Az Európai Parlament (EP) ötpárti állásfoglalás-tervezete felszólítja az EU döntéshozóit, hogy mindaddig ne hagyják jóvá a Magyarországtól különféle címeken visszatartott támogatásokat, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlás – írta a Népszava. A portál ugyanis megszerezte az EP képviselői által jegyzett dokumentumot.
Mint írták, a Brüsszel-Budapest között zajló tárgyalások állásáról szóló majdnem végleges határozati javaslatról csütörtökön szavazhatnak a képviselők. A pénzekről döntő uniós intézményeknek nem kötelező figyelembe venniük az EP véleményét.
A néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldal által egyeztetett szöveg leszögezi:
„az Európai Bizottság (EB) és a kormány között kitárgyalt 17 korrupcióellenes intézkedés teljes körű végrehajtása sem elegendő ahhoz, hogy Magyarországon megszűnjenek az Európai Unió pénzügyi érdekeit érő rendszerszintű kockázatok”.
Az Orbán-kormány teljesítményét értékelő EB-nek ezért fenn kell tartania szeptemberi javaslatát a kohéziós alapok mintegy egyharmadát érintő pénzügyi kötelezettségvállalások – mintegy 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) – felfüggesztésére.
Hasonlóan szigorú álláspontot képvisel az uniós képviselő-testület a helyreállítási alapból érkező pénzügyi forrásokkal, a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) megítélésével kapcsolatban. Az állásfoglalás-tervezet egyrészt sajnálja, hogy a kormány magatartása miatt ez a támogatás még nem jutott el a magyar lakossághoz és régiókhoz, miközben a 26 másik nemzeti tervet már elfogadták. Másrészt felszólítja az Európai Bizottságot,
„hogy addig ne utalja a tervet jóváhagyásra a tagállami kormányok elé, amíg Magyarország nem tesz eleget a jogállamiság terén tett valamennyi brüsszeli ajánlásnak, és amíg nem hajtja végre az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét”.
Az európai parlamenti képviselők emellett elvárják a biztosi kollégiumtól, hogy a 2021-2027 között jutó mintegy 21 milliárd euró (8400 milliárd forint) felzárkóztatási támogatásról szóló megállapodást csak akkor írja alá a magyar kormánnyal,
ha ki tudja zárni, hogy ezek a források hozzájárulhatnak a visszaélésekhez vagy a jogállamiság megsértéséhez.
Ha Magyarország nem teljesíti a feltételeket, akkor az EB keressen módot az uniós források önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, és juttassa el a támogatást a végső kedvezményezettekhez, olvasható a szövegben.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
