Vasárnapi válaszút előtt a kormány

Vasárnapi válaszút előtt a kormány

Egyetlen műszak engedélyezésével, illetve minden vasárnapra járó bérpótlék kötelezővé tételével elejét vehette volna a kormány a sokakat felháborító hét végi boltbezárásnak – véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára. Szerinte négymillióan nem mennének el egy népszavazásra, de olcsóbb és egyszerűbb lenne, ha a kormány vállalná, hogy rossz döntést hozott.

Alaptalan sajtóhíresztelésnek nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt a Népszabadságban megjelent írást, miszerint a kormány puhatolózik a kiskereskedelmi láncoknál a vasárnapi nyitva tartás visszaállításának hatásairól. Az utóbbi időszak tapasztalatai szerint azonban az ilyen cáfolat egyáltalán nem zárja ki, hogy a kormányoldal rövidesen mégis a vázolt irányba lépjen. A cikk szerint a kabinet biztosra veszi, hogy Erdősi Lászlónénak a zárva tartás fenntartása melletti kezdeményezése elbukik a Kúrián; a visszakozás pedig kisebb presztízsveszteség lenne, mint egy vesztes népszavazás.

– Ha a nyitva tartás engedélyezését szorgalmazó kezdeményezés lép érvénybe, a kétszázezer aláírás nyilván meglesz, de nem hiszem, hogy érvényes lenne a népszavazás, nem reális, hogy négymillióan elmennek voksolni – mondta a Magyar Nemzetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc kifejtette, ha már 2-2,5 millióan nemet mondanak a vasárnapi tilalomra, az markáns üzenet, és erre minden esély megvan, mert a felmérések szerint a lakosság 65-70 százaléka továbbra is elutasítja a vasárnapi zárva tartást. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta, ez a drágább és a nehezebb út, hiszen egy referendum 4-5 milliárd forintba kerül. Szerinte aki a saját megfogalmazása szerint a nemzeti célok érdekében, az emberekre támaszkodva kormányoz, az növelheti is a politikai presztízsét azzal, ha képes elismerni, hogy hibázott. Példaként felhozta, ha valaki azt mondja két hete, hogy a nyáron megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), a legtöbben csak legyintenek rá, pedig ma már ez a valóság. Dávid Ferenc szerint a Klik ügyéhez hasonlóan a vasárnap kapcsán is ki lehetne állni, és elmondani, hogy rossz döntés volt egy liberális nyitva tartásról átmenet nélkül Európa legszigorúbb zárva tartására váltani.

Több javaslatot is tettek

A VOSZ főtitkára emlékeztetett rá, hogy a 2015. március 15-től érvényes pihenőnap elrendelése előtt több javaslatot is tettek az egészséges átmenetre. Vázolták, hogy legyenek nyitva egy műszakban az üzletek, például reggel nyolc órától délután négyig, a százszázalékos bérpótlék pedig ne évente négyszer legyen kötelező, hanem az év minden vasárnapjára vonatkozzon. Szerinte az is tisztességes javaslat volt, hogy legyenek tekintettel a nőkre, elvégre ők adják a kereskedelmi dolgozók 80 százalékát. Így csak az év egyik felében legyen munkáltatói jog berendelni a nőket vasárnap, a másik felében ez önkéntes alapon működjön, írásbeli nyilatkozat megtételével. Dávid szerint a nők pozitív diszkriminációja abszolút indokolt, ne lehessen a hetedik napon dolgoztatni a kisgyermekes, illetve háromgyermekes anyákat és az egyedülálló szülőket se. A főtitkár úgy látja, ha a kormány megfontolta volna ezeket az átmeneti javaslatokat, valószínűleg nem ütközött volna társadalmi ellenállásba.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ös kiskereskedelmi adataiból Dávid Ferenc azt a következtetést vonta le, hogy a szektorban létszámveszteség ment végbe, a kisebb piaci szereplőknél egy év alatt eltűnt 8-10 ezer ember, akik nem feltétlenül munkaviszonyosok, jóllehet nagyrészt üzlettulajdonosok, családtagok, kisegítők. Ezt támasztja alá az is, hogy közben tavaly 2500 bolt szűnt meg. Párhuzamosan zajlott a két folyamat, a két-három személyes egységeket leradírozták a pályáról. Mint mondta, az ágazat félmilliós alkalmazotti létszáma mellett ez nem drámai mérték, de a kormányzat éppen azt várta, hogy nőjön a foglalkoztatás a családi tulajdonú üzletekben, s ehhez képest ellentétes az előjel. Dávid kiemelte, a KSH-adatok arra is rávilágítanak, hogy megszaporodtak a túlórák, a nagyobb szereplők ugyanis megváltak a részmunkaidős egyetemistáktól, nyugdíjasoktól, és stabilizálták a törzslétszámot. Kiemelte, hogy a multik jobban alkalmazkodtak a hatnapos héthez, mint a családi boltok, hiszen tőkeerősek, a beszerzési és logisztikai láncuk nagyobb, a meghosszabbított nyitva tartással pedig hétfőtől szombatig megtartották a vevőiket. Lapunk körkérdéséből is kiderült, hogy a nagy bevásárlások péntekre, szombatra tolódtak, erről tájékoztatott a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl és az Aldi is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »