Van, aki vitatja, hogy jegesedés okozhatta az An-148-as tragédiáját

Van, aki vitatja, hogy jegesedés okozhatta az An-148-as tragédiáját

A repülőgépek sebességének mérésére használt úgynevezett Pitot-Prandtl-cső jegesedése okozhatta a vizsgálat elsődleges eredményei alapján a Moszkva mellett a felszállás után vasárnap lezuhant An-148-100B típusú gép katasztrófáját. Az Államközi Légiközlekedési Bizottság (MAK) tájékoztatott arról, hogy a gép Pitot-csövei eljegesedtek, mivel a nyomásérzékelők egyikén sem volt bekapcsolva a fűtés. Így a kapitány rossz és egymástól eltérő sebességadatokat kapott a repülésirányító rendszerektől. A bizottság a tragédia lehetséges okai közül kizárta a hajtómű felrobbanását, vizsgálják még ugyanakkor az üzemanyag minőségét, valamint azt, hogy a pilóták hibáztak-e.

A repülési szakemberek azonban vitatják azt, hogy a vizsgálat a fűtés bekapcsolásának elmaradása lett volna a katasztrófa lehetséges oka.

A sebesség jelzésére ugyanis tartalék berendezések is vannak, ráadásul hajtóművek előmelegítésének kihagyása a protokoll és a beépített biztonsági rendszerek miatt szinte lehetetlen.

A gép 1800 méteren kezdett meredek süllyedésbe és a becsapódáskor – a repülés rekonstrukciója alapján – a műszerek 800 kilométeres sebességet mértek. A vizsgálat végeredménye a napokban várható, a sajtó és a szakemberek eközben egyre többet foglalkoznak magának a típusnak a problémáival.

Az An–148 az ukrán Antonov tervezőiroda kis hatótávolságú, regionális utasszállító repülőgépe. Sorozatgyártását a kijevi Antonov repülőgépgyár és az oroszországi Voronyezsi Repülőgépgyár végzi. Fejlesztése az 1990-es évek elején kezdődött. Az Antonov tervezőiroda az elöregedett Tu-134-esek és Jak-42-esek leváltására kisebb forgalmú repülőjáratokra akart létrehozni egy 70–80 személyes utasszállító gépet. Az új gép lényegében az 1990-es évek végén Kijevben már fejlesztés alatt lévő An-74TK-300-as gépen alapult. Ennek az aerodinamikai elrendezését és konstrukcióját követi, de az utasszállító funkció érdekében a törzset meghosszabbították, a farokrészt áttervezték, és módosították, a törzs tetejére helyezték a szárnyat is. Az An-148-as így ukrán gépnek számít, az Antonov honlapján azonban megjegyzik, hogy 15 ország 214 vállalata működött közre a létrehozásában.

A gépet a Vedomosztyi című orosz lap az orosz-ukrán barátság korszakát fémjelző egyik politikai projektnek nevezi, megjegyezve, hogy

http://mno.hu/

a típus megbízhatóságban elmarad a hasonló Szuhoj Superjet 100-astól vagy a Bombardier CRJ-itől, s a Boeing valamint az Airbus rövidebb utakra tervezett gépeitől is.

Az An-148-asból és továbbfejlesztett, növelt törzshosszú változatából, az An-158-asból összesen 42 darab készült. Az orosz légitársaságok és az állami szervezetek mellett – a 36 An-148-asból 29 itt van bejegyezve – csak az észak-koreai Air Koryo üzemeltet két An-148-ast, valamint a Cubanának van hat, nagyobb befogadó képességű, 99 személyes, lízingelt AN-158-asa, de a kubaiak jelenleg csak egy-két gépet használnak. Említésre méltó, hogy az ukrán tervezésű és Szics hajtóművel ellátott típusra az ukrán légitársaságok sem tartottak igényt, egyedül az Ukraine Air Entreprise flottájában üzemel egy vagy két gép.

Szakértők az An-148-as erényének tartják, hogy rosszabb állapotban lévő repülőtereken is képes le- és felszállni, mivel a „klasszikus” gépekkel ellentétben a hajtóművei jóval kevesebb kő- és törmelékdarabot képesek beszippantani.

Mihail Geraszimenko, a lezuhant gépet is üzemeltető Szaratovszkije avilinyiji igazgatója a BBC orosz nyelvű szolgálatának elmondta, azért ezzel a típussal bővítették a gépparkjukat, mert a viszonylag rövid kifutópályával rendelkező szaratovi repülőtéren is megbízhatóan képesek repülni. Hozzátette, nem is volt nagyon miből választaniuk, hiszen a hasonló Embraer ERJ 175-ösöket akkor még nem jegyezték be Oroszországban. A jövőben egyébként tovább bővülhet ez a választék, hiszen a Szuhoj jelenleginél kisebb, 75 fősre tervezett típusa kiszoríthatja az An-148-asokat. Ezekre a szakemberek szerint fokozottan oda kell figyelni, így a technikai kiszolgálása is többe kerül.

A 2009 és 2015 között ezt a típust repülő Rosszija légitársaságnál ugyanakkor ezek a gépek folyamatosan repültek, s meghibásodás miatt nem nagyon volt kiesés.

Az új típusoknál meglévő „gyerekbetegségek” ellenére a mostani mellett egy katasztrófát lehet megemlíteni.

A belgorodi terület fölött az átadás előtti tesztrepülést végző, a Voronyezsi Repülőgépgyár tulajdonában lévő, a mianmari légierő számára gyártott An–148–100E változatú gép zuhant le 2011 márciusában. A típust a szakértők nem tartják a legszerencsésebbnek, de ez a többség szerint nem jelenti egyben azt is, hogy az An-148-asok nem biztonságosak.

A Szaratovszkije Avialinyii légitársaság Orszkba tartó An-148-as típusú utasszállítója vasárnap, négy perccel a felszállása után tűnt el a radarok képernyőjéről. A gép lezuhant, 65 utasa – köztük három gyermek – és hatfős személyzete életét vesztette.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »