Valóság nagybácsi és az üres jóemberkedés

Valóság nagybácsi és az üres jóemberkedés

Unalomig elcsépelt mondás, hogy a következő választási kampány ott kezdődik, ahol az előző véget ért. Nagyjából az urnák lezárásának időpontjában. Így van ez Magyarországon és a világ összes választási demokráciájában, azzal a különbséggel, hogy a magyar ellenzék néha pártját ritkítóan blőd húzásokra is képes.

Ilyen volt legutóbb, hogy a Budapestre tartó kínai csúcsegyetem, a Fudan érkezése kapcsán a beruházás tervezett helyszínén Karácsony Gergely „hiperpasszív” angoltudással bíró főpolgármester és lelkes oldalkocsija, Baranyi Krisztina kerületi polgármester átnevezett néhány közterületet a főváros IX. kerületében.

Az biztos, hogy Karácsony kampánygurujai nem erőltették meg magukat különösebben, így lett egy gyommal felvert telkek mellett húzódó utacskából Dalai Láma út, egy másikból, amelyet kétoldalról is farostlemezzel eltakart foghíjtelkek vesznek körül, Szabad Hongkong út, egy harmadikból pedig Ujgur Mártírok útja.

Egyetlen érdekesebb utcanevet sikerült kiizzadniuk magukból! Hszie Si-kuang kínai katolikus püspök politikai hangulatkeltés nélkül is megérdemli, hogy utcanevet kapjon bárhol a világon.

Hírdetés

Az ócska, öncélú jóemberkedés tétnélküliségét tökéletesen szemlélteti, hogy a négy átnevezett közterületből kettőnek eddig nem is volt neve! Mindez persze nem akadályozta meg a nem létező hálózatot abban, hogy már az akció másnapján szétfuttassa a nyugati mainstreamben a hírt, hogy Budapest szabadságszerető, „vékony és magas” főpolgármestere egyszerre tört borsot a kínai és a magyar „diktátor” orra alá. A BBC, a Guardian, a Bloomberg és számos más nyugati sajtótermék beszámolt az akcióról, amely most, hogy Joe Biden az elnök és az amerikai–kínai kapcsolatok is indokolják, már illő volt és üdvös. Elmúltak azok az idők, amikor Washington és Peking között jól mentek a dolgok, s legfeljebb Richard Gere filmszínész pedzegette a szabad Tibet kérdését – egyébként teljesen fölöslegesen és tét nélkül.

A valóság ugyanis sok esetben független a történelmi igazságosságtól. Kínának szüksége van Tibetre, ahogy Tim Marshall külpolitikai szakember fogalmaz, „a félelem geopolitikája” miatt. A Tibeti fennsík vízkészlete, illetve az a tény, hogy ha nem Peking, akkor Újdelhi szállja meg a területet, indokolja Kína Tibet-stratégiáját, ahogy hasonlóan magyarázható az ujgur kisebbséggel szembeni kétségtelen elnyomás, illetve a Hongkong-kérdés kezelése is.

Az Egyesült Államok geostratégái sem hülyék, világosan látják ezeket a kényszereket, akárcsak azokat a kihívásokat is, amelyek elé a kínai terjeszkedés állítja őket. Teljesen érthető tehát, miért erősödött fel a Peking-ellenes hangulat Nyugaton, ahogy az is, hogy a lehető legtöbb helyen, például dilettáns főpolgármesterek segítségével, megpróbálnak így vagy úgy borsot törni a kínai rezsim orra alá. Kérdés, miért kell ehhez Budapest főpolgármesterének asszisztálnia, már azon túl, hogy pártpolitikai hasznot remél. Ha Karácsony Gergelyben ugyanis ennyire felhorgad a jóság iránti vágy, nem kellene Lhászáig szaladni a témáért. Így a végére adunk is néhány tippet: Temeríni fiúk sugárútja, Székely „robbantók” tere, esetleg Malina Hedvig közpark. Akár az összes fővárosi közterületnek találhatunk hasonló nevet, hiszen van elég bajunk a Kárpát-medencében is!

(Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/23. számában)


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »