Vallási alapú tisztogatás folyik a Kongói Demokratikus Köztársaságban – helyzetjelentés Afrikából

Vallási alapú tisztogatás folyik a Kongói Demokratikus Köztársaságban – helyzetjelentés Afrikából

2016 májusában a kiújult keresztényellenes támadásoknak legalább ötven halálos áldozatuk volt a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A közép-afrikai ország keleti felét már évek óta rettegésben tartják az iszlamista MDI (Muslim Defense International) lázadói.

A Kongói Demokratikus Köztársaság a Föld második legszegényebb állama és folyamatos harcok színtere. Összlakossága 81,7 millió főre tehető, ebből keresztény 65,4 millió, muzulmán 9,8 millió fő. A harcok sújtotta körzetekben a keresztények vannak a legnagyobb veszélyben. Az MDI (Muslim Defense International; Nemzetközi Muzulmán Véderő, korábban: ADF – Allied Democratic Forces) fegyveresei a Nagy-tavak mentén létre akarnak hozni egy támaszpontot, ezért a környéket megtisztítják a keresztényektől.

2014 októbere és 2016 májusa között összesen 1116 embert gyilkoltak meg; 1470 lakost elraboltak, a menekültek száma több tízezerre tehető; 1750 házat és 13 egészségügyi központot fölgyújtottak; 27 iskolát leromboltak vagy megszálltak; az áruraktárakat és gabonakészleteket kifosztják.

2016 májusában több mint 70 embert mészároltak le. A 6 millió lakosú Észak-Kivu tartomány Kamangu nevű városát május 3-án macsétákkal és baltákkal fölfegyverkezett iszlamista harcosok támadták meg, és meggyilkoltak több mint 40 lakost; május 6-án a tartomány másik települését, Eringetit érte támadás, amelynek során 15 keresztény vesztette életét. Az iszlamisták május első napjaiban három másik helységet is megtámadtak.

* * *

Előzmények

A folytonos polgárháborús és etnikai összecsapások 4 millió ember életét oltották ki 1994 óta. A II. világháború óta a kongói a legvéresebb konfliktus a világon.

2009 novemberében Kabare település katolikus templomában megölték a papot, egy apácát és két hívőt. Fél év múlva ismeretlen fegyveresek törtek be Sylvestre Bali-Busane Bahati anglikán püspök lakásába Bukavuban. A püspöknem nem történt baja, de legnagyobb fiát megkötözték, megverték a biztonsági őrt és fosztogattak.

A terrorcselekmények célja, hogy Kelet-Kongó döntően keresztény lakosságát kiűzzék a régióból. A Muzulmán Véderő elsősorban külföldi harcosokból áll.

A hat püspökséget magában foglaló Bukavu érsekség – vezetője François-Xavier Maroy Rusengo érsek – püspökei 2015. májusi nyílt levelükben „népirtás veszélyéről” beszéltek. A főpásztorok szerint a kormány és az ENSZ tétlenül nézik a békés lakosság kiirtását. „Vagy a nemzetközi szervezetek csak a helyzet romlására várnak, mielőtt beavatkoznának a dzsihadisták ellen?” – kérdezik a püspökök.

Köztudott, hogy a keresztényeket iszlámra kényszerítik, Bukavu püspökei emellett a kitelepítési stratégiáról is beszámoltak: „egész népcsoportokat kényszerrel áttelepítenek, hogy fokozatosan elfoglalják a vidéket és terroristakiképző bázisokat hozzanak létre az országban”.

Oma Kavota, a Béke, Demokrácia és Emberi Jogok Tanulmányi Központ (SCPPDHR – Study Centre for the Promotion of Peace, Democracy and Human Rights) igazgatója nemzetközi szolidaritást sürget.

A Muzulmán Véderővel a Boko Haram mellett – amelynek támadásai Nigérián kívül a szomszédos Kamerunra, Nigerre és Csádra is átterjednek – egy újabb, eddig ismeretlen szélsőséges militáns alakulat jött létre. Ezek a dzsihadisták először Ugandában próbáltak létrehozni egy fundamentalista iszlám kormányt, de a Kongói Demokratikus Köztársasággal közös határ menti peremvidékre szorították őket, így most ebben az országban akarják megvetni a lábukat.

Kongó keleti részén korábban jelentéktelen számú muzulmán élt, arányuk az utóbbi években 1 százalékról 10 százalékra nőtt. Muzulmán misszionáriusok több mint 24 mecsetet építettek ezen a területen, valamint Beni és Eringeti területén és az Ugandával határos körzetekben kikiáltották a kalifátust és bevezették a saríát. Az iszlamisták szerint a nem muzulmán lakosság akadályozza a Kelet-kongói Kalifátus létrehozását. Ez az oka a túlnyomórészt keresztény őslakosok elűzésének.

A Muzulmán Véderő korábban szövetkezett a 2003-ban elhunyt Idi Amin Dada ugandai diktátorral. Bár 2015 áprilisában elfogták vezérüket, ez nem törte meg az MDI erejét, sőt a terrorszervezet növelte hatalmát. 1996 óta a Rwenzori-hegységben (Kongói Demokratikus Köztársaság) is megvetették a lábukat. Rendszerint a helyi gyerekeket sorozzák be katonának. Ingyenes oktatással, a szülőknek adott ajándékokkal és ingyenes zarándoklatok ígéretével csábítják őket. 2005-ben megpróbálták kifüstölni őket a hegyekből, ekkor megközelíthetetlen helyekre húzódtak vissza. Gyermekeket és felnőtt férfiakat rabolnak, hogy föltöltsék soraikat, a nőket megerőszakolják, hogy biztosítsák a harcosok utánpótlását.

A régiót alaposan ismerő Loris Cattani katolikus misszionárius szerint a jelenség egyre aggasztóbb méreteket ölt. Bár az ENSZ-jelentés állítja, hogy a kongói militáns csoportok és a szomáliai al-Shabaab közti kapcsolatra nincs bizonyíték, a kongói sajtó mégis a Boko Harammal való lehetséges szövetségről cikkezik. Már az Ugandában megalakult ADF (Allied Democratic Forces), a Muzulmán Véderő (MDI) elődje is kemény dzsihadista ideológiát képviselt. Más bűncselekmények mellett az ADF terroristáit vádolják három asszumpcionista (Mária Mennybevételéről Nevezett Ágostonos Kongregáció) pap 2012. októberi elhurcolásával, akikről azóta sincs hír.

A helyzetet még elemezzük, de az eddigiek alapján már látszik, hogy meg kell kongatnunk a vészharangot. A világnak meg kell tudnia, mi történik a Kongói Demokratikus Köztársaságban – hangsúlyozta Loris testvér.

Forrás: csi-magyarorszag.hu – Viz Péter

Fotó: dioceseoftulsa.org

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »