Vegyen magának ön is védjegyet!

Vegyen magának ön is védjegyet!

A szinte már követhetetlen mennyiségű élelmiszervédjegy után tegnap egy vadonatúj, az Áldomás kezdte meg hódító útját. Az ernyőmárkának titulált védjegy érdekessége, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház azzal az Áldomás Kft.-vel szerződött a védjegy létrehozására, amelynek felerészben maga is tulajdonosa, míg a cég másik részét az Omega Bázis Kft. birtokolja, amely a tegnapi ünnepélyes tanúsítványátadáson mindjárt tíz oklevelet is besöpört. Jutott két elismerés a Mészáros Lőrinc lánya vezette vállalkozásnak, a Búzakalász 66 Felcsútnak is.

Új időszámítás kezdődik – mondta tegnap Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központban tartott, Áldomás márkanév-használati jogot nyert termékek ünnepélyes tanúsítványátadásán. Hozzátette: régóta várnak arra, hogy pozicionálni tudják a magyar termékeket, amelyeket versenyképes áron tudnak majd értékesíteni, illetve hogy helyzetbe hozzák azokat a kistermelőket, akik kiváló minőségű munkát végeznek. (Az ernyőmárka kifejezés az ernyőszervezet mintájára létrehozott marketingstratégia, azonos márkanév alatt azonos arculattal többféle típusú terméket forgalmaznak – a szerk.)

A kormányzat is figyel az Áldomásra

– Az éjjel soha nem érhet véget – kölcsönzött szlogent a vezérigazgató a futballválogatott hivatalos dalává vált slágerből –, sőt – fűzte hozzá – most kezdődik csak igazán. Oláh Zsanett azt is elárulta: eddig 93 termék csatlakozott az ernyőmárkához, és további 30 áll készen. Nem meglepő, hogy az Áldomásra, amelyet Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára civil kezdeményezésként aposztrofált, már a kormányzat is kiemelt figyelmet fordít.

Azt is megtudták az összegyűltek, hogy a kereskedőház a termékek egy részét már eddig is elvitte a világ több pontjára, a jövőben pedig a Perzsa-öböl és Skandinávia országai, az Egyesült Államok, Japán és Németország lehet az első számú célterület. – Az egész világot nem tudjuk ellátni élelmiszerrel – állapította meg Oláh Zsanett, de úgy látja: ahhoz kiváló a közösségi márka, hogy értéket teremtsen, végső soron pedig sikeressé tegye a magyar agrár- és élelmiszeripart.

Néhány cég a védjegy- és márkahasználati jogot tanúsító oklevélből többet is átvehetett. Köztük szerepel a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft., amelynek ügyvezetője Mészáros Beatrix, a gázszerelőből mágnássá lett felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc lánya. A cég mangalicazsírja és -kolbásza viselheti ezentúl az új védjegyet.

Önmagának hozta létre?

Egy másik cég, a lábatlani Omega Bázis Kft. mindjárt tíz termékéért is átvehetett oklevelet. Ez a vállalkozás az Áldomásnak az egyik tulajdonosa az MNKH mellett. Megkérdeztük Gyaraky Zoltánt, az Áldomás ügyvezetőjét, nem tartja-e mindezt visszásnak, amire azt felelte: Bodrogai Ferenc az Omega Bázis tulajdonosaként a cégen keresztül egyik alapítója az Áldomásnak. – Önmagának hozott létre egy ernyőmárkát? – érdeklődtünk, amire Gyaraky azt válaszolta: a független Wessling laboratórium ügyel a minőségre, azaz szerinte társadalmilag ellenőrizhető és átlátható módon működnek.

A ma már nyugdíjas Gyaraky Zoltán korábban a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegy létrehozásánál is bábáskodott, továbbá a hungarikumbizottság titkára is volt. Kérdésünkre azt mondta: a KMÉ és az Áldomás termékei között nincs alá- és fölérendeltségi viszony, előbbi védjegyet viselő termék lehet az utóbbiba tartozó is. Kérdésünkre, hogy miért nem egy már meglévő védjegy mögé tett az állam pénzt, azt felelte: nem az ő kompetenciája.

Ideges termelők

Az ügyvezető a Magyar Gasztronómiai Egyesület által alapított, kiváló minőséget díjazó Aranyszalag díj létrehozásával nem értett egyet. Gyaraky e felvetésre azt mondta, ő csak azt nem támogatta, hogy a francia Label Rouge mintájára hozzanak létre egy új tanúsítványt, mert óriási befektetést és erőfeszítést igényel egy vállalkozótól, míg eljut oda, hogy bejegyezzék. Az Áldomás azonban országmárka szerepet is betölthet, szögezte le.

A termelők nevét mindenesetre nem helyezték előtérbe a csomagoláson, csak annyira, mint sok élelmiszeráruház-lánc saját márkás kiszerelésén. Gyaraky úgy reagált e felvetésre: javítaniuk kell majd rajta, s próbálják egyedileg is azonosíthatóvá tenni a termelőket. A csomagolás nem olcsó – az Áldomás nem is vállalta magára a költségét, azt a termelőknek kell viselniük. Ezért, ahogy az Áldomás ügyvezetője fogalmazott, „esetenként idegesek” a termelők, ám szerinte nagy hangsúlyt kell helyezni arra, miként jelennek meg a termékek a piacon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »