„Vár állott, most kőhalom”

„Vár állott, most kőhalom”

Kövesd község a 13. századtól kisebb megszakításokkal a Baksa nemzetség Soós és Szerdahelyi családjainak közös birtokát képezte. A 17. században a birtokos Soós György belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe, ezért bosszúból 1673-ben a császári seregek felrobbantották. A 18. század első felében, az akkor már gazdátlan vár épen maradt falainak köveit használták fel a domb tövében épülő Szirmay-Fischer család kastélyához, illetve a római katolikus templomhoz is. Nagy Attilával, Nagykövesd első emberével beszélgettem a jelenről.

In medias res, polgármester úr, mi vezetett odáig, hogy történhetett meg, hogy manapság egy falu megvételre kínálja történelmi várának romjait, illetve kastélyát? 

Ez egyértelműen kényszermegoldás. Húsz éve vagyok polgármester. Ez idő alatt számtalan alkalommal próbálkoztunk pályázat útján megteremteni a két történelmi ingatlan felújításához szükséges anyagi forrásokat, de nem sikerült.  Legutóbbi pályázatunk egy határon átnyúló, döntő részben az EU által támogatott Interreg-projekt volt, amiben nagyon bíztunk. Hat-hat szlovák és magyar határ menti község volt érintett általa, mindegyikben felújításra került volna valamilyen történelmi hagyaték, kulturális érték. A projekt kiemelt pontja volt a nagykövesdi rész. Azért is reménykedtünk, mert láttunk a környezetünkben pozitív példákat hasonló pályázatból megújult kastélyokra. Kiemelt pontszámmal értékelték, hogy a kultúrát és a történelmet illetően több mindent magába foglalt az elképzelésünk, felölelve a határközi mikrorégiónkat, Pácintól kezdve, Karcsán és Karoson át, Rozványt, Zemplénagárdot érintve Kisgéres, Nagygéres, Kiskövesd, Nagykövesd, Szomotor, Bodrogszög szépülhetett volna meg. Sajnos, végül mégsem lett nyertes a pályázatunk.

Indoklásként mit tüntetett fel a bíráló bizottság?

A nemleges válasz mellé semmi konkrét indoklást nem fűztek. Bele kellett nyugodnunk, hogy nem minket választottak. 

Miben tudtak gondolkodni ezt követően? Ekkor már felmerült az ingatlanok áruba bocsátásának gondolata? 

Évtizedek óta együttműködünk a műemlékvédelmi hivatallal, lévén, hogy a klasszicista kastély és a vár romjai is nyilvántartott műemlék. Még jóval az említett, legutóbbi pályázatunkat megelőzően kérték a falut, mint az ingatlanok tulajdonosát, hogy készíttesse el az építészeti-feltárási kutatásokat. Ennek a kb. 4 ezer eurós kiadását a kulturális minisztériumba benyújtott sikeres pályázatunkból fedeztük. A közel 100 oldalas tanulmány sok, eddig ismeretlen építészeti részletet tárt fel, és egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a kastélyt a várkövekből építették. A tanulmány aprólékosan kifejti azt is, hogy mely falakat kell kibontani, melyeket visszaállítani, mely ablakokat kicserélni ahhoz, hogy a 2002-ig iskolaként szolgáló kastély visszanyerhesse eredeti arculatát. 

Mi lett a folytatás? 

Hírdetés

A 2010-es három hónapon át tartó tavaszi esőzésekre sokan emlékeznek a faluban. A lyukas tetőn át ázó gyönyörű boltíves emeleti mennyezetet nem hagyhattuk az enyészetnek. A statikus közölte, hogy a teljes tetőszerkezetet le kell bontani. A falak megerősítése céljából nem csupán a tartó, de a közfalakra is egy koszorút kellett húzni. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az építészeti-kutatási munkák során nem derült ki, mi is lehetett az eredeti tetőfedő anyag. A koszorú kivitelezésére összeállt a falu sok ügyes, dolgos embere és kalákában azért dolgoztunk, hogy mihamarabb új tető kerülhessen a kastélyra. A tetőszerkezetet és a megfelelő födém felhelyezését természetesen már a közbeszerzésben nyertes cég kivitelezte. 

Jól gondolom, hogy a várral kapcsolatosan is szükséges volt elkészíttetni egy hasonló szakmai tanulmányt?

Ez pontosan így van, a várnak is megtörtént az építészeti feltárása. Erre is kaptunk pénzt a kulturális tárcától. A régészeti feltárások még váratnak magukra, erre egyelőre nincs pénzünk. 

Összeült tehát a képviselő-testület, hogy eldöntse, mi legyen a műemlékek sorsa?

Egy fél évet meghaladó tanácskozás, konzultációk folyamata kezdődött el.  A legjobb megoldáson gondolkoztunk.  Felkerestük a környék felújított műemlékeit, elbeszélgettünk a működtetőkkel. Ahogy egyre jobban beleláttunk, tudatosítottuk, valójában mivel jár egy néhai pompájára váró, helyi értékbe életet lehelni. Kemény tényekkel szembesültünk. Röviden szólva, el kellett döntenünk, mi az igazán fontos kis településünknek. Mérlegre kerültek a magyarként helyben maradás egyre fokozódó kihívásai és az esetlegesen virágzó, de a község számára nem feltétlen jövedelmező turizmus. Úgy döntöttünk, hogy számunkra fontosabb a kisiskola és óvoda megmaradása. 

Vagyis megvételre ajánlották fel a várromot és a kastélyt. Feltételezem, hogy műemlék esetében megvan ennek a törvényileg meghatározott menete. 

Ez valóban így van. Az első a hivatalos értékbecslés. A szakember által megállapított ár 150 ezer euró. Ezt követően, törvényi kötelességünkből kifolyólag felkínáltuk megvételre az államnak. Nemleges válaszukat követően a nagy nyilvánosság elé terjeszthettük eladási szándékunkat. Az ősszel közzétett kiírásban szigorú feltételeket szabtunk. A várrom és a kastély épülete az alatta lévő telekkel, illetve a környező földterületekkel egyetlen egységet képez. Kizárólag így, egyben vehető meg. További feltétel, hogy a szerződés aláírásától számított 5 éven belül végezni kell a kastély felújításával, amelynek összhangban kell lennie a már elkészített szakvéleményekkel. A vár régészeti feltárását, illetve a falak megerősítését 3 éven belül el kell kezdeni. A kastélyban legkevesebb 30 négyzetméteren múzeumot, illetve lapidáriumot kell kialakítani. Ide kerülnének majd a jelenleg még a miskolci Hermann Ottó Múzeum leletanyagát gazdagító, helyi ásatások, néprajzi gyűjtések alkalmával feltárt értékek. 

Jelentkeztek már vevők? Hogy látja, reményteljes a közeljövő? 

Mindenféle érdeklődő volt, akadt, aki épp csak az árat nézte, gondolta, ennyiért jó vásár egy kastély. Azt hitte, bármit csinálhat vele, el sem olvasta a feltételeket. Az aggodalmaskodó érdeklődőket megnyugtatom, van olyan hazai cég, amely minden feltételnek hajlandó eleget tenni. A saját és a község, valamint a tágabb régió potenciálját szem előtt tartva szándékozik felvirágoztatni a Bodrogköz legmagasabb pontján, a Tarbuckán fennmaradt vár romjait, valamint az ölelésében lévő kastélyt.    


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »