Üvegházra cserélik a fóliát

Üvegházra cserélik a fóliát

Korszerű üvegházakra cserélik az elavult fóliasátrakat a hazai kertészetek. Az elmúlt tíz évben négyszeresére, 25-ről 100 hektárra nőtt az üvegházi paradicsomtermesztés területe Magyarországon. A technológia alkalmazásával kétszer akkora terméshozamot lehet elérni, mint korábban.

Csak a minden extrával felszerelt üvegházakkal van esélyük a hazai termelőknek arra, hogy felvegyék a versenyt a belföldi és az exportpiacokon – mondta a Magyar Időknek Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke. A szakember szerint ennek tudható be, hogy az elmúlt években a hajtatott paradicsom termesztésében folyamatosan csökkent a kevésbé korszerűnek számító fóliasátrak száma, amivel párhuzamosan egyre elterjedtebbé váltak az üvegházak.

– Európában és az unión kívül is komoly verseny folyik az étkezési paradicsom piacán. A legmodernebb technológiával elért magas terméshozamokkal kell versenyezniük a magyar gazdálkodóknak. Ezért ha versenyben akarunk maradni a holland vagy a spanyol termelőkkel, elengedhetetlenek a fejlesztések – jegyezte meg.

Hozzávetőlegesen 4-5 évvel ezelőtt indultak el a fejlesztések az ágazatban. A beruházásoknak nagy lökést adott a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramja, ahogyan a vidékfejlesztési programon belül is sokan üvegházépítésre szeretnének pályázni. A fóliasátor és az üvegház közti különbséget a legjobban a terméshozamokkal lehet szemléltetni. Míg a fóliában egy négyzetméteren összesen 20-25 kilogramm termést lehet elérni, addig a korszerű üvegházakban akár 50-55 kilót is teremhet a növény. Igaz, hogy a beruházási költség sokkal magasabb és a fenntartása is drágább ezeknek a létesítményeknek, de az egy kilogrammra vetített fajlagos költség lényegesen alacsonyabb, mint a fóliasátraknál – mutatott rá Ledó Ferenc. A kis légterű fóliasátrakkal ellentétben itt van tere a növénynek, a paradicsom pedig meghálálja, ha teljes körűen „kiszolgálják”. A legmodernebb üvegházakban a fényen kívül minden tápanyagot a növény igényeihez tudnak igazítani, sőt a legtöbb helyen már nem is földben nő a paradicsom.

Érdekesség, hogy 2003-ban hozzávetőlegesen 1000 hektáron termesztettek hajtatott paradicsomot, az akkori éves összmennyiség 90 ezer tonna körüli volt.

Ezzel szemben tavaly 380 hektárról mintegy 120 ezer tonna paradicsomot takarítottak be a gazdálkodók. A 380 hektárból 100 hektárt fednek le az üvegházak, amelyek 70 százaléka már minden igénynek megfelelő, modern létesítmény, míg 30 százalékuk ugyan kissé elavult, de még mindig gazdaságosabb benne a paradicsomtermesztés, mint a kis légterű fóliasátrakban. Tíz évvel ezelőtt alig volt mérhető az üvegházas termesztés, az 1000 hektárból csupán 25-30 hektáron dolgoztak ezzel a technológiával a gazdálkodók – tette hozzá Ledó Ferenc.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »