Valaki áll az Egyház fölött – Bemutatták John W. O’Malley A pápák története című könyvét

Valaki áll az Egyház fölött – Bemutatták John W. O’Malley A pápák története című könyvét

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár keretében mutatták be John W. O’Malley SJ: A pápák története – Pétertől napjainkig című monográfiáját október 17-én este a Várkert Bazárban.

A kötetről Horváth Árpád SJ, a Jezsuita Kiadó igazgatója, A Szív című jezsuita magazin főszerkesztője; Tornya Erika RSCJ és Hekler Melinda színésznő, A Szív munkatársa beszélgettek.

John W. O’Malley SJ eredetileg egy harminchat részes internetes előadás-sorozatban dolgozta fel a témát. A pápák története könyv formájában 2010-ben jelent meg először, a szerző a kötetet a magyar kiadás számára két új fejezettel egészítette ki.

Tornya Erika kiemelte, hogy nem minden pápa szerepel a kötetben, csak azok, akik valami rendkívülit alkottak. A Sacré Coeur nővér a világ legérdekesebb szervezetének nevezte a katolikus egyházat, amely kétezer éve egységben van és létezik, multinacionális keretekben. 

Horváth Árpád a szerzőről, John W. O’Malley atyáról elmondta: a washingtoni jezsuita Georgetown Egyetemen tanított egyháztörténelmet, egyébként a reneszánsz kor a szakterülete. Jelenleg ő a legelismertebb egyháztörténész, magyarul ez a negyedik könyve, ami megjelent a Jezsuita Kiadónál, és van még néhány munkája, amit szeretnének megjelentetni.

Tornya Erika a kötetről elmondta: nem tudományos igénnyel készült, a szerző előadás-sorozatának volt akkora sikere, hogy könyv lett belőle, olyan érdekes, izgalmas, hogy olvastatja magát. A szerző nagy érdeme, hogy a pápák emberi oldalát is bemutatja.

– mondta a Sacré Coeur nővér.

Hekler Melinda idézte O’Malleyt, hogy a pápák közül „Néhányan… szentek voltak, mások bűnösök.” Még a szent pápáknak is voltak sötét oldalaik. A Szív munkatársa szerint a könyv azoknak is érdekes lehet, aki nem vallásosak. Nem bulváros, mégis elszór olyan dolgokat, amiket a korabeli bulvárban lehetett volna olvasni. Egy pillanatra sem unalmas.

Hírdetés

Horváth Árpád atya ehhez kapcsolódva leszögezte: a könyv olyan izgalmas, mint egy regény. A leghosszabb élő intézményről van szó, ahogyan Tornya Erika is mondta, nincs még egy olyan intézmény a földön, ami kétezer éve folyamatosan működne. Ez egy élet: van benne gyermek- és kamaszkor, reneszánsz, barokk, modern kor, és mindegyik kornak megvolt a maga kihívása. Mint az élet is, maga a katolikus egyház is tele van problémákkal, krízisből krízisbe megy a világ és vele együtt az Egyház, és hogy mégis megmaradt – és nem úgy néz ki, mintha a roló lehúzására készülődne –, ez azt bizonyítja, hogy Valaki áll fölötte, mögötte, mellette.

nem arról, hogy az Egyház tehetetlenül sodródna a különböző történelmi helyzetekben. Olvasva a könyvet, a kétezer éves történetet, eltűnődhetünk: valóban, annyi fura dolog van ma is az Egyházban, tényleg krízisben vagyunk, többféle szempontból, mégis voltak a mainál sokkal rosszabb, cudarabb helyzetek is az Egyház életében, de mindig érkezett egy friss szellő, valami új élet kezdődött. Nem kell félnünk a krízisektől, szembe kell ezekkel néznünk, és a tanulság az: hatalmas erő van az Egyházban, ami visszavezethet bennünket egészen Jézus Krisztusig. Nemcsak rajtunk, embereken, hanem a Lélek erején múlnak a dolgok.

Hekler Erika számára is megnyugtató volt, hogy bár krízisből krízisbe esünk, a híreket olvasva, nézve is gyakran feljajdul, Úristen, már megint mi történt, de tulajdonképpen mindig ez volt. Az Egyház mégis megmaradt.

A szerzetesség visszahozta a tisztulást, a megújulást az Egyházban, amikor felhalmozódtak a problémák. Ez megnyugtató.

A bemutatón levetítették John O’Malley atya videóüzenetét, amelyben megvilágította: a pápaság vallási, de egyben kulturális intézmény is. Michelangelo, Raffaello a legcsodálatosabb, legismertebb műveiket a Vatikánban készítették, a pápa támogatásával. Mozart ötévesen a pápa előtt zongorázott. A könyv szerzője fordulópontnak nevezte XIII. Leo pápa 1891-ben kiadott, Rerum novarum kezdetű szociális enciklikáját, amely társadalmi kérdésekkel, például a munkások igazságos bérével és önszerveződési jogával foglalkozott. A kor egyetlen más dokumentuma sem mutatja meg ilyen világosan a pápaság újonnan vállalt tanítói szerepkörét, mint ez az enciklika. A pápa először vállalta fel tudatosan a világ jobbításának feladatát, a közjó előmozdításának ügyét, amelyért együtt küzdhet az Egyház és a világ. O’Malley atya arra is kitért, hogy a pápák hitték: a Szentlélek sugallatának engedelmeskednek, de látni kell, hogy hibákat is elkövettek.

A bemutatón elhangzott, hogy a szerzővel hosszabb interjút készített Szigeti-Cseke Zsuzsa és Szigeti László, amit A  Szív újság novemberi számában jelenik meg.

Hasonlóan A Szív magazinban olvasható az az interjú,  amelyben Hekler Melinda beszélgetett Lukács Sándorral és Jordán Tamással. A két pápa című film dramatizált változatt ugyanis a közelmúltban mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban, Lukács játssza Ferenc pápát, míg elődjét, XVI. Benedeket Jordán. Az Anthony McCarten által írt drámát Vecsei H. Miklós rendezte.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »