüket az amerikai haditengerészet egyik hajóján semlegesítették, majd a hulladékot megsemmisítették. Az ipari célra felhasználható klór azonban nem szerepel a kémiai fegyverek jegyzékében.

Újabb légicsapást vizsgál a Pentagon

Feltehetően civil áldozatokat követelt ismét egy légicsapás, amelyet az Iszlám Állam szervezetével harcoló nemzetközi koalíció hajtott végre kedden Szíriában, egy Rakka melletti fegyvergyár ellen – közölte szerdán az amerikai védelmi minisztérium.

„Szemtanúk szerint egy nem katonainak tűnő jármű hajtott be a célként kijelölt zónába azt követően, hogy a repülőgép már kilőtte a rakétákat” – fogalmaz az amerikai fegyveres erők közel-keleti és közép-ázsiai térségért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) által kiadott közlemény.

„Lehetséges, hogy a csapás következtében a jármű utasai életüket veszítették” – teszi hozzá a Centcom, hangsúlyozva, hogy minden tanúvallomást, belső és külső forrást alaposan tanulmányozni fognak, hogy kiderítsék, valóban történtek-e járulékos veszteségek.

A francia hírügynökség magyarázata szerint nem ritka, hogy civilek kerülnek egy légitámadás okozta robbanás hatósugarába azt követően, hogy a lövedékeket már kilőtték a támadó repülőgépről vagy drónról. Egy rakétának ugyanis időnként 45 másodperc is kell a kijelölt célpont eléréséhez. A drónokat irányító katonai személyzetnek mindazonáltal módjában áll egy rakéta röppályáját akár az utolsó másodpercekben is megváltoztatni, hogy az valamilyen lakatlan területen csapódjon be.

Az amerikai hadsereg eddig 55 civil áldozat megölését ismerte el az Iszlám Állam ellen 2014 óta végrehajtott légicsapásaiban, ez azonban megfigyelők szerint nagyon alábecsült adat.

Egy áprilisi hivatalos közlés szerint az Egyesült Államok a terrorizmus-ellenes koalíción belül mintegy 12 ezer légicsapást hajtott végre Irakban és Szíriában 2014 augusztusa óta. Az ezeket figyelő Airwars független szervezet szerint a koalíciós csapásokban legalább ezer civil halt meg. A szíriai polgárháború fejleményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint több százra tehető a nyugati koalíciós csapások áldozatainak a száma.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »