Váltás kell a béremeléshez

Váltás kell a béremeléshez

A hazai munkabérek nyugat-eu­rópai fizetésekhez történő felzárkóztatását kezdeményezte Volner János jobbikos politikus az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél, amelyet a politikus szerint Orbán Viktor kioktatón elutasított. A témáról ezúttal Varga Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi felügyelőbizottságának tagját kérdeztük.

– Lehet és kell is emelni a magyar béreket – mondta lapunknak a szakértő. Úgy véli, a magyar kormányok hosszú időn keresztül mesterségesen alacsonyan tartották a béreket csak azért, hogy kiszolgálják a hazánkba települő nemzetközi cégek érdekeit. –

Ideje lenne – tette hozzá –, hogy az éppen regnáló kormány végre valamit tegyen a dolgozó emberek – és nem a multinacionális cégek – érdekeit szem előtt tartva.

Varga István érvelése szerint a kormánynak mielőbb tárgyalásokat kellene kezdenie az ütemezett béremelésekről a hazánkba települt multinacionális vállalatok vezetőivel, különösen a stratégiai partneri programban részt vevőkkel, hiszen utóbbiak folyamatosan kapcsolatban vannak a kormánnyal. Ha velük sikerült megegyezni, akkor az ezen egyezség eredményeként növekvő béreket kénytelenek lesznek átvenni a hazai tulajdonban lévő kisebb és nagyobb vállalkozások. – Első lépésben csökkenteni kellene a munkabérre rakódó terheket, hiszen ma a vállalkozó a nettó bér háromszorosát fizeti ki minden fillér után. Ha csökkennének a munkabért terhelő adók és járulékok, akkor első pillantásra úgy tűnhet ugyan, mintha csökkenne az állam bevétele, ám még sincs így. Hiszen a dolgozókhoz kerülő pluszpénz megemelné a fogyasztást. A folyamat pedig a világ legmagasabb, huszonhét százalékos forgalmi adóján keresztül csökkentené, sőt bőven ellensúlyozná a költségvetési kieséseket. Így véleményem mindezek eredményeként akár az általános forgalmi adót is húsz-huszonkét százalékra lehetne csökkenteni, ami ismét csak a fogyasztás növekedését eredményezné – tette hozzá.

Kérdésünkre Varga István kifejtette, nem kell attól tartani, hogy a kisebb vállalkozások képtelenek lesznek kifizetni az emelkedő béreket. Ha ugyanis azzal indul a folyamat, hogy a járulék- és adócsökkentés eredményeként megspórolt pénzt kifizetik a dolgozóknak, az nem jelent pluszterhet a vállalkozónak, a fogyasztást viszont emeli. Később erre építve folytatódhat a béremelés.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »