Van Romániának stratégiája a Moldova Köztársasággal egyesülésre?

Van Romániának stratégiája a Moldova Köztársasággal egyesülésre?

Az Eudoxiu Hurmuzachi Intézet főigazgatója, Eugen Popescu fontosnak tartotta kiemelni a legutóbbi CSAT-ülés (Legfelsőbb Védelmi Tanács – E-RS) Románia és Moldova Köztársaság kapcsolatára vonatkozó közleményének egyik mondatát. Ezzel szemben Constantin Corneanu történész szkeptikusnak mondta magát azt illetően, hogy a román államnak lenne valamilyen stratégiája és rámutatott arra, mit kellene tennie az újraegyesülésért.

A Besszarábiáért és Bukovináért Kulturális Egyesület (ACPBB) és Románia Szenátusának határon túli románokkal foglalkozó bizottsága Besszarábia Romániával történt egyesülésének 98. évfordulója alkalmából megszervezte a Március 27. – Történelem, Törekvés, Távlatok vitát.

Ezen esemény keretében Eugen Popescu kijelentette, hogy „még két év van 2018-ig, az időnek pedig nincs türelme várni. Már csak 2 évünk van bebizonyítani, hogy méltóak vagyunk azokhoz, akik 1918-ban megvalósították az egyesült, újra kiegészült (így! – E-RS) Romániát. Minden intézményben tudatosítani kell, hogy a két év alatt mindent el kell követnünk, ami lehetséges és ami tőlünk függ. Nem az számít, hogy kin keresztül és hogyan, hanem az, hogy elérjük azt a célt, melyet végrendeletükben ránk hagyták a teljes Romániát megvalósító elődeink”.

Popescu úgy véli, hogy a romániai intézmények kezdenek magukra találni. „Március 15-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Volt egy mondat, mely elárulta, miről beszéltek ott Moldova Köztársasággal kapcsolatosan: Azt lehetett leszűrni, hogy hitelesen és fenntartható módon meg kell valósítani egy Moldova Köztársaságot közép- és hosszútávon támogató reformprogramot, úgy a belpolitikai fejleményeit, mint ahogy a Romániával meglévő kapcsolatait is”, mutatott rá.

„A CSAT mondja ki ezt és az utóbbi 20 évben ez az első alkalom, amikor ez a tanács nem Moldova K. európai integrációjáról beszél, hanem a Románia és Moldova K. közötti kapcsolatok újraindításáról. Tehát a román állam erőszakszerveit koordináló CSAT nagyon világosan kimondja, melyek a román állam elsődlegességei. Aki képes értelmezni ezt a mondatot, az világosan látja, melyek ezek az elsődlegességek. Felfogva és azt cselekedve, amit kell, az intézmények, a civil társadalom, a tanárok képesek lesznek előállni megoldásokkal is, hogy két év múlva ne a százéves évfordulóról, hanem valami másról emlékezzünk meg”, szögezte le az Eudoxiu Hurmuzachi Intézet főigazgatója.

Ezzel szemben Constantin Corneanu történész szkeptikusnak mondta magát azt illetően, hogy a román államnak lenne valamilyen stratégiája a Moldova Köztársasággal egyesülésre, rámutatva arra, hogy Klaus Johannis elnök kijelentette, elavult dolog Moldova Köztársaság egyesülése Romániával. Sőt, a román hatóságoknak azt sem sikerült meghatározniuk, hogy „mit akarunk: egyesülést, újraegyesülést, vagy teljessé válást?”

„Láttam egy műsort, melyben megjelent egy román unionista vezető és azt volt az érzésem, hogy mi egy kereskedelmi ajánlatot teszünk a Pruton túli testvéreinknek, vagyis olyan dolgokat vetünk fel, melyeket egy újraegyesítés esetén nem kellene felvetni, vagyis azt, hogy a nyugdíjak és a bérek növekedni fognak és elérik a romániai szintet”, mondta még Corneanu.

A történész a teljessé válás mellett szállt síkra, azt állítva, hogy „mi abból indultunk ki, hogy a Ribbentrop-Molotov Paktum igazságtalan dolog volt. Ma nem bizonyos nyugdíj- és bérigények alapján kérjük a Pruton túliakat, hogy csatlakozzanak hozzánk, hanem egy olyan jog és történelmi igazság alapján, melyet annak idején még a Legfőbb Szovjet is elismert, nevezetesen annak, hogy a Paktum és a titkos mellékletei olyan rossz dolgot képviselnek, melyet semmissé kell tenni”.

Véleménye szerint, Romániának tárgyalnia kellene a nyugati szövetségeseivel, a stratégiai partnereivel, melyek egyre gyakrabban mennek Kisjenőbe (Chişinău), különösen az AEÁ képviselőivel, hogy teljesítsük az ország teljessé válására vonatkozó ideált. „Ha mi csak a Moldova Köztársasággal való egyesülést akarjuk, akkor mi történik majd az észak-bukovinai, hercai románokkal. Igazságos ügyért harcolunk, de csak félig? Ezzel nem értek egyet, én Románia teljessé válásának vagyok a híve”, tette hozzá Corneanu.

A Gheorghe I. Brătianu Geopolitikai és Stratégiai Tanulmányok Európai Egyesületének (AESGS) elnöke hasonlóképpen rámutatott arra, hogy „szükség van egy olyan vezetőre, olyan politikai erőre, aki/amely a teljessé válásnak ezt az ideálját nagyon magas rangra emeli, hogy politikai-diplomáciai és jogi tárgyalások kezdődhessenek a nagyhatalmakkal. Romániának ezeken a tárgyalásokon a legmagasabb, az elnöki hivatal szintjén kell kifejeznie ezt a stratégiai érdeket, nevezetesen a Moldovai Köztársasággal való teljessé válást, vagy egyesülést”.

„Attól félek, hogy az egyesülés nem fog megtörténni és még nagyon sokat kell majd várni. Ezért van szükségünk jó stratégiára. Újraegyesítési Minisztériumról és Marshall-tervről beszélünk, de nekünk van egy történelmi jogunk, mely meghalt Cahulnál, Oanceánál, vagy Ţigancánál”, szögezte le Corneanu.

Matei Dobrovie
eurocom.wordpress.com / epochtimes.ro


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »