Védett a Radetzky-ház, mégis tovább bonatanak?

A budapesti Kormányhivatal azonnali hatállyal leállított minden építési és bontási munkát, kivéve az állagmegóvást és az eredeti állapot helyreállítását, miután azt állapította meg: ki sem lehetett volna adni a műemlék Radetzky-laktanya bontására az engedélyt. Közben Magyar Patrióták Közössége nevű civil szervezet tüntet. Büntetőfeljelentést is tettek, mert kedden úgy értesültek, még mindig bontanak az ingatlanon.

Folyamatosan ideiglenes műemléki védelem alatt állt a budapesti, Bem téri Radetzky laktanya 2007 óta, ezért nem lehetett volna kiadni 2010-ben azt az építési engedélyt, amely alapján most az új tulajdonos elkezdett bontani – így határozott felügyeleti eljárásban a budapesti Kormányhivatal, amely azonnali hatállyal leállított minden építési és bontási munkát, kivéve az állagmegóvást és az eredeti állapot helyreállítását. Így a HB Reavis ingatlanfejlesztő cégcsoport nem folytathatja az egykori Radetzky laktanya és az 1840-es években épült élelemraktár bontását.

A Magyar Patrióták Közössége nevű, örökségvédelemmel foglalkozó civil szervezet viszont azt közölte: büntetőfeljelentést tettek műemlékrongálás miatt, mert több szemtanú is arra hívta fel a figyelmüket, hogy kedden délelőtt is bontottak az ingatlanon. A civil szervezet megtartja a csütörtök este hat órára, a Bem térre tervezett tüntetését is. Úgy vélik: mindenképpen van ok az aggodalomra, hiszen az épület tetejét már elbontották. Így a bontás abbahagyásával sincs a műemlék védelme biztosítva, ha nem húznak fölé védőtetőt.

A cégcsoport irodakomplexumot tervezett az épületegyüttes helyére. A műemléképületekből néhány részlet, főleg homlokzatok maradtak volna meg – becslések szerint az eredeti épületek 10-15 százaléka. A Kormányhivatal szerint szinte száz százalékban odaveszett volna mindaz az érték, amely miatt műemlékké nyilvánították az épületeket.

A bontás eredetileg egy építési engedély alapján folyt, amelyet a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal adott ki 2010-ben. Egy évvel ezután, 2011-ben megszületett a miniszteri rendelet az épület műemlékké nyilvánításáról. Az épület azonban már 2007 óta ideiglenes műemléki védettség alatt állt. A hivatal egymás után többször is ideglenes védettség alá helyezte az ingatlant, így a védelem folyamatos volt.

A Kormányhivatal részben azzal indokolja az építési engedélyt visszavonó határozatát, hogy az épület ideiglenes műemléki védelem alatt állt, amikor kiadták az építési engedélyt. Így a műemlékekre vonatkozó szabályokat kellett volna alkalmazni. Ezek viszont csak ritka esetekben tesznek lehetővé bontást. Az ingatlanfejlesztés nyilván nem tartozik ezek közé.

Ráadásul megállapították, hogy a KÖH nem is vizsgálta az építési engedély kiadásakor az örökségvédelmi törvény szempontjait. Mérlegelés alapján döntött úgy, hogy az építés és a bontás megvalósulhat úgy, ahogy a tulajdonos kérte, de nem indokolta megfelelően, hogy miért felelne meg ez a műemlékvédelmi szempontoknak – az építési engedélyben valóban nem található ilyen indoklás, pedig ez jogszabályi kötelezettség lett volna.

A hivatal hiányosságokat talált az építési engedély körül is; indoklásuk szerint ez érvényét vesztette, mert a kivitelezés nem kezdődött meg az előírt határidőn belül. A megkezdését bejelentette az előző tulajdonos, de a kivitelezési dokumentáció hiányzott, ezért jogszerűen nem építkezhetett.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »