Vége a riogatásnak: beismerték, hogy a Brexit "nem okozott válsággal fenyegető kilengéseket a nemzetközi pénzügyi piacokon"

Gyors és rendezett tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia uniós tagságának feladásáról, és mindent meg kell tenni a kilépés negatív hatásainak korlátozásáért – emelte ki a német és az amerikai pénzügyminiszter csütörtöki berlini megbeszélésük után.

Wolfgang Schäuble és Jack Lew közös sajtótájékoztatón megnyugtatónak nevezte, hogy a Brexit – a brit uniós tagság megszüntetése – pártján állók győzelmét eredményező júniusi népszavazás nem okozott válsággal fenyegető kilengéseket a nemzetközi pénzügyi piacokon.

Ezt azonban középtávon is biztosítani kell – mondta a német pénzügyminiszter, aláhúzva: egyetért amerikai kollégájával abban, hogy a kilépési tárgyalásokat minél rendezettebb formában és lehetőleg hamar el kell kezdeni.

Az új londoni vezetésnek ugyan némi időre van szüksége Nagy-Britannia és az EU kapcsolatának átgondolására, de minél gyorsabban sikerül világos helyzetet teremteni, annál hatékonyabban lehet “korlátozni az esetleges kockázatokat” – mondta Wolfgang Schäuble.

Jack Lew hozzátette, hogy a viszonyrendszer újrarendezéséről szóló tárgyalásokat átlátható módon kell folytatni, és mindkét féltől rugalmasságra és pragmatizmusra van szükség. Mint mondta, a legfontosabb az integráció minél magasabb szintjének megőrzése, mert az EU-nak, az Egyesült Államoknak és a világgazdaságnak is az az érdeke, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatban maradjon Nagy-Britannia az uniós országok közösségével.

Wolfgang Schäuble a népszavazási kampányban Németországot élesen bíráló Boris Johnson külügyminiszteri kinevezésével kapcsolatban hírportálok beszámolói szerint azt mondta, hogy Németországnak van gyakorlata abban, hogy miként kell a választási kampány hevében tett kijelentéseket a jelentőségüknek megfelelően kezelni, és a kampány végeztével rögtön el is felejteni.

Az olasz bankrendszer állapota körül a brit népszavazás nyomán felerősödött aggodalmakkal kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte lehetséges a gondok kezelése az uniós bankszanálási irányelv keretei között.

Azonban előbb be kell várni az uniós bankok stressztűrő képességéről az Európai Bankhatóság (EBA) által készített vizsgálat július végére várható eredményeit – tette hozzá a német pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy nem szabad találgatni az esetleges negatív fejleményekről.

Jack Lew aláhúzta, hogy meg kell őrizni az uniós bakrendszer iránti bizalmat és a rendszer stabilitását, és gondoskodni kell arról, hogy a bankok megfelelő mennyiségű tőkével rendelkeznek. Mint mondta, nagyon bízik abban, hogy mindez sikerül.

A legnagyobb német hitelintézet, a Deutsche Bank vezető közgazdásza a napokban sürgette, hogy az Egyesült Államokban a 2008-ban elmélyült pénzügyi válság idején költségvetési forrásból magáncégek – bankok, biztosítók és autógyárak – feltőkésítésére szervezett program (TARP) mintájára állítsanak fel egy közpénzből finanszírozott 150 milliárd eurós bankmentő alapot az EU-ban.

David Folkerts-Landau hangsúlyozta, hogy el kell térni a bankszanálási irányelvtől – amely szerint először a tulajdonosokat és a hitelezőket kell bevonni a bankszanálásba, és csak utánuk léphet be az állam -, rögtön állami tőkeinjekciót kell adni a bajba került bankoknak, különben egész Európa válságba juthat.

Úgy vélte, valószínűleg csak az “alsó határt” mutatják azok az adatok, amelyek szerint mintegy 350 milliárd euró rossz hitel van az olasz bankoknál, és “konzervatív számítás” lehet, hogy 40 milliárd euróra van szükség feltőkésítésükhöz.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »