Végh László életműdíja a somorjai könyvtárért

Elismerni a gazdaságban a minőséget, ösztönözni az innovációt, tájékoztatni a fogyasztót – tömören összefoglalva ezeknek a céloknak a jegyében hozta létre öt magyarországi és egy erdélyi cég az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati rendszert, amelyen idén 60 pályázó 67 pályázata nyert elismerést. A díjakat a Gazdaság Ünnepén az Országház Felsőházi termében adták át.

A kitüntetés nemcsak egy díszoklevelet jelent és a Hollóházi Porcelángyár kft. egyedi iparművészeti alkotását, hanem legfőképpen az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát. A védjegy nemzetközileg is elfogadhatóan és egyértelműen utal használójának kiemelkedő színvonalára.

A pályázati rendszer kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, külhoni támogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az esemény fővédnöke pedig Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, aki megnyitó beszédében a 2010. óta bevezetett gazdasági reformokról és azok eredményéről szólt. A jövedelmek növekedésével megnövekedett vásárlási kedv jelentős hányada irányul külföldi áruk megvételére, holott már bizonyítást nyert, hogy a hazai és a V4 országaiban előállított termékek sokszor magasabb értékűek. A felmérések azt is igazolták, hogy a hazai fogyasztó hajlandó  patriotizmusból a kicsit drágább cikket is megvenni, ha annak nagyobb értékét védjegy garantálja. Ez a jelenség már jól érzékelhető az élelmiszerek vásárlásában.

Hogyan terjedt ki a pályázat a külhoni magyar termékekre, egyáltalán: mi a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság feladata, erről tájékoztatta a jórészt a gazdasági élet különböző területeiről érkezett díjazottakat, és az őket elkísérőket Potápi Árpád János államtitkár.

„A gyémánt nem ismeri tulajdon értékét” – idézte a Balzacnak tulajdonított mondást, amely érvényes a Kárpát-medencére is.

Az államtitkár röviden ismertette a jelenlévők számára az óvoda programtól a külhoni vállalkozások segítéséig mindazokat a programokig mindazokat a programokat, amelyeknek célja az, hogy egységes Kárpát-medencében tudjunk gondolkozni. Emlékeztetett arra, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, amely kifejezi azt is, hogy a magyarság érték és minőség.

Hírdetés

A fájdalmas múltból indult ki Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének beszéde is, utalva a nem túl barátságos környezetre, amely újra és újra lerombolja, amit építettek. Meddig tartanak ki a magyar családokban a kötelékek, amelyeket még a globalizáció is old? Közösen megélhető történetekre van szükség, – mondta – amely erősíti az összetartozást, hitet és perspektívát nyújt nemcsak a kultúrában, hanem a gazdaságban is.

A politikus figyelmeztetett arra, hogy a ’89 után született fiatalok nem a múlthoz viszonyítják a jelent, mint az ő nemzedéke, hanem a külvilághoz. Nekik, szülőföldjükön maradásukhoz ad perspektívát az ilyen elismerés, mint amilyent most vehetnek át. Mindegyikük idáig vezető útja egy-egy kis történet, de együtt a nemzet szövetét erősítik.

Farkas Sándor, az agrárminisztérium miniszter-helyettesi feladatokat is ellátó parlamenti államtitkára természetesen elsősorban saját területének eredményeiről szólt, joggal, hiszen a 60 díjazott pályázó 40%-a az agráriumot képviseli. Általában kis- és középvállalkozók, de van köztük egyéni is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében akkor tudunk megmaradni, ha hűek vagyunk hagyományainkhoz.

A beszédeket követően került sor a Kiírói Tanács által alapított Érték és  Minőség Nagydíj Pályázat különdíjainak  átadására. A nyolc különböző – az innovációtól az energiahatékonyságig terjedő – különdíj között volt a Kommunikációért Nívódíj, amelyet az MTVA határon túli tudósítói hálózatának alkotógárdája nevében Bartal Tímea vehetett át.

A Kárpát Hazáért Nívódíjban a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága és Simó Klára, a Transilvanum Alapítvány elnöke részesült.

A Kiírói Tanács hagyományteremtő céllal megalapította az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kárpát Hazáért Életműdíjat. „Az elismerést olyan személy kaphatja, aki tevékenységével évek óta bizonyítottan elkötelezett a határon túli térségek és az anyaország gazdasági, kulturális, oktatási kapcsolatainak erősítésében, bővítésében, valamint a hagyományok tisztelete és a magyarság eszméje iránt.”


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »