Vár az ezeréves határnál

Vár az ezeréves határnál

Közadakozásból építik újjá a történelmi magyar országhatárnál található gyimesbükki Rákóczi-várat Erdélyben. Az egykori őrtornyot korabeli dokumentumok, rajzok, valamint régi képeslapok és fényképek alapján fogják hitelesen rekonstruálni.

Több mint hatéves engedélyeztetési eljárás után megkezdődtek a Rákóczi-vár újjáépítésének előkészületei a történelmi Erdély egyik legkeletibb településén, Gyimesbükkön. A közel négyszáz éves létesítmény helyreállítása régóta aktuálissá – egyben sürgetővé – vált, hiszen a XX. században egyetlen követ sem javítottak ki a műemléken, amelynek falai erőteljesen romlani kezdtek. Az őrtoronynak mára csak a romjai maradtak meg, és jóformán csak az a lépcsősor emlékeztet az építményre, amely a Tatros folyó völgyéből kiemelkedő 30 méter magas sziklateraszra vezet. A történelmi magyar országhatárnál található, 1626 körül Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által építtetett, majd a XVIII. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem által megerősíttetett vár újjáépítését a Gyimesbükkért Egyesület tagjai kezdeményezték évekkel ezelőtt.

Megelevenedő képeslapok

Csakhogy egyáltalán nem bizonyult zökkenőmentesnek a történelmi Erdély és Moldva határán a gyimesi kereskedelmi útvonal felügyeletét mintegy háromszáz éven át szolgáló őrtorony megmentését célzó igyekezet. Bár kitartó meggyőzőmunka után sikerült elnyerni a többségében csángók lakta – a romániai megyék 1968-as megrajzolásakor a moldvai Bákó megyéhez csatolt – székelyföldi település román vezetésű önkormányzatának támogatását, egy évvel ezelőtt pedig már a régészeti feltárás is befejeződött, a bákói hatóságok állandóan találtak kivetnivalót az újjáépítést célzó dokumentációban. Emiatt Deáky Andrásnak, a Gyimesbükkért Egyesület elnökének sokáig az volt a meggyőződése, egyesek megpróbálják hátráltatni a magyar műemlék felélesztését.

Idén májusban azonban a szakhatóságok végre kibocsátották az építési engedélyt, így elhárult az akadály az újjáépítés megkezdése elől. A régészek már elhordták a felgyülemlett hordalékot és földet a helyszínről, így a vár megmaradt romjai teljes terjedelmükben láthatóvá váltak. Az őrtorony újjáépítésének terveit a bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján Esztány Győző csíkszeredai építész készítette el, akinek a XIX. századból fennmaradt felmérések, alaprajzok, lelkes helyi civilek által összegyűjtött információk és képes anyagok, valamint régi képeslapok és fotók alapján sikerült hitelesen rekonstruálnia a várat. A szakember az Erdélyi Napló hetilapnak elmondta, a kétszintes, kőépítésű épület földszintjén kiállítótermet hoznak létre, az emeleti termet és a sziklaterasz beépítetlen részét kávézóvá alakítanák. Mivel a vár határvédő szerepet töltött be, a belső terek nem voltak komfortosítva, emiatt vastag kő- és téglafalakkal építik vissza az őrtornyot, amelyet modern, de a korabeli hangulatot idéző bútorzattal rendeznek be.

Magyar összefogás

Az egymillió lejre (mintegy 66 millió forint) tehető beruházási költségeket közadakozásból, összefogással szeretnék előteremteni. – Számítunk a világ magyarságának támogatására – közölte Deáky András, emlékeztetve rá, hogy Gyimesbükk mára afféle összmagyar zarándokhellyé vált, hiszen az egykori ezeréves határt és a Rákóczi-várat évente több ezren keresik fel, közöttük a csíksomlyói pünkösdi búcsúra érkező zarándokok. Különben a Gyimesbükkért Egyesület kezdeményezésére szintén közösségi összefogással sikerült felújítani a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát a településen, továbbá a kontumáci kápolnát, és sikerült konzerválni az egykori karantén épületének a romjait, amelynél háborús emlékhelyet hoztak létre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 20.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »