Vádak és remények

Milyen perspektívái vannak? Elvakította a nap? Katasztrófa az út szélén! Mik a legújabb fejlemények? Mi a magyarázat?

MOTTO: Az azonnali kérdések órája  párbajhoz hasonlatos: a számonkérés műfaja, csupa szín, csupa legenda!A mentelmi jog birtokában, amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítették a másikon. „Beszólásokat”, dicsérő és elmarasztaló zajokat száműzve, – szerényen stilizálva – közvetítjük legutóbbi szónoklataikat.

MOTTO: Az azonnali kérdések órája  párbajhoz hasonlatos: a számonkérés műfaja, csupa szín, csupa legenda!A mentelmi jog birtokában, amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítették a másikon. „Beszólásokat”, dicsérő és elmarasztaló zajokat száműzve, – szerényen stilizálva – közvetítjük legutóbbi szónoklataikat.

MOTTO: Az azonnali kérdések órája  párbajhoz hasonlatos: a számonkérés műfaja, csupa szín, csupa legenda!A mentelmi jog birtokában, amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítették a másikon. „Beszólásokat”, dicsérő és elmarasztaló zajokat száműzve, – szerényen stilizálva – közvetítjük legutóbbi szónoklataikat.

Milyen perspektívái vannak a szomszédos országok magyar kisebbségeinek?

HOFFMANN RÓZSA, (KDNP): – Miniszter Úr! Alig egy hónappal ezelőtt, január 23-án Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése igen nagy többséggel, 130:10 arányban elfogadott egy magyar jelentést. Magyarország mintegy negyed évszázada tagja az Európa Tanácsnak, de mindössze ez volt a második magyar jelentés, amelyet tárgyalt és elfogadott, és talán az is fontos, hogy ez a második jelentés is kereszténydemokrata politikus előterjesztésében készült. Tárgya és címe: „A regionális és kisebbségi nyelvek erősítése és helyzete egész Európában.”

– A jelentés európai kitekintést adott és az Európában élő több mint 50 millió kisebbség helyzetét akarta erősíteni és javítani,. Nekünk, magyaroknak szívügyünk volt, hiszen jól tudjuk, hogy önhibájukon kívül, a történelem viharainak, átkainak következtében több millió ember él határainkon kívül olyan kisebbségi sorsban, amely bizony számos problémát, élethelyzeti konfliktust okozott nekik az elmúlt évtizedekben.

– Manapság a helyzet változó a környező országokban, de sosem lehetünk elégedettek és nyugodtak. Ezt éppen a tavaly szeptemberi ukrán oktatási törvény igazolja, hiszen az látszik, hogy bár eddig elfogadható volt a helyzet, a politika hirtelen változása következtében romolhatnak ezek az állapotok.  Ezért is kérdezem miniszter urat:

Hogy látja jelen esetben az európai, a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak helyzetét a közeljövőben?

Hogy látja jelen esetben az európai, a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak helyzetét a közeljövőben?

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): – Képviselő Asszony! Amikor mi a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikánkat alakítjuk, akkor nem akarjuk újra feltalálni a meleg vizet, hanem egész egyszerűen megkérdezzük a határon túl élő magyar közösségeket, hogy mit kérnek tőlünk, milyen álláspontot foglaljunk el az őket érintő kérdésekben. Mi nem akarjuk Budapestről megmondani a határon túl élő magyar közösségeknek, hogy nekik mi a jó, hanem tőlük várjuk és kapjuk meg azokat a koordinátákat, amelyek alapján a velük kapcsolatos álláspontunkat mindig ki tudjuk alakítani.

A mi alapkoncepciónk úgy szól, tisztelt képviselő asszony, hogy szerintünk a határon túl élő magyar nemzeti közösségnek sokkal jobb, ha jó és kiegyensúlyozott a kapcsolat az anyaország és a lakóhely szerinti ország között. Ez sokkal jobb, mint ha rossz lenne a kapcsolat. Sajnos, az elmúlt időszakban erre is volt példa. Mi mindig ahhoz adjuk meg a segítséget, hogy helyben tudjanak erősödni, és helyben tudjanak boldogulni a nemzeti közösségeink, akikre mi erőforrásként tekintünk. Ha pedig olyan eset áll elő, mint például az ön által is említett ukrajnai oktatási törvény esetében, akkor nem vonakodunk attól sem, hogy alapvető nemzetközi politikai eszközöket ragadjunk meg annak érdekében, hogy nyomást tudjunk helyezni a másik országra, hogy ne sértse meg a magyar nemzeti közösség jogait.

– Ukrajna vonatkozásában el kell mondani, hogy a nemzetközi jog lábbal tiprásával találkozunk, hiszen egy létező jogot akar elvenni a nemzeti közösségektől, így a magyar nemzeti közösségtől is. Ezért természetesen a nemzetközi politika eszköztárának valamennyi rendelkezésünkre álló eszközét használjuk annak érdekében, hogy rászorítsuk a szomszédos országot arra, hogy a nemzetközi jogszabályokat és a kétoldalú kötelezettségeit tartsa be. A frakciók által nyújtott segítséget pedig természetesen köszönettel vesszük.

– Ukrajna vonatkozásában el kell mondani, hogy a nemzetközi jog lábbal tiprásával találkozunk, hiszen egy létező jogot akar elvenni a nemzeti közösségektől, így a magyar nemzeti közösségtől is. Ezért természetesen a nemzetközi politika eszköztárának valamennyi rendelkezésünkre álló eszközét használjuk annak érdekében, hogy rászorítsuk a szomszédos országot arra, hogy a nemzetközi jogszabályokat és a kétoldalú kötelezettségeit tartsa be. A frakciók által nyújtott segítséget pedig természetesen köszönettel vesszük.

HOFFMANN RÓZSA: – Miniszter Úr! Őszintén azt kell mondanom, hogy elismerés illeti a magyar kormányt azokért az erőfeszítésekért és eredményekért, amelyeket a határon túl élő nemzeti kisebbségeink érdekében tett mind az odafigyelés, mind az anyagiak, mint pedig a nagyon határozott kiállás tekintetében.

– Nagy öröme az életemnek, hogy ebben a témában dolgozhattam, és a képviselői munkámat egy ilyen sikeres jelentéssel fejezhetem be. Ebben az ügyben mind itthon, mind az Európa Tanács parlamentjében pártállástól függetlenül egyetértettek a képviselők és ez kellő garanciát, reményt nyújt talán a tekintetben, hogy majd a Minority SafePack kezdeményezés is talán eredményes lesz. Ha megszületik az a jogszabály, amely szabályozza a kisebbségek sorsát, akkor talán vége lesz azoknak a rossz időknek, amelyeket mindannyian ismerünk az irodalomból, a történelemből és a valóságból.

– Nagy öröme az életemnek, hogy ebben a témában dolgozhattam, és a képviselői munkámat egy ilyen sikeres jelentéssel fejezhetem be. Ebben az ügyben mind itthon, mind az Európa Tanács parlamentjében pártállástól függetlenül egyetértettek a képviselők és ez kellő garanciát, reményt nyújt talán a tekintetben, hogy majd a Minority SafePack kezdeményezés is talán eredményes lesz. Ha megszületik az a jogszabály, amely szabályozza a kisebbségek sorsát, akkor talán vége lesz azoknak a rossz időknek, amelyeket mindannyian ismerünk az irodalomból, a történelemből és a valóságból.

SZIJJÁRTÓ PÉTER: – Képviselő Asszony! Szeretném önnek elmondani, hogy a szomszédos országokkal kapcsolatban több esetben tudunk megnyugtató fejleményekről beszámolni, azonban az is világosan látszik, hogy sok munka van még előttünk, hiszen dacára annak, hogy több szomszédos országgal is sikerült komoly közös sikertörténeteket építenünk és megácsolnunk egyfajta bizalmi alapot ahhoz, hogy a mégoly érzékeny és nehéz kérdéseket is napirendre tudjuk tűzni a megoldás reményével, azért bizonyos esetekben még a saját célkitűzéseinknél is lassabban tudtunk haladni. Azonban egy dolog világos:

– Magyarország Kormánya minden körülmények között megvédi a határon túl élő kisebbségek jogait, és látszik, hogy ezt akkor tudjuk igazán eredményesen megtenni, ha széles körű politikai konszenzus övezi ezeket a lépéseinket! Hála a Jóistennek, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban, ha másban nem is, legalább a határon túl élő magyarok megvédésében számíthattunk egyfajta pártokon is átívelő nemzeti konszenzusra és politikai támogatásra. A jövőben is szükség lesz erre ahhoz, hogy a kisebbségeink, a nemzeti közösségeink védelmének érdekében sikeresen fel tudjunk lépni. Ebben az ügyben kifejtett tevékenységét pedig köszönettel vettük.

Elvakította a nap?

TÓTH BERTALAN, (MSZP): – Képviselőtársaim! Különösen súlyos, az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyére derített fényt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az úgynevezett Elios-ügyben, amit mi már csak úgy hívunk, hogy a ”vőügy”. Különösen súlyos ügy, mert nem egyszerűen közpénzmilliárdok csalárd módon történő felhasználásáról van szó, hanem egyfelől arról, hogy közpénzeket a szervezett bűnözésnek is megfeleltethető módon használtak fel, másfelől a miniszterelnök családjába tartozó személy is érintett.

– Olyan tízmilliárdos nagyságrendű közpénzlopás nyomaira bukkant az OLAF, amelyben a miniszterelnök családjához tartozó személy részvételével, maffiamódszerekkel károsították meg a magyar embereket. Az OLAF vizsgálata nyomán és a vizsgálat eredményeként közzétett megállapítások alapján úgy tűnik, hogy üzemszerűen csalhattak az Elios Zrt. vidéki közvilágítással kapcsolatos pályázatain. A modernizáció olyannyira sikeres volt, hogy a sablonszerűen az Elios által elnyert pályázatok miatt az OLAF azt javasolta, hogy vonják meg Magyarországtól a 13 milliárd forintos európai uniós támogatást. Mindezt azért, mert a miniszterelnök veje, a Miniszterelnökséget vezető minisztere közösen kitalálták ezt a modernizációs programot, viszont a törvényességről megfeledkeztek.

– 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF olvasatában költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint, de az OLAF azt javasolja, hogy a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, hogy a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek. Kérdezem a legfőbb ügyészt önön keresztül:

– Mi kell még ahhoz, hogy az ügyészség végre lépjen?

– Hol tart ennek a vizsgálata, és ha van nyomozás, milyen bűncselekmény miatt folyik jelenleg nyomozás?

– Hol tart ennek a vizsgálata, és ha van nyomozás, milyen bűncselekmény miatt folyik jelenleg nyomozás?

LAJTÁR ISTVÁN, (legfőbb ügyész helyettese): – Képviselő Úr! A képviselő úr kérdésében az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának, azaz az OLAF-nak az ügyészség számára megküldött ajánlására utal. Szeretném hangsúlyozni, hogy az OLAF kizárólag az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja. A büntetőjogi felelősség kérdésével nem foglalkozik, és nem is foglalkozhat. Eljárásának befejezésekor azonban igazságügyi ajánlással élhet az adott nemzeti hatóság, Magyarországon a Legfőbb Ügyészség felé, amennyiben bűncselekmény gyanúját vélelmezi és a nyomozás megindítását kéri. A magyar ügyészség ilyenkor a legfőbb ügyész által meghatározott protokoll szerint minden esetben ‑ szeretném hangsúlyozni, hogy minden esetben ‑ elrendeli a nyomozást, és annak teljesítésével valamelyik nyomozó hatóságot bízza meg.

– Magyarországon az OLAF ajánlására indított 36 ügy közül nyolcban az ügyészség vádat emelt, 8 ügyben a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette, míg a többi ügy folyamatban van. Ez az arány tökéletesen megfelel az uniós átlagnak, illetve néhány százalékban még jobb is annál.

– Szeretném tájékoztatni a képviselő urat arról is, hogy az ügyészség a konkrét ügyben lépett. 2018. január 22-én a Pest Megyei Főügyészség elrendelte a nyomozást, és annak teljesítésére a Készenléti Rendőrség a Nemzeti Nyomozó Irodát jelölte ki. A nyomozás folyamatban van.

A képviselő úr által elmondottakból számomra egyértelműnek tűnik, hogy teljes bizalma van az Európai Unió Csalás Elleni Hivatal és az OLAF által tett megállapításokban. Csak remélni tudom, hogy ez a bizalom minden ajánlásra nézve is fennáll.

A képviselő úr által elmondottakból számomra egyértelműnek tűnik, hogy teljes bizalma van az Európai Unió Csalás Elleni Hivatal és az OLAF által tett megállapításokban. Csak remélni tudom, hogy ez a bizalom minden ajánlásra nézve is fennáll.

TÓTH BERTALAN: – Képviselőtársaim! Egy európai bizottsági tag, aki a regionális politikáért felelős, Corina Creţu, azt mondta, hogy Romániában lecsuknák a miniszterelnököt, ha a vejének ítélné a közbeszerzéseket! Itt most olyan megállapítások hangzottak el az elmúlt időszakban ezekből a jelentésekből, amelyek nem a közbeszerzések elnyeréséről szólnak, hanem annak csalárd módjáról, szervezett módjáról, hiszen azért senki nem fogja elhinni, hogy hirtelen eszükbe jutott a települések közvilágítását modernizálni pont a miniszterelnök vejével!

 – Az a véleményem, hogy az ügyészségnek már régebben kellett volna ebben lépnie, nem kellett volna megvárni az OLAF ajánlását, ezekben az ügyekben volt már feljelentés, az ügyészség ezt bűncselekmény hiányában megszüntette. Az a tiszteletteljes kérdésem legfőbbügyész-helyettes úrhoz: miért védik a Fidesz érdekeit?

 – Az a véleményem, hogy az ügyészségnek már régebben kellett volna ebben lépnie, nem kellett volna megvárni az OLAF ajánlását, ezekben az ügyekben volt már feljelentés, az ügyészség ezt bűncselekmény hiányában megszüntette. Az a tiszteletteljes kérdésem legfőbbügyész-helyettes úrhoz: miért védik a Fidesz érdekeit?

LAJTÁR ISTVÁN: – Képviselő Úr! Csak megismételni tudom az általam elmondottakat. Az ügyészség egyébként senkinek nem védi az érdekét, hanem az Alaptörvény, az ügyészi törvény és egyéb jogszabályi rendelkezés felhatalmazása alapján a törvény által meghatározottak szerint jár el. Ez így történik minden más ügyben és a konkrét ügyben is.

Katasztrófa az út szélén!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Tisztelt Ház! A devizahiteles kerekasztal újra összegyűlt, a Jobbik meghívására az Adós Kamara mellett a szervezet vezetői és tagjai is szép számmal megjelentek. A politikai pártokat, a kormányt és a Bankszövetséget is rendre meghívjuk, ugyanakkor a kormány rendre nem rendelkezik elég bátorsággal ehhez a szembenézéshez. Most is így történt. Ugyanakkor a Jobbik és az Adós Kamara nevű szerveződés együttműködési megállapodást írt alá több más civil szervezettel a tekintetben, hogy a civilek által megfogalmazott 12 pontot maradéktalanul képviselni fogjuk az Országgyűlésben. Hozzáteszem, Dabasi Tamás és Agárdi János szakértők mindezt már 2010 magasságában megfogalmazták, mi azóta bombázzuk önöket az észrevételekkel, javaslatokkal.

– Most, első körben ”igen-nem” kérdésem lenne:

– Támogatják-e azt, hogy a kilakoltatási moratórium teljes körű legyen, egészen a probléma megoldásáig, tehát nem csak a választásokig, merthogy most is folynak a kiürítések?

– Támogatják-e, hogy a devizahiteles ügyeket érintően végrehajtási moratóriumra is sor kerüljön, hogy az emberek kifosztását, adósságuk mesterséges felduzzasztását legalább addig meg tudjuk állítani, amíg egy Jobbik-kormány végre megoldhatja ezt a problémát?

– Támogatják-e, hogy a devizahiteles ügyeket érintően végrehajtási moratóriumra is sor kerüljön, hogy az emberek kifosztását, adósságuk mesterséges felduzzasztását legalább addig meg tudjuk állítani, amíg egy Jobbik-kormány végre megoldhatja ezt a problémát?

CSERESNYÉS PÉTER, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselőtársam! Négy éve, sőt azt lehet mondani, hogy több mint négy éve folyamatosan teszik fel ezeket a kérdéseket, és nem akarják elfogadni vagy nem akarják elismerni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányzat az elmúlt időszakban a devizahitelben érintettek ügyében tett, és számtalan olyan intézkedést hozott, amely sokak számára a probléma megoldását jelentette, vagy sokak számára megkönnyítette a probléma megoldását.

– Képviselőtársam! A kormány nemcsak tárgyal és nemcsak tárgyalni akar, hanem tett a devizahitelesek ügyében nagyon-nagyon sok olyan megoldási javaslattal vagy törvény lehetőségének a biztosításával, ami ezeket a problémamegoldó kérdéseket kezelte. Nálam van egy háromoldalas olyan anyag, amely szinte lépésről lépésre mutatja be 2010 óta, hogy milyen megoldásokat tett a devizaadósok érdekében a törvények vagy éppen rendeletek meghozásával. Számtalan lépésben tette ezt, körülbelül itt 12-13 olyan pont van, amely lépésről lépésre ezeket a megoldásokat adta lehetőségként. Legutoljára például egy olyan törvénymódosítás született, aminek a segítségével április 30-áig kilakoltatásra nem kerülhet sor, aminek a meghozatalára a Kereszténydemokrata Néppárt politikusai tettek javaslatot. De el lehet mondani azt is, hogy a 2014-15 során végigvett intézkedések döntő többségében megoldást biztosítottak a devizahitelezés problémájára. Az elszámolás keretében a bankok közel 750 milliárd forintot írtak jóvá az ügyfelek számláin, ami egy óriási összeg annak figyelembevételével is, hogy hány embert érintett.

– Képviselőtársam! A kormány nemcsak tárgyal és nemcsak tárgyalni akar, hanem tett a devizahitelesek ügyében nagyon-nagyon sok olyan megoldási javaslattal vagy törvény lehetőségének a biztosításával, ami ezeket a problémamegoldó kérdéseket kezelte. Nálam van egy háromoldalas olyan anyag, amely szinte lépésről lépésre mutatja be 2010 óta, hogy milyen megoldásokat tett a devizaadósok érdekében a törvények vagy éppen rendeletek meghozásával. Számtalan lépésben tette ezt, körülbelül itt 12-13 olyan pont van, amely lépésről lépésre ezeket a megoldásokat adta lehetőségként. Legutoljára például egy olyan törvénymódosítás született, aminek a segítségével április 30-áig kilakoltatásra nem kerülhet sor, aminek a meghozatalára a Kereszténydemokrata Néppárt politikusai tettek javaslatot. De el lehet mondani azt is, hogy a 2014-15 során végigvett intézkedések döntő többségében megoldást biztosítottak a devizahitelezés problémájára. Az elszámolás keretében a bankok közel 750 milliárd forintot írtak jóvá az ügyfelek számláin, ami egy óriási összeg annak figyelembevételével is, hogy hány embert érintett.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár Úr! Ha igaz lett volna egyetlen mondat abból, amit itt elmondott, nem kellett volna Szilágyi György képviselőtársammal azon pusmognunk, hogy egy kérdéssel el lehet ezt intézni: folynak kilakoltatások vagy pedig sem? Erre válaszoljon! Minket hetente riasztanak ilyen eseményre. Ha igaz lenne az, amit mondott, akkor ezek a riasztások nem következnének be. Legyen férfi, államtitkár úr! Van lehetősége válaszolni. Jelölje meg önmagát vagy azt a minisztert, aki fogadja a devizahitel-károsultak küldöttségét, leül velük, végighallgatja őket, átveszi a 12 pontjukat, és végre érdemben reagál. Legyen férfi, álljon oda! Itt voltak a demonstrációik a Kossuth téren. Miért van az, hogy kormánypárti politikus nem mert kimenni innen a Kossuth térre? Ezt a 200 métert nem merték megtenni, államtitkár úr?

– Hozhat fel itt nekem korábbi intézkedéseket, de több százezer ember kisemmizéséhez járultak hozzá, a feltett konkrét kérdéseimre pedig nem válaszolt! Megismétlem őket: vállalják-e a teljes körű kilakoltatási moratóriumot a probléma megoldásáig, illetve a devizahiteleseket érintő végrehajtási moratóriumot, hogy ne duzzasszák mesterségesen az adósságaikat?Ez a kérdés, válaszoljon konkrétan, őszintén, egyenesen!

– Hozhat fel itt nekem korábbi intézkedéseket, de több százezer ember kisemmizéséhez járultak hozzá, a feltett konkrét kérdéseimre pedig nem válaszolt! Megismétlem őket: vállalják-e a teljes körű kilakoltatási moratóriumot a probléma megoldásáig, illetve a devizahiteleseket érintő végrehajtási moratóriumot, hogy ne duzzasszák mesterségesen az adósságaikat?Ez a kérdés, válaszoljon konkrétan, őszintén, egyenesen!

CSERESNYÉS PÉTER: – Képviselő Úr! Ön mondta, hogy pusmognak. Jellemző, négy év munkáját mutatta be, hogy mit csinálnak: pusmognak, állítanak valamit, majd ha az érdekük úgy kívánja, akkor pont az ellenkezőjét állítják. Tehát az érdekeiknek megfelelően, ahogy éppen elvárják, vagy ahogy az érdekeik kívánják, úgy politizálnak!

– Képviselő Úr! Önök demagóg módon próbáltak nem valós állításokkal megtéveszteni félrevezetni a devizahiteleseket. A tények pedig azok, hogy az elmúlt időszakban számtalan olyan intézkedés történt, ami a devizahiteleseknek segített. Például a végtörlesztés körülbelül 170 ezer embernek adott lehetőséget arra, hogy kifizesse a hitelét. Az árfolyamgát pedig sok százezer embernek segített. A Nemzeti Eszközkezelő felállítása pedig közel 35 ezer család gondját oldotta meg.

– Képviselő Úr! Mi ezt tettük, önök pedig szájaltak négy éven, vagy ha úgy vesszük nyolc éven át!

Mik a legújabb fejlemények az Altus Portfólió Kft. tevékenysége nyomán indított piacfelügyeleti eljárásban?

BUDAI GYULA, (Fidesz): – A Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Portfólió Kft. több alkalommal nagy összegű kölcsönt biztosított a költségvetési csalással gyanúsított, Czeglédy Csaba által irányított Human Operator Zrt.-nek. Az eddig említett kölcsönök összértéke nagyjából 200 millió forint. Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök állítása szerint baráti kölcsönről volt szó, de a kölcsönszerződésben szereplő kikötések, mint például késedelmi kamat, banki inkasszó, személyi biztosíték alapján valószínűsíthető, hogy üzletszerű hitelezési tevékenység lehetett a kölcsönök mögött.

– Emiatt 2017 októberében a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi fogyasztóvédelmi központjához fordultam, majd ezt követően a Magyar Nemzeti Bank adatgyűjtést folytatott. Az adatgyűjtés eredményeképpen arról tájékoztatott a Nemzeti Bank idén januárban, hogy piacfelügyeleti eljárást indítottak. A jogszabályok szerint az ilyen eljárás az engedély nélküli tevékenység gyanúja esetén indítható meg. Ezek alapján alapos gyanú van arra, hogy az Altus Portfólió Kft. jogszabályi engedély nélkül folytatott pénzügyi tevékenységet. Ennek alapján kérdezem alelnök urat:

– Mikor várható az eljárás befejezése?

– Az eljárás milyen jogi következményeket vonhat maga után amennyiben beigazolódik annak a gyanúja, hogy az Altus Portfólió Kft. engedély nélküli pénzügyi tevékenységet folytatott?

– Az eljárás milyen jogi következményeket vonhat maga után amennyiben beigazolódik annak a gyanúja, hogy az Altus Portfólió Kft. engedély nélküli pénzügyi tevékenységet folytatott?

NAGY MÁRTON ISTVÁN, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): – Képviselő Úr! A következőkről tudok beszámolni. A Magyar Nemzeti Bank a képviselő úr által 2017. október 25-én tett bejelentést követően 2017 őszén előzetes adatgyűjtést végzett arra vonatkozóan, hogy fennállhat-e az engedély hiányában végzett pénzügyi tevékenység gyanúja az Altus Portfólió Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve az Altus Portfólió Kft. vonatkozásában. Az előzetes adatgyűjtés eredményeként ennek a gyanúja valóban felmerült, az MNB így indokoltnak tartotta az ügyben piacfelügyeleti eljárás megindítását. Jelen pillanatban az MNB az ügy kapcsán a pontos tényállás tisztázására vonatkozó, ilyenkor szokásos piacfelügyeleti eljárást, további részletes adatgyűjtés, az adatok tisztázása, nyilatkoztatások, s a többi eljárási cselekmények vizsgálatát és ennek kiderítését végzi.

– Az eljárás lefolytatására az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90. § 2. pontja alapján az annak megindításától számított 6 hónap áll a jegybank rendelkezésére. A Magyar Nemzeti Bank a törvényes határidő előtt minden esetben be szokta fejezni az ilyen piacfelügyeleti eljárást. Tehát itt is arról tudok beszámolni a képviselő úrnak, hogy a gyakorlat alapján az MNB a törvényi határidőknél korábban fogja lezárni a piacfelügyeleti eljárást.

– Az eljárás lefolytatására az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90. § 2. pontja alapján az annak megindításától számított 6 hónap áll a jegybank rendelkezésére. A Magyar Nemzeti Bank a törvényes határidő előtt minden esetben be szokta fejezni az ilyen piacfelügyeleti eljárást. Tehát itt is arról tudok beszámolni a képviselő úrnak, hogy a gyakorlat alapján az MNB a törvényi határidőknél korábban fogja lezárni a piacfelügyeleti eljárást.

BUDAI GYULA,(Fidesz): – Teljesen egyértelmű, hogy ez az ügy nemcsak Czeglédy Csaba ügye, hanem Gyurcsány Ferenc és a baloldal korrupciós ügye. A legaljasabb az, hogy diákokat és nyugdíjasokat károsítottak meg. A kölcsön összegére nem volt szüksége Czeglédy Csabának és az általa vezetett Human Operator Zrt.-nek, mert az újabb gyanúsítás alapján már nem 3 milliárd, hanem 6,3 milliárd forint ellopásával gyanúsítja őt a nyomozó hatóság. Ezen túl egyébként Czeglédy Csaba titkos osztrák széfjében több mint egy kiló aranyat foglaltak le. Ebből ki tudta volna fizetni a diákokat mindenképpen. Úgy gondolom, és alapos gyanú van arra, hogy ez a pénz, a Czeglédy által ellopott pénz az MSZP és a DK pártkasszájába vándorolhatott.

– Czeglédy Csaba nem más, mint Gyurcsány Ferenc és a baloldal strómanja. És ez a stróman akar és fog most elindulni az országgyűlési választásokon, függetlenként, a maffiabaloldal jelöltjeként! Megáll az ész! 

– Czeglédy Csaba nem más, mint Gyurcsány Ferenc és a baloldal strómanja. És ez a stróman akar és fog most elindulni az országgyűlési választásokon, függetlenként, a maffiabaloldal jelöltjeként! Megáll az ész! 

NAGY MÁRTON ISTVÁN: – Képviselő Úr! Nagyon fontos annak tisztázása, hogy a pénzügyi tevékenység gyanújának, illetve ennek a kiderítését követően milyen jogkövetkezményekkel lehet számolni. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti bírságot szabhat ki, másrészt büntetőeljárást kezdeményezhet, illetve megtilthatja a tevékenység további végzését. A büntetőeljárást az illetékes nyomozó hatóságoknál lehet megtenni.

– A piacfelügyeleti bírság összegére vonatkozóan a következőket tudom elmondani. A jogszabály alapján 100 ezer forinttól 2 milliárd forintig lehet az adott ügyben a gyanúsítottakat büntetni. Az MNB a piacfelügyeleti vizsgálat lezárulását követően mind a bejelentéstevő képviselő urat, mind a közvéleményt tájékoztatni fogja a fejleményekről.

Mi a magyarázat?

HADHÁZY ÁKOS, (LMP): – Tisztelt Ház! Nem csoda, hogy a válaszra kijelölt államtitkár úr el akart szaladni. hiszen ismét belekerült abba az ügybe, amelyik a trafikügy után talán a másik legnagyobb botránya az elmúlt évtizedeknek, és nyilvánvalóan el akarta kerülni, hogy ezzel kapcsolatban kérdést tegyek fel neki. Köszönet a házelnöknek, hogy visszaparancsolta.

– Államtitkár Úr! Ön azt nyilatkozta az elmúlt napokban, hogy többször tettem már Szekszárd vagy a szekszárdiak ellen feljelentést, de ahogy mind elutasították, ezt is el fogják majd utasítani. Tényszerűen nem mondott igazat, hiszen egyrészt nem Szekszárd ellen, pláne nem a szekszárdiak ellen, hanem elsősorban ön ellen tettem feljelentést. Igaz, hogy ön valóban nem szekszárdi, hanem nagydorogi, de az sem igaz, hogy lezárták ezeket az ügyeket.

– Államtitkár Úr! Ön nagyon jól tudja, hogy például az Öveges-ügyet nem zárták le, nagyon jól tudja, hogy a Wosinsky utcai óvoda ügyében panaszt tettünk és azt nem zárták le, és azt is nagyon jól tudja, hogy Tiborcz István ügyét sem zárták még le. Ez utóbbi ügyben, újra mondom, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb, legmagasabb helyre vezető ügyében szeretnék pár apró, bár nagyon fontos kérdést tisztázni és kihasználni azt, hogy muszáj önnek válaszolni, és nagyon remélem, hogy fog is válaszolni. Kérdezem:.

– Kitől hallott ön először erről a projektről?

– Kitől hallott a LED-lámpa-cserékről?

– Kitől kapta meg ön Mancz Ivette telefonszámát?

– Ki hívta fel a figyelmét Tiborcz Istvánék cégére, az Elios Kft.-re?

– Ki hívta fel a figyelmét Tiborcz Istvánék cégére, az Elios Kft.-re?

HORVÁTH ISTVÁN, (Miniszterelnökség államtitkára): – Tisztelt Ház! Kicsit tanácstalan vagyok. Hadházy képviselő úr ugyanis folytatja közéleti ámokfutását, amit már régóta nyomon követünk, de hát reménytelen helyzetben lévő ellenzéki politikusként nyilván mindent megtesz annak érdekében, hogy a sajtónak folyamatosan témát adjon.

– Képviselő Úr! Ha megengedi, én értelmesebbről, a megyei jogú városok fejlesztéséről beszélek. A 23 megyei jogú városban összesen 260 projektet szeretnénk megvalósítani. Legnagyobb forrásigényük az infrastrukturális beruházásoknak van. Kiemelném a 690 kilométernyi közút- és 137 kilométernyi vasútfejlesztést. 20 városban létrejött, illetve bővítettünk ipari parkokat, hogy ezzel segítsük a munkahelyteremtést. Közlekedési csomópontokat hozunk létre 11 városban, 10 városban korszerűsítjük a helyi tömegközlekedést, 5 városban pedig repülőteret bővítünk. 8 városban jelentős helyi útfejlesztés történik, 7 városban pedig kerékpárút építéséhez biztosítunk forrásokat. 15 városrehabilitációs és városi lakókörnyezethez beruházást, 5 városban vár- és műemlék-felújítást támogatunk. Jelentős energetikai és közműfejlesztés lesz 6 városban, 13 városban gazdaságfejlesztő, innovációs projektet valósítunk meg. 114 kulturális, turisztikai, egészségügyi és sportberuházás is következik, amelynek célja a városokban élő, valamint a vonzáskörökben lakók életminőségének javítása, illetve a települések turisztikai vonzerejének növelése.

– Képviselő Úr! Városfejlesztésben, országfejlesztésben szívesen partnerek vagyunk, de ebben a közéleti ámokfutásban, amit ön most már évek óta folytat, ne számítson a mi partnerségünkre. Kérem válaszom tiszteletben tartását!

– Képviselő Úr! Városfejlesztésben, országfejlesztésben szívesen partnerek vagyunk, de ebben a közéleti ámokfutásban, amit ön most már évek óta folytat, ne számítson a mi partnerségünkre. Kérem válaszom tiszteletben tartását!

HADHÁZY ÁKOS:  – Képviselő Úr!  Valójában a miniszterére Kósa Lajos úrra számítottam, de ha ló nincs, akkor szamár is jó alapon kérdezünk lényeges dolgokat. Látszik, hogy ön még nagyon kezdő ebben a szerepében, hiszen nem tudja, hogy válaszolni kell. Ez az azonnali kérdések órája, és a kérdésre kell válaszolni. Ön pedig elővett egy papírt és azt olvasta fel. Nyilván könnyebb felolvasni valamit, de ez az azonnali kérdések órája, remélem, nem lesz túl sok lehetősége már, hogy ezt gyakorolja.

– Még egyszer mondom, a kérdés az: honnan hallott ön először a LED-lámpás lehetőségről, és honnan kapta ön meg Mancz Ivette telefonszámát? Honnan kapta meg fél évvel azelőtt már, mielőtt egyáltalán a tendert megkapták volna? Honnan hallott ön először az Elios Kft.-ről, honnan hallott ön először Tiborcz Istvánról?

– Még egyszer mondom, a kérdés az: honnan hallott ön először a LED-lámpás lehetőségről, és honnan kapta ön meg Mancz Ivette telefonszámát? Honnan kapta meg fél évvel azelőtt már, mielőtt egyáltalán a tendert megkapták volna? Honnan hallott ön először az Elios Kft.-ről, honnan hallott ön először Tiborcz Istvánról?

HORVÁTH ISTVÁN: – Képviselő Úr! Azért érződik, hogy az LMP háttérembere, Ron Werber itt van a parlamentben, és úgy látszik, ön is vesz tőle különböző beszédgyakorlatokat. Én ebben nem tudok partner lenni. Mi arra szerződtünk, hogy ezt az országot építjük, hogy a magyar nemzetet, a magyar embereket képviseljük. Ön nem a magyar embereket képviseli, ön egyedül csak önmagát, az egyéni ambícióit képviseli, és mindent ennek rendel alá.

– Képviselő Úr! Itt nem kell hangfelvételt készíteni, mint azt teszi más alkalmakkor. Azt gondolom, hogy face to face ezeket a kérdéseket lehet tisztázni. Amiben mi partnerek tudunk lenni, az az országépítés és a nemzet szuverenitása. Ebben ott vagyunk. A Ron Werber-i gyűlöletből, a Simicska-gyűlöletből nem kérünk sem itt a parlamentben, sem a hétköznapokban!


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »