Válaszolt a kormány!

KDNP: Hamis antiszemita vád, avagy mesterkélten keltett indulatok Magyarországgal és miniszterelnökével, Orbán Viktorral szemben? MSZP: A kormányhivatalok falaztak Farkas Flóriánnak! Jobbik: Fideszes capitaly! LMP: Már saját hazugságaiba is belezavarodott a kormány? Fidesz: A héten is az Európai Parlament a soros!

Csendesnek fölöttébb nem mondható napirend előtti szócsaták előzték meg „bemelegítésként” a héten is  a törvényalkotás menetrendjét. Szolidan idézzük, itt-ott óvatosan jelezve a leghangosabb zajokat is.  

Hamis antiszemita vád, ‑ avagy mesterkélten keltett indulatok Magyarországgal és miniszterelnökével, Orbán Viktorral szemben?!

Dr. VEJKEY IMRE, (KDNP):  – Tisztelt Ház! Felháborítónak tartjuk és visszautasítjuk az Európai Bizottság első alelnökének, Frans Timmermansnak mesterkélt és hamis antiszemita vádjait, amelyeket Magyarországgal és miniszterelnökével, Orbán Viktorral szemben fogalmazott meg! Kikérjük magunknak az alaptalan démonizálásunkat! Visszautasítjuk, hogy antiszemiták lennénk, mert ki mertük mondani, hogy Soros pénzügyi spekuláns, aki kétszer is megtámadta Magyarország, saját szülőföldjének pénzügyi rendszerét! Visszautasítjuk, hogy antiszemiták lennénk, mert ki mertük mondani, hogy Soros és NGO-i támadás alá helyzeték hazánkat, hazánk migránsszabályozását, ugyanis azt akarják, hogy bontsuk le a bennünket védő fizikai és jogi határzárat, továbbá milliós számban engedjük be területünkre az illegális migránsokat!

– Hölgyeim és Uraim! Ne kerülgessük a forró kását, ki kell mondanunk, hogy vannak olyanok, akik nyíltan ártani akarnak, és ki akarják irtani az őshonos, európai zsidó-keresztény értékeket! (Gőgös Zoltán: Akkor ártottak, amikor Orbánt tanították.) Felmerül a kérdés:

– Brüsszel és a Soros and Co. miért ösztönzik a Nyugat-Európába tartó muzulmán áradatot, mikor az egyértelműen az antiszemitizmus növekedésével jár együtt?

– Miért akarják elűzni az évszázadok alatt velünk emancipálódott zsidóságot, és miért akarják helyükre a sariát valló muzulmánokat betelepíteni?

– Miért nem veszik észre, hogy izraelita testvéreink a második világháború óta nem éreztek hasonló fenyegetést Nyugat-Európában?

– Vagyis több mint adekvát a kérdés: Brüsszel és a Soros and Co. miért szolgálják a Nyugat-Európában újjáéledő zsidóellenességet?

– Hölgyeim és Uraim! Az európai országok között szinte egy sincs, ahol olyan fizikai biztonságban, olyan jogbiztonságban vagy akár olyan szellemi és lelki jólétben, továbbá olyan méltósággal tudnák megélni a zsidó közösségek identitásukat, mint nálunk, Magyarországon. De mégis Timmermans ‑ a tények ellenére hamis színben feltüntetve a magyar kormányt és ezáltal Magyarországot ‑ hazánkat valótlanul antiszemita váddal illette! (Gőgös Zoltán: Náci propaganda van, azért!) Ki kell mondani, hogy ez nem más, mint egy kommunista trükk! Sztálin is ezt alkalmazta! Úgy hamisította meg a tényeket, mint az Európai Bizottság alelnöke, vagyis ők azonos platformon vannak abban, hogy amennyiben a tények mások, mint amit ők valótlanul állítanak, akkor annyi a tényeknek! A valóság azonban az, hogy Nyugat-Európában, de különösen Franciaországban drámaian nőtt a zsidó közösség elleni brutális támadások száma, rabbikat támadnak meg, zsidó boltokat és zsinagógákat gyújtogatnak.

– Tisztelt Európai Bizottság! Miért nem lépnek fel a valódi antiszemitizmussal szemben? Miért titkolják el ezeket a tragikus állapotokat az európai közvélemény előtt? Talán csak nem azért, mert a valós antiszemita támadások jó részét már nem külföldi terroristák, hanem saját nyugat-európai állampolgáraik követik el? Tudják, amíg önök heherésznek, addig mi, magyarok aggódunk a Nyugat-Európában fejét felütő aljas antiszemita megnyilvánulások miatt, és kiállunk idősebb testvéreinkért! Ezért felszólítjuk önt, Timmermans úr és magát az Európai Bizottságot is, hogy végre lépjen fel az Európai Unió nyugat-európai részében egyre inkább eluralkodó antiszemitizmussal szemben, és az antiszemita kártyát a jövőben ne politikai bunkósbotként használják, vagyis ne ott kiáltsanak farkast, ahol azt politikai érdekek alapján vizionálni akarják, hanem ott, ahol ténylegesen van!  De ehhez végre tükörbe kellene nézniük és észrevenni azt, hogy maguk a farkasok a bárányok között! S jó, ha tudatosítják magukban azt is, hogy erre a bárányok már rájöttek! Mit képzelnek maguk, liberális tébolyukban?! Azt hiszik, hogy az Ó- és Újszövetség népei fel fogják adni hitüket és értéküket? Soha! Végül ne feledjék azt sem, ha esetleg majd látszólagosan ki is irtanak minden zsidó-keresztény értéket Európából, nos, önök akkor is csak pürrhoszi győzelmet aratnak, mert a mi hitünk az üldöztetéssel nem vész el, a mártírokon keresztül pedig csak egyre nő! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

SOLTÉSZ MIKLÓS, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! Frans Timmermans, aki az Európai Bizottság első alelnöke, nem egy ötödrangú titkár, nem egy negyedrangú képviselő az Európai Unióban, hanem még egyszer hangsúlyozom, az Európai Bizottság első alelnöke, valóban antiszemita vádat fogalmazott meg Magyarországgal szemben és Magyarország miniszterelnökével szemben egy olyan mondattal kapcsolatban, – „Soros György pénzügyi spekuláns” –  amelyet érdemes elemezni.

Soros György pénzügyi spekuláns! Azt hiszem, ezt kevesen vitatják szerte a világban. Ezt összekötni az antiszemitizmussal, vád és bűn a zsidósággal szemben is. De hozzáteszem: a tényeket érdemes megnézni, érdemes megnézni azt, hogy mit tett Soros György mint pénzügyi spekuláns, és azt is érdemes megnézni, hogy a magyar kormány, a magyar emberek mit tettek a zsidó közösségekért, zsidó felekezetekért.

– Pénzügyi spekulánsként hogyan működött eddig Soros György? Mit jelent maga a szó? Nehéz gazdasági helyzetet, mások megszorultságát kihasználó nyerészkedő. Azt hiszem, egyértelmű a kifejezés.  1992: fekete szeptember vagy fekete szerda, a brit font összeomlása. Saját bevallása szerint is 1,1 milliárd forintot nyert ezen a spekuláción. ’1997-ben a délkelet-ázsiai válságban is részes volt. Magyarországon a szoclib kormány alatt, 2008-ban az OTP ellen intézett támadást, és az OTP részvényei teljesen összezuhantak. És 2008-ban, amikor a világgazdasági válság a csúcsán volt, sorra dőltek össze a pénzügyi alapok, ő akkor is nyert.

– De hát nézzük a másik oldalt is, amit képviselő úr is említett, a migránsválság részét! Először is azt hangoztatja most már egyre többször, és az EU egyes vezetőivel tárgyalva a következőt követeli: vegyen föl hitelt, illetve bocsásson ki az Európai Unió részvényeket azért, hogy minél több migránst fogadjon be, és minél több migránst telepítsen le Európa-szerte. Civilnek álcázott szervezetei generálják mindezt, generálják a népvándorlást! Láthatjuk ezt az olasz partoknál, illetve az észak-afrikai partoknál. Láthattuk ezt Magyarországon, amikor ők maguk osztogatták azokat a brosúrákat, amelyek úgymond segítséget adtak a migránsoknak. És azt is látjuk, hogy különböző perekben milyen hasznot húznak. Így például annak a két bangladesi migránsnak a perében is, akik valamilyen módon Magyarországra tévedtek. Azért azt is érdemes lenne nyomon követni, hogy ilyen távolságból hogy érkezik ide Magyarországra két ember, akiket azóta persze nem talál senki, mégis Soros György egyik civilnek álcázott szervezete, a Helsinki Bizottság ebből is hasznot húz. S ha engedünk a támadásnak, akkor sok-sok milliárd forintot venne ki a magyar adófizetők pénzéből.

– Tény, hogy a kormány a hitéleti beruházásokat 19 milliárd forinttal támogatta az elmúlt hat-hét év során. Zsinagógák, közösségi terek, illetve temetők újultak meg, így többek között Budapesten kívül Kaposvárott, Debrecenben, Győrben, Székesfehérváron, Szegeden, Szombathelyen, Pécsett, Vácott, Mádon, Keszthelyen, Kiskunhalason, valamint a határon túl is, így például Szabadkán és Beregszászon. A holokauszt áldozatainak emléknapját ez a kormány vezette be! A holokauszttagadás Btk.-beli büntető tényállását ez a kormány vezette be! A zsidó felekezetek oktatási, szociális, egészségügyi intézményeit ugyanolyan mértékben támogatja a kormány, mint a másik 32 felekezet hasonló intézményeit. Kulturális területen ha megnézzük az utóbbi évek filmterméseit: például a Sorstalanság című könyvből sikeres film készült, az Oscar-díjat kapott Saul fia című film is magyar támogatással, a kormány támogatásával készült el. A leégett zuglói zsinagóga felújítását azonnal segítettük. Amikor az UNESCO nemzetközi bizottsága azt mondta, hogy a zsidóságnak nincs köze a jeruzsálemi zsidó Templom-hegyhez, csak mi álltunk ki mellettük, csak mi emeltük fel a szavunkat!

– A kormány teljes egészében visszautasítja azokat a vádakat, amelyeket az alelnök úr tett! Szijjártó Péter és jómagam is lemondásra szólítottuk fel Timmermans urat! S azt is mindenképpen fontos tudatosítani, hogy amikor a baloldalon elfogynak az érvek, amikor a baloldalon csúsznak lefele politikailag, akkor előveszik az antiszemita-kártyát! Így tett néhány perccel ezelőtt Gőgös Zoltán is, amikor egyből beszólt önnek, egyből bekiabálta a magáét. Azt hiszi, hogy ezzel eredményt ér el, de ez veszélyes, hazug és a célját nem éri el! (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Idézd vissza, hogy mit mondtam! Azt mondtam, hogy Orbán  volt  Soros legnagyobb bűne!)

A kormányhivatalok falaztak Farkas Flóriánnak!

TELEKI LÁSZLÓ, (MSZP):  – Képviselőtársaim! Meddig tart a törvénytelenség határa? Nincs olyan állampolgár ebben az országban és talán európai politikus sem, aki ne hallott volna az Országos Roma Önkormányzat és Farkas Flórián miniszteri biztos milliárdokat elherdáló, semmibe vezető hídjáról. Két és fél éve folytat nyomozást az adóhatóság, de eddig még egyetlenegy gyanúsítotti kihallgatásra sem került sor, pedig égbekiáltó az a törvénytelenség, az a szabálytalanság, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elismert saját vizsgálatában. Ha nem lett volna szabálytalan a projekt végrehajtása, az adófizetők megkárosítása nem történt volna meg, akkor miért követelt volna vissza a kormány az Országos Roma Önkormányzattól 1,6 milliárd forintot? Ha nem a bűnösöket és nem a kormány kegyeltjét, személyesen Farkas Flóriánt akarnák védeni, akkor miért vállalt át a kormány ebből az adósságból 1,3 milliárd forintot, még tovább károsítva a magyar adófizetőket?

– A RomNet információi szerint az Országos Roma Önkormányzatban zajló törvénytelenségeket nemcsak a kormány, hanem a szervezet törvényességét felügyelő budapesti kormányhivatal is fedezte. Hivatali visszaélés gyanújával nyomozást rendelt el Budapest Főváros Kormányhivatala ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. Az eljárás azért indult, mert az Országos Roma Önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó kormányzati szerv részrehajló volt, és nem szankcionálta a roma érdekképviseleti szervezet törvényességi rend helyreállítására vonatkozó utasítások elmaradását. A kormányhivatal csak abban az esetben adott ki gyors állásfoglalást, amikor az Farkas Flórián miniszteri biztos, volt országos roma önkormányzati elnök érdekeit szolgálta. Más esetben azonban, például a törvényességi ellenőrzésre vonatkozó észrevételezéssel, vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatban húzták az időt.

– A leírt vádak alapján eltűrt és elhallgatott súlyos hiányosságokat, a törvények be nem tartását nem szankcionálták, mert az sértené a kormányzat kegyeltjét, kegyeltje érdekeit és a nemzeti együtt nem működés rendszerét. Vajon hogyan végzi munkáját egy olyan felügyeleti szerv, amely saját maga sem tartja be a törvényeket? Bízunk abban, hogy a budapesti kormányhivatal ellen zajló nyomozás majd rávilágít az önök kormányzásának is a kudarcára. De a vélhetően hosszú időn át tartó eljárás előtt kérdezem:

– Miért engedi a magyar kormány és annak hivatalai, hogy egyes személyek, Orbán Viktor barátai és üzlettársai a törvények fölött álljanak?

– Miért az igazságot feltárni kívánó magyar sajtó a bűnbak az önök korrupt ügyeinek nyilvánosságra hozatala miatt, miért nem a bűnt elkövető személyek?

– Miért nem a közpénzlovagok, az országot és az adófizetőket megkárosító, az önök soraiból és páholyaiból kikerült személyek és szervezetek ellen indítanak lejárató hadjáratot?

– Miért nem Farkas Flórián ámokfutását akarják megállítani?

– Képviselőtársaim! A magyarországi cigányság soha nem látott szegénységben, kiszolgáltatottságban él! Nemrégiben két európai uniós figyelmeztetést is kapott az ország. Az egyik egy kutatás, amelyik rámutat, hogy Magyarországon intézményesített a cigányellenesség. A másik pedig a brüsszeli Bizottság jelentése, amely szerint az oktatásban továbbra is tetten érhető az etnikai megkülönböztetés. Kérdezem a kormány jeles képviselőjét, államtitkár urat:

– Egy személy gátlástalan megmentése vagy a 800 ezer fős magyarországi cigányság integrációja a fontosabb?

– A  jelekből ítélve csakis Farkas Flórián személye számít a kormánynak. Nem számít önöknek az oktatási szegregáció, nem számít önöknek az aluliskolázottság, nem számít önöknek az oktatási rendszert korán elhagyó fiatalok sorsa, a mélyszegénységben élők helyzete, és nem számít önöknek az sem, hogy a roma muzsikusok hogy élnek meg Magyarországon, és nem számít önöknek az sem, hogy diplomás roma fiatalok munkahelyek hiányában sorra hagyják el az országot vagy maradnak itthon éhen halni.

– Sokadszorra kérdezem a kormány tagjaitól a  800 ezer fős kisebbség jövője és az MSZP nevében:

– Meddig tart a törvénytelenség határa?

– Meddig lehetnek még a kormányzati kegyeltek és maga Farkas Flórián elrejtve az igazságszolgáltatás elől? (Taps az MSZP padsoraibanl.)

***

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): – Képviselő Úr! Ahogy azt ön is nagyon jól tudja, az Országos Roma Önkormányzat lényegében megalakulása óta egy igen sok problémával terhelt szervezet, és ebben rendszeresen kerülnek elő olyan viták a közvéleményben, amit a felek belül, belső vitaként nem tudnak lerendezni, ezért mindig szembenálló felekként külső szervektől kérik, hogy ezeket a vitákat rendezzék. Így került többek között a kormányhivatalok elé is az Országos Roma Önkormányzat különböző vitás ügye vagy ügyei. De akik a kormányhivatal döntéseit kérik számon, nagyon sok kérdésben nincsenek tisztában a hatóság jogköreivel, hiszen a kormányhivatal nem nyomozó hatóság, és nem a pénzügyi gazdálkodást, valamint a számviteli fegyelmet vizsgáló szerv, hanem törvényességi ellenőrzési jogkörökben jár el, és alapvetően dokumentumok, illetve jegyzőkönyvek alapján vizsgálja azt, hogy a meghozott döntések törvényesek-e vagy sem.

– Képviselő Úr! Önnek is tudnia kell, kellene,  miként azoknak is, akik különböző beadványokkal élnek a kormányhivatal irányába, hogy a kormányhivatal nem alkalmazhat szankciókat egyetlenegy esetben sem. Tehát azok az elvárások, amelyeket megfogalmaznak a kormányhivatallal szemben, törvényi okokból kivitelezhetetlenek!
– Képviselő Úr! Közvetlenül Farkas Flórián elnöki működését Budapest Főváros Kormányhivatala nem vizsgálta.  Ezt követően Makai István beadvánnyal élt a kormányhivatal felé, az Országos Roma Önkormányzat 2010-2014 közötti időszakára kiterjedő törvényességi ellenőrzést kezdeményezte, amely valóban részben egybeesik a Farkas Flórián által vezetett időszakkal is. Budapest Főváros Kormányhivatala Farkas Flórián tekintetében az elnöki működést az Országos Roma Önkormányzat által meghozott döntésekre vonatkozóan vizsgálta. Ebből fakadóan sem akadályozhatott meg semmilyen felelősségre vonást a kormányhivatal. A továbbiakban az Állami Számvevőszék vizsgálta az Országos Roma Önkormányzat gazdálkodását, és ahogy azt egyes portálok, ahogy azt ön is idézte, a RomNet is megállapítja, Makai István két évvel ezelőtt több évre kiterjedő törvényességi ellenőrzését a beadvány szerint nem méltatta válaszra. Ezzel szemben a tényszerű igazság az, hogy 2016. december 27-én a beadványtevő Makai István egy 17 oldalas hivatalos választ kapott a kormányhivataltól, amely a törvényességi kifogással kapcsolatos összes általa meghatározott pontra érdemi választ adott.

– A beadványtevő kifogásolta azt is, hogy Pálinkás Máriát, a Budapest Főváros Kormányhivatala törvényességi felügyeleti osztályán az Országos Roma Önkormányzat ügyeivel foglalkozó kormánymegbízottat elmozdították erről a feladatról, mert nem végezte volna megfelelően a munkáját. A valódi oka az elmozdításnak az volt, hogy pont a beadványtevő fogalmazott meg kritikát a vizsgálatot lefolytató kormányzati tisztségviselővel szemben, akit azért mozdított el a kormányhivatal vezetője erről a feladatról, hogy ezek a kifogások a továbbiakban ne állhassanak meg vele szemben, és valóban, a beadványtevő megfelelő garanciákat kapjon arra vonatkozóan, hogy a vizsgálatot egy olyan személy, illetve egy olyan intézményrendszer végzi, ahol az általa megfogalmazott kritikák nem állják meg a helyüket.

– Képviselő Úr! A feljelentésben a kormányhivatal eljárásával szemben megfogalmazott kifogások légből kapottak, és ahogy látható, köszönőviszonyban sincsenek a valósággal! 2014 és 2017 áprilisa között, függetlenül attól, hogy éppen ki vezette a roma önkormányzatot, az önkormányzat működésének törvényességével kapcsolatban 35 esetben tett a kormányhivatal intézkedéseket: 17 esetben törvényességi felhívással élt, 8 szakmai segítségnyújtást adott, 3 alkalommal felügyeleti bírság kiszabása történt, 2 javaslattétel, 2 alkalommal társhatóságok megkeresése, 2 esetben az elnöknek címzett, méltatlanságra okot adó körülmények kivizsgálására és intézkedések megtételére irányuló megkeresés, és egy darab fegyelmi eljárás.

– Ezekből is látszik, hogy a képviselő úr által megfogalmazott állítások légből kapottak és rosszindulatú vádaskodások, amelyek a cigány közösség problémáira semmiképpen sem adhatnak választ. Képviselő úr kitért a munkanélküliség kérdésére is, és szeretném felhívni a figyelmét, arra hogy 2014 óta nem a munkanélküliség Magyarország legfőbb problémája, hanem az, hogy a betöltetlen álláshelyekre hogyan találunk megfelelő munkaerőt. Az a 700 ezer új munkahely, amely piaci körülmények között létrejött a magyar cigánytársadalom felemelkedését is támogatja! (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Közbeszólások az  MSZP padsoraiból: Nem így van, nem jött létre!)

Fideszes capitaly!

 HEGEDŰS LORÁNTNÉ,  (Jobbik): –  Képviselőtársaim! A barátság mindennél fontosabb, a barátság több, mint a tehetség! ‑ Don Corleone így összegezte a maffiózók üzleti életének aranyszabályát. Ezt az örökérvényű igazságot látjuk visszaköszönni a hazai kormányzati elit vagyonszerzése kapcsán is! Vitán felül áll, hogy ezek alapján a legjobb barát Don Vito Orbán környezetében az egy év alatt százmilliárddal gyarapodó kisiparos, Mészáros Lőrinc. De természetesen számtalan további barát is várja, hogy tehetségét kipótolhassa egy kis keresztapai segítséggel.

– Persze nem mindenkinek juthatnak médiabirodalmak, kaszinók vagy akár sok ezer hektáros uradalmak, ezért aztán a Fidesz egy jól bevált, a korrupció automatizált gyártósorán rendszeresített sablon alapján osztogat lakásokat és üzlethelyiségeket! A leggátlástalanabb ingatlanspekulánsokat is megszégyenítő módszerrel lehet a Fidesz-minta alapján egy önkormányzati lakás kvázi szociális alapú bérlésétől annak közpénzből történő felújításán át a töredékáron való megvételéig eljutni, majd sokszoros áron továbbadni azt, és mindezt persze röpke néhány hónap alatt.

– De ne legyünk igazságtalanok, kétségtelen tény, hogy a modell kidolgozásában elévülhetetlen érdemei vannak a Fidesz mindenkori szellemi elődjének, az SZDSZ-nek! A főváros VI. és VII. kerülete MSZP-SZDSZ-es politikusainak szellemi terméke ugyanis az a döntési mechanizmus, amivel gyorsan és mélyen áron alul lehet barátoknak és rokoni cégeknek átjátszani belvárosi bérpalotákat. Ugyanakkor az is igaz, hogy az SZDSZ-es Fürst György-féle eljárásnak elengedhetetlen kelléke volt még annak idején, hogy az ingatlanértékesítésekről szóló végső határozatot az önkormányzat képviselő-testülete hozza meg.

– De ezt ‑ mondjuk ki – a kicsinyességet,  a modellt a Fidesz berkein belül meghonosító Rogán Antal már nem követte. Neki, csakúgy, mint további számtalan fideszes kollégájának nem volt szüksége arra a csalóka látszatra, hogy a vagyongazdálkodásba bevonja a választott képviselőket is! Így juthatott egyes sajtóhírek szerint kedvezményes lakhatáshoz Habony Árpád és kiterjedt rokonsága. De rajta kívül még jó pár Fidesz-közeli üzletember is gyarapodhatott, ki lakással, ki üzlethelyiséggel. Portik Tamás is itt érezhette át „a barátság több, mint a tehetség” mondás igazságának nagyszerűségét.

– Mostanában azonban, különösen mióta Rogán miniszter lett, inkább a budai Vár polgármesterének lakásügyleteiről értesülhetünk. Ő a rokonai, barátai mellett saját magáról sem feledkezett el, így juthatott kedvezményes lakhatáshoz önnönmaga segítségével. De meg kell említenünk a ferencvárosi eseteket is, hiszen sorra-rendre kapnak ingatlanokat a városvezetők családtagjai, munkatársai potom áron. Így aztán a kontrollvesztett fideszes önkormányzatok mára már sokmilliárdos vagyoni hátránynál tartanak, amivel a közvagyont, mindannyiunk vagyonát megcsorbították.

– Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ennek megfelelő kezelése, védelme a közérdek szolgálatát jelenti, valamint közös erőforrásaink megóvását. Meggyőződésünk, hogy az Alaptörvényben is megfogalmazott átlátható gazdálkodás csak úgy valósulhat meg, ha az önkormányzatok tulajdonában lévő nemzeti vagyon elidegenítéséről az értékarányosság betartása mellett a képviselő-testületek dönthetnek, és ezt a feladatot nem lehet kiszervezni a településvezetők egy szűk körére.

– Pár hónappal ezelőtt beadtunk egy módosító indítványt éppen ezen sajtóhírek és rendkívül káros folyamatok kapcsán, ezt azonban a fideszes képviselők lesöpörték, gyakorlatilag érdemi indoklás nélkül! Hozzá kell tennem: a társadalom igazságérzete azt is megköveteli, hogy mindenki, aki megkárosította a közvagyont, feleljen a tetteiért. Aki meglopta a hazát, annak börtönben a helye! Készüljenek, mert egy év múlva kezdődik az elszámoltatás, és ígérem, hogy nem lesz semmilyen részrehajlás! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Asszony! Egyértelműen egyetértünk abban, hogy az önkormányzati vagyon is nemzeti vagyon, és mint ilyen, szükségszerű, hogy a legmagasabb védelemben részesüljön. Ezt egyébként az Alaptörvény is biztosítja. Az Alaptörvény változtatásánál figyeltünk arra, hogy az önkormányzati vagyon is a nemzeti vagyon körébe kerüljön.

– Az önkormányzatiság a magyar demokrácia egyik legnagyobb érdeme. Az önkormányzati rendszer 1990 óta folyamatosan jól működik, és én úgy gondolom, hogy a magyar önkormányzatok nagyon sokat tettek azért, hogy a polgárok mindabból a gyarapodásból, amelyet az ország teljesítőképessége, a közös munkánk lehetővé tett, abból olyan közvetlen módon is részesüljön, amely a közvetlen lakóhelyét, a közvetlen szükségleteit, a közvetlen igényeit szolgálja ki. Ehhez szükség volt arra, hogy megőrizzük és tovább alakítsuk az önkormányzatok függetlenségét, visszaadjuk az önkormányzatoknak a gazdasági szabadságukat, hiszen az önkormányzatok 2004 és 2009 között gyakorlatilag teljes egészében elveszítették a szabadságukat azáltal, hogy a finanszírozás romlása miatt egyfelől az önkormányzati vagyon felélésére, másfelől pedig hitelfelvételre kényszerültek. És ezen hitelfelvételek nem elsődlegesen a fejlesztésekben, nem csak az önkormányzati vagyon gyarapításában és fejlesztésében jelentek meg, hanem sok esetben az önkormányzatok működését kellett kipótolni. Itt alátámasztja ezt a véleményt egyébként az Állami Számvevőszéknek az e korból, ezen időszakból származó vizsgálatsorozata, ahol az Állami Számvevőszék szerint 2004 és 2009 között mintegy 1600 milliárd forintnyi vagyon-, illetve pénzkivonás történt meg az állam részéről az önkormányzati szektorból azáltal, hogy a feladatok átkerültek.

– Az önkormányzatok működésének szabályszerűségével rendszeresen felmerülnek kérdések és kétségek. Miközben egyfelől teljesen természetszerű, hogy mindenki azt szeretné, ha az önkormányzatok az önkormányzatiságnak megfelelő, önálló döntéseket hozhassanak mindazon hatáskörökben, amelyek az Alaptörvény, illetve az önkormányzati törvény alapján az önkormányzatoknál telepítésre kerültek, ugyanakkor sokszor ennek ellentmondó érdekekkel vagy véleménnyel egy sokkal szigorúbb központi vagy valamilyen felső ellenőrzési rendszer bevezetésének igénye is felmerül a politikusok részéről. Az gondolom, hogy az az ellenőrzési rendszer, amely ma az önkormányzati rendszer gazdálkodásának biztonságát szolgálja, megfelelő. Az Alaptörvény biztosítja az önkormányzatok jogait, működik a kormányhivatalok által végzett ellenőrzés. El kell mondani, hogy a 2000-es években, az MSZP kormányzása alatt volt olyan időszak, amikor az önkormányzatoknak semmiféle törvényességi felügyelete nem volt. Ma működik a törvényességi felügyelet, és az Állami Számvevőszék az önkormányzatok célvizsgálataival vagy általános vizsgálataival kapcsolatban is folytat ilyen típusú vizsgálatokat, folytatja az önkormányzatok ellenőrzését.

– Természetesnek gondolom én, hogy politikai irányultságú, pártpolitikai érdekű támadások érik időnként az önkormányzatokat, nyilván az önök részéről alapvetően a kormánypárti önkormányzatokat, és azok a pártpolitikai viták, amelyeket egyébként más gazdasági vagy társadalompolitikai kérdésekben folytatunk akár a parlamentben, akár a parlamenten kívül, az önkormányzatok bevonásával is folytatódhatnak. Úgy gondolom, és biztos is vagyok abban, hogy minden olyan önkormányzati döntés, amely megszületik, a választópolgárok által vizsgált; a választópolgárok a következő választáson minden egyes döntést minősítenek, és minden egyes döntésnek megfelelően választanak. Hiszen az önkormányzati vezetők, az önkormányzati képviselők közvetlen választás útján kerülhetnek az önkormányzati testületekbe, illetve a polgármestereket is közvetlenül választják, tehát mindaz, amit ön felsorolt, vagy az elszámoltatás, ha így tetszik, minden négy évben, illetve most már minden öt évben az önkormányzatoknál természetszerűen megtörténik, hiszen a polgárok ezt elvégzik. Ugyanez meg fog történni nyilvánvalóan Ózdon is, ugyanúgy dönteni fognak a polgárok arról, hogy az ottani önkormányzat törvényesen, szabályosan működik-e?  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Már saját hazugságaiba is belezavarodott a kormány?

SZÉL BERNADETT, (LMP): – Államtitkár Urak! Miniszter Urak! A napirend előtti felszólalásom alapján kettő kérdésre szeretnék választ kapni. Az egyik az, hogy még mindig nem kaptam megfelelő választ arra, hogy a Kocsis István, a szocialisták körében megismert üzletember egész pontosan hogyan került a vádlottak padjáról a Fidesz páholyába. Nem érem be addig, amíg önök nem válaszolnak korrektül ere a kérdésre.  A másik pedig: szeretném egy kicsit firtatni a paksi pénzekkel való bűvészkedést! Ugyanis azt látom, hogy a finanszírozással kapcsolatban a kormány teljesen egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott az elmúlt időszakban. Gyakorlatilag egy olyan helyzetben vagyunk, hogy nem lehet tudni, hogy ennek a minimum 4000 milliárdos projektnek az árát pontosan hogyan fogja kifizetni ez az ország.

– Itt van a körünkben Süli János is tárca nélküli miniszter úr is, aki azt közölte az egyik sajtótájékoztatóján, hogy az orosz hitelt szerinte mindenképpen le fogjuk hívni, de úgy tűnik, majd előtörlesztik egy másik hitel felvételével. Ha jól értjük, akkor az Orbán-kormány arra készül, mint azok a családok szoktak, amelyek nagyon megszorulnak, vészhelyzetben vannak, és az egyik hitelből finanszírozzák a másikat, hogy valahogy a víz felett maradjanak. Akkor most ezen gyorskölcsön felvételére készül a magyar kormány, vagy valami másban gondolkodik?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úr körülbelül fél nappal később, mint ahogy Süli miniszter úr megszólalt, közölte: nem fog sor kerülni a hitelkiváltó hitel felvételére, mert szerinte nem éri meg. Azt mondta: egyszerűen nincs olyan kölcsön, amelyik 20 éves futamidőre az orosz hitelhez hasonlóan jó feltételeket tudna kínálni. Ő nem talált ilyen hitelt, de a minisztertársa, Szijjártó Péter viszont megtalálta. Elment Kínába, és ott várta őt a hitel, ugyanis azt látjuk, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozásában 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányozó, dolláralapú hitelkonstrukciót vesz fel Magyarország. A jelek szerint ősszel írják alá ezt a grandiózus szerződést. És azt is tudjuk, hogy ez a hitel körülbelül feleannyiba kerülne a magyaroknak, mint az orosz hitel, tehát megdőlt az a tézis, amely szerint ez az orosz hitel a világ legjobb üzlete lenne. (Folyamatos zaj.)

– Egyébként Orbán Viktornak és barátainak a kínai kiruccanása megérne egy külön misét. Orbán Viktor ott tárgyalt, ott vett részt fórumon, ott énekelgetett Kínában, ment a buli, ment a tárgyalás, és azt látjuk, hogy Magyarország miniszterelnöke ‑ és azért azt gondolom, hogy itt az Országgyűlésben erről meg kell emlékeznünk ‑ korábban gyakorlatilag elítélte az l989-es, Tienanmen téri vérengzést, most pedig fejet hajtott a kínai kommunizmus előtt. Tehát 2017-ben megélhettük, hogy megtörtént az, hogy Orbán Viktor a kínai kommunizmus emléke előtt tisztelgett!

– E szimbolikus gesztuson túlmenően pénzekkel is gurigáztak az ott lévő üzletemberek és a különböző vezetők. Azt is látjuk, hogy ez a Budapest–Belgrád-vasútvonal úgy alakult, ahogy Orbán Viktor elképzelései szerint volt. Azt viszont önök nem tudják megmagyarázni nekem, miért jó az Magyarországnak, hogy kínai dömpingárut segítünk szárazföldi korridorhoz, ahelyett, hogy a helyi gazdaságot fejlesztenénk Magyarországon, és visszaadnánk azokat a termelőkapacitásokat a magyar embereknek, akik azért kerültek szorult helyzetbe ‑ lettek először munkanélküliek, utána hagyták el a saját országukat ‑, mert Magyarországon bedőlt az ipar. (Folyamatos zaj.) Ezt én nehezen tudom megérteni, főleg egy olyan konstrukcióban, mint amit ott tető alá hoztak, hogy kínai hitelből fizetik, magyarok törlesztik, a kínaiak építik, és a kínaiaknak jó.

– Tehát nem egészen értem, hogy a paksi tragédia után most egy ilyen kínai beruházásra miért van szükség, hacsak azért nem, mert a kettő beruházás között van egy kísérteties hasonlóság, amit négy pontban tudnék megfogalmazni. (Folyamatos zaj.) Az egyik az, hogy Magyarországnak egyikre sincsen szüksége! A másik az, hogy a magyar gazdaság érdekeit egyik sem szolgálja! A harmadik az, hogy a Fidesz-KDNP piszkosul sokat tud belőle lenyúlni! (Folyamatos zaj. Az elnök csenget, újra csenget.) Anegyedik pedig az, hogy az unokáink is fizetni fogják ezeket a beruházásokat! Az viszont biztos, hogy a miniszterelnök úr már akkor hazudott, amikor a Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatóját befejezte. Ő ugyanis azt mondta februárban, hogy szerinte nem került sor arra, hogy a hitelkonstrukció kiváltásáról beszéljenek. Vlagyimir Putyin viszont egyértelműen megmondta, hogy a hitelből nincsen kijárat.

– Miniszter Urak! Államtitkár Urak! A kérdésem az, hogy Magyarország és a magyar kormány pontosan milyen hitelkonstrukciót kíván használni? Tudni szeretném azt, hogy Kocsis István úr egészen pontosan hogy került abba a páholyba? (Felmutat, lobogtat  egy iratot.) És szeretném, ha a most kiosztandó szavazási magatartás szerint az LMP alaptörvény-módosítására igent nyomnának, mert ez szolgálja a nemzeti szuverenitást, minden más az orosz érdeknek meg a kínai érdeknek a kiszolgálása ebben a Házban! (Taps az LMP padsoraiból.  Szél Bernadett néhány miniszter, államtitkár és kormánypárti képviselő asztalára is letesz egy-egy iratot.)

***

SÜLI JÁNOS,  (tárca nélküli miniszter): – Frakcióvezető Asszony! (Szél Bernadett felé.) A háttal állónak általában nem tudok válaszolni. (Szél Bernadett a kormánypárti képviselők padsorai között állva, az elnök felé fordulva: Figyelek! ‑ Soltész Miklós: Nem is érdekli a válasz! ELNÖK: Képviselő asszony, szíveskedjen helyet foglalni! ‑  Szél Bernadett elfoglalja a képviselői helyét. Taps és fütty a kormányzó pártok padsoraiban, közbeszólás ugyanonnan: Bravó!) 

– Frakcióvezető Asszony! Először is szögezzük le, hogy a Paks II.-projekt Magyarországnak, minden magyar állampolgárnak nagyon jó üzlet, mert olcsón, megbízhatóan, klímabarát módon… (Szél Bernadett: Ezt hallgassam?!)…káros anyag kibocsátása nélkül fog nagy mennyiségben, magas rendelkezésre állás mellett alaperőművi villamos energiát biztosítani, legalább 60 éven keresztül. (Szél Bernadett: Ezt Kocsis István mondta?) 

– Képviselő Asszony! A finanszírozás kérdését az Európai Bizottság közel másfél éven keresztül vizsgálta, és megfelelőnek találta, így ön is megnyugodhat. Ha kételkedett a felhasználásával kapcsolatban, szeretném egyértelművé tenni, hogy nincs ellentmondás az ön által idézett nyilatkozatok között, még akkor sem, ha bizonyos sajtótermékek ezt próbálják elhitetni, és próbálnak ügyet csinálni annak ellenére, hogy rendben vannak a dolgok.

– Vegyük sorra, mi is a helyzet a kérdésben! Magyarország 2014-ben kötött egy államközi finanszírozási szerződést Oroszországgal. Ennek értelmében az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű államhitelt nyújt a magyar fél részére a Paksi Atomerőmű 5-ös, 6-os erőműblokkjai tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások, eszközbeszerzések finanszírozására. A hitel költségének 80 százalékát fedezi majd az orosz hitel, a költségek fennmaradó 20 százalékát a magyar fél fizeti meg. A hitel rögzített kamatozású.

– Képviselő Asszony! A hitel feltételét, a felhasználás szabályait a 2014. évi XXIV. törvény hirdette ki a magyar-orosz államközi finanszírozási szerződésben, ami nyilvános mindenki számára, így önnek is hozzáférhető. Ha érdekli a téma, javaslom, olvassa el a 2014. évi XXIV. törvényt. A magyar-orosz hitelszerződés speciális, kedvező kondíciókat nyújt, mert az atomerőmű blokkjainak megépítésére áll rendelkezésre. A teljes futamidő 30 év, és fix, kedvező kamatozást, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít a projekt gazdaságos megvalósításához.

– Egyértelmű, hogy hazánk ezt a hitelszerződést a maitól teljesen eltérő nemzetközi pénzügyi finanszírozási környezetben kötötte meg, ugyanakkor már akkor is gondolt a kormány a pénzügyi környezet esetleges változására. A hitel fontos jellemzője ugyanis, hogy a magyar félnek jogában áll a hitel keretében felvett bármely összeg előtörlesztésére névértéken, további díjak nélkül. Tehát bármikor, ha úgy gondoljuk, hogy a költségvetésből vagy más forrásból még alacsonyabb költségen áll rendelkezésre finanszírozás, az előtörlesztés eszközével szabadon élhetünk. Még egyszer hangsúlyozom: az előtörlesztés névértéken lehetséges, további díjak nélkül!

– Erről beszéltek korábban Lázár János és Varga Mihály minisztertársaim, és én magam is. A nemzetgazdasági miniszter újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az orosz hitelhez mérhető futamidővel és összegben az orosz hitel helyett nem kerül sor egy másik hitel felvételére. Az interpellációval ellentétben Varga miniszter úr külön kiemelte az ön által idézett interjúban, hogy az előtörlesztés lehetőségével élve Magyarország alapvetően nem a hitelkeret terhére kívánja finanszírozni a paksi kapacitásfenntartást. Az Államadósság Kezelő Központ minden egyes hitelfelvétel lehívása előtt vizsgálja, melyek a legoptimálisabb finanszírozási kondíciók, és ennek függvényében fogja közvetlenül a magyar költségvetésből vagy kedvező külső forrásból, a rendelkezésre állás esetén annak bevonásával finanszírozni a projektet.

– Képviselő Asszony! A magyar kormány világos stratégiát követ: minden esetben a legtakarékosabb megoldást fogja választani; a magyar-orosz államközi hitel ehhez stabil hátteret biztosít, javítva a kormány pozícióját a pénzpiacokon. Kérem önt, hogy a jövőben az eredeti kommentároktól mentes szakmai tartalom alapján tájékozódjon, így elkerülheti a hasonló félreértéseket! (Taps a kormánypártok soraiban.)

 A héten az Európai Parlament a soros!

 GULYÁS GERGELY, (Fidesz): -Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg képviselőtársaim előtt is ismert, hogy a holnapi napon az Európai Parlament ismételten Magyarországgal fog foglalkozni, és ennek keretében ismételten immár a sokadik határozatot fogja Magyarországról elfogadni. Mielőtt ennek túlzott jelentőséget tulajdonítana bárki is, nyugtassuk meg egymást azzal, mármint aki emiatt bármilyen aggodalmat érez, hogy ez már a sokadik határozata az Európai Parlamentnek, és a jelentősége éppen annyi, mint amennyi az eddigieknek volt. Ha belegondolunk a Tavares-jelentés teljesen valótlan, légből kapott, tényekkel szemben álló állításaiba, ha belegondolunk abba, hogy már 2010-ben a médiatörvény után milyen kampány kerekedett Magyarországgal szemben, 2011-ben az alkotmány elfogadását követően ezt ismételten volt lehetőségünk átélni, majd 2013-ban a negyedik alkotmánymódosítás után szintén azzal találkozhattunk, hogy nem voltunk biztosak abban, hogy csak az Európai Parlament ül össze, vagy esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsa is.

– Most is csak az Európai Parlament ül össze. Két határozattervezet van az asztalán. Ezek közül ugyan sok tekintetben nem értünk egyet az Európai Néppárt határozatával, de annyiban az mégis a földön marad, hogy elsősorban a magyar kormányt az Európai Bizottsággal való konstruktív tárgyalásokra kéri, szólítja fel. Miután a magyar kormány 2010 óta többszörösen bizonyította, hogy még a legkényesebb kérdésekben is igyekszik és a legtöbb esetben képes is megállapodást találni az Európai Bizottsággal, ezért úgy gondolom, önmagában ennek a felszólításnak különösebb plusztartalma nincsen. Mi is úgy gondoljuk, hogy a szerződések őre a Bizottság és nem a Parlament, ezért a vitatott kérdésekben a magyar kormány készen áll az Európai Bizottsággal a tárgyalások folytatására, illetve, ahol ez szükséges, ott a tárgyalások megkezdésére.

– Azonban azt látni kell, hogy az Európai Parlament sokadszor lépi túl durván és felhatalmazás nélkül a hatáskörét, magyar belpolitikai ügyekben foglal állást anélkül, hogy erre bármilyen joga, alapja lenne, hogy ilyen hatáskört bárki az Európai Parlamentre átruházott volna. Függetlenül attól, hogy egy kormányzati vagy parlamenti döntés, törvénymódosítás jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, nem jelenti azt, hogy automatikusan az Európai Parlament feladata ennek minősítése, kommentálása, ehhez bármilyen vélemény fűzése. Ehhez képest azt látjuk, hogy az Európai Parlament belpolitikai szereplőként lép föl a magyar politikai vitákban.

– Hozzáteszem: lehet, hogy az ellenzék formálisan örül ennek, vagy legalábbis az ellenzék balliberális része formálisan örül ennek, de azt is tegyük hozzá, hogy az elmúlt években ez sokkal inkább a kormánynak használt, semmint a balliberális ellenzéknek. Éppen ezért érdemes lenne megfontolni, különösen a magyar parlamenti képviselőknek, hogy miként viszonyulnak a kommunisták, szocialisták, zöldpártiak és liberálisok által szavakban támogatott indítványhoz, amely a 7. cikkely Magyarországgal szembeni megvizsgálását kéri a Bizottságtól, sőt ennek megindításával fenyeget. Hozzáteszem: mindannyian tudjuk, hogy miután a 7. cikkely szerinti eljárás megindításához valamennyi tagállam állam- és kormányfőjének támogatására van szükség, ezért semmi esély nincs arra, hogy valaha is egy ilyen eljárás Magyarországgal szemben elinduljon. Annak az üres fenyegetőzésnek a kapcsán viszont, ami hazug állítások hangoztatása mellett Magyarországgal szemben sokadszor történik, arra kérjük a magyar politikai elit egészét, valamennyi magyar európai parlamenti képviselőt, tegye egyértelművé: lehet, hogy a magyar belpolitikában köztünk viták vannak, de ettől még semmi oka nincs az Európai Parlamentnek, hogy ilyen durván próbáljon meg a magyar belpolitikába beavatkozni!

– Azt is láttuk az elmúlt hetekben, és komoly kára származik szerintem ebből a hitelesség tekintetében a Bizottságnak, hogy ha és amennyiben egy magyar kormányzati vagy parlamenti döntés Soros György érdekeltségét érinti, akkor néhány napon belül az Európai Bizottság teljes vezetése vigyázban áll, hogy Soros Györggyel találkozzon. Nem tudjuk, hogy ezeken a találkozókon milyen minőségben volt jelen és miért fogadta őt az Európai Bizottság legmagasabb szintű vezetése, beleértve az Európai Bizottság elnökét is.  Azt viszont tudjuk, hogy az Európai Parlamentben is sokan vannak, akik készséggel tesznek szívességeket az amerikai milliárdosnak, de ez sem változtat azon a tényen, hogy a magyar belpolitikai vitákat itt, az Országgyűlésben és Magyarországon kell megvívni, nem pedig az Európai Parlamentben. Ezért arra szólítunk föl valamennyi magyar európai parlamenti képviselőt, hogy Magyarország érdekében minden, Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatot utasítson el! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): – Képviselő Úr! Valóban sok dolog történik ezekben a napokban, amelyek alapjaiban érintik egyrészt Magyarország mozgásterét, másrészt pedig a nemzeti konzultációban foglalt kérdéseket. Például múlt szerdán tartották az első tárgyalást az úgynevezett kvótaperben, az volt úgymond az első fordulója egy elhúzódó politikai küzdelemnek. Ez a per azért kulcsfontosságú, mert tudjuk, hogy az Európai Bizottság első körben 1300 bevándorlót akar Magyarországra telepíteni, hogy aztán majd életbe léptessen egy felső létszámküszöb nélküli eljárást. A tét tehát az, hogy a jövőben is mi dönthetünk-e majd arról, hogy kivel élünk együtt! A kvótaperben még idén döntés születhet, de a kormány nevében elmondhatom: a kabinet minden eszközzel fellép majd az ellen, hogy a betelepítési programokat elindítsák!

– Sajnos pár hete megszavaztak egy olyan állásfoglalást az Európai Parlamentben, amely egyrészt támogatja a betelepítéseket, másrészt megkönnyítené a családegyesítéseket, és még a jogi határzárat is hatályon kívül helyezné. A Magyar Szocialista Párt képviselői és más baloldali EP-képviselők ezt megszavazták. Jó lenne, ha a baloldal végre nyilatkozna arról, hogy miért szavazták meg a kvótákat erősítő állásfoglalást. Nagyon nem oké, hogy a Magyar Szocialista Párt itthon  elvitatja a konzultáció létjogosultságát, aztán Brüsszelben meg megtámogatja a kvótákat.

– Mindeközben a kormány írásban is reagált az Európai Bizottság konzultációval kapcsolatos állásfoglalására. Erre azért volt szükség, mert a Bizottság korábban közzétett egy állásfoglalást, amely erősen félrevezető és alapvető tényeket hallgat el. Például az Európai Bizottság erősen hallgat arról, hogy az 1300 fő betelepítése mellett egy felső létszámküszöb nélküli betelepítési programot is elindítana, ha csak rajta múlna. Hallgat arról, hogy az energiapiaci liberalizáció az Európai Unió egészében 20 százalékos áramár-emelkedést hozott, és 25 százalékos gázáremelkedést. Vagy például azt is elhallgatja, hogy csak 2015-ben háromszor avatkoztak be a magyar adózással kapcsolatos döntésekbe.

– Tisztelt Ház! Valóban az Európai Parlament a Brüsszel és a magyar kormány közötti viták legfőbb színtere, és a baloldali frakciók kezdeményezésére újra felpörög a szokásos ideológiai boszorkányüldözés. Lesz aztán minden, ami egy boszorkányüldözéshez kell. Lesznek kemény szavak, minősítések, durva jelzők és sok-sok valótlan állítás! Én annyiban vitatkoznék a képviselő úrral, hogy azért ezeknek a dolgoknak van súlya az Európai Parlamentben, mégpedig azért, mert egy közös céljuk van, az, hogy Magyarországot stratégiai kulcsfontosságú területeken meghátrálásra kényszerítsék, így például a bevándorlás ügyében. A kormány, mint minden alkalommal, áll most is a viták elébe, de azt azért elvárja, hogy mindenki adja meg a tiszteletet Magyarországnak, és azt is elvárja, hogy egyetlen uniós intézmény se lépje át a korábban megszabott jogköreit a tagállamok rovására!

– Tisztelt Ház! A nemzeti konzultációnak is ez a lényege. Azt szeretnénk, ha egyetlen uniós intézmény se vehetne el jogköröket Magyarországtól, főleg nem a magyarok beleegyezése nélkül, és pláne nem stratégiai területeken. Azt hiszem, jól tudják ezt a magyarok is. Nem véletlen, hogy a tegnapi összesítések szerint a nemzeti konzultáció a múlt héten rekordot döntött. A tegnapi napig 1 millió 390 ezer ember mondta el a véleményét, és most már biztos, hogy így ez lesz az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció. (Szél Bernadett közbeszól.)

– A kormány nevében szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik már részt vettek a konzultációban, és azoknak is, akik a jövőben mondják majd el a véleményüket. Ez a kiállás azért fontos, mert ha a Magyarország jogköreit érintő kérdésekben most nem vagyunk résen, akkor később már nagyon-nagyon nehéz lesz korrigálni. Sajnáljuk egyébként, hogy ebben a küzdelemben az ellenzéki pártokra egyáltalán nem számíthatunk. Úgy látjuk, hogy a belső hatalmi harcok és a kormány „csak azért is” alapú támadása most is fontosabb, mint az, hogy kiálljanak Magyarországért! Ezt azért nehéz megszokni, de a kormány a maga részéről ettől még tenni fogja a dolgát! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »