Utolsó útjára kísértük az 56-os hőst

Tegnap temettünk. Elment Porubszky István, mindenki Potyka bácsija. Igazából teljesen lényegtelen, hogy ki mit vall, milyen hit és világnézet szerint él, melyik párt mellé áll, tetszik-e neki a Gárda, vagy sem. Potyka bácsi – Galambocskám olyan ember volt, akit mindenki szeretett. Szeretett kedvességéért, azért, ahogy történeteit, emlékeit mesélte, tisztelt kitartásáért, egyenes gerincéért.

Magyar Menedék - Ősmagyar

Temetését a kispesti önkormányzat szervezte, a szocialista vezetésű kerület is tisztelettel emlékezik a forradalom hősére és városunk tehetséges művészére.

Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info

A régi, még élő ötvenhatos bajtársak mellett az ezerfelé szakadt egykori Magyar Gárda szinte minden szervezete képviseltette magát, de megjelentek a nemzeti érzelmű motorosok mellett a régi skinheadek is, akik soha nem felejtik azt, hogy Potyka egykoron kiállt mellettük.

A Jobbik képviseletében Murányi Levente és Novák Előd helyezték el a megemlékezés virágait.

A katolikus szertartás után a kerület vezetése, Ináncsi József egykori gárda-kapitány, és Potyka gyerekkori barátja mondott búcsúztató beszédet, majd a gyönyörű koszorúkat, nemzeti színű szalaggal átfogott szál rózsákat a forradalom hőseinek emlékére állított kopjafa mellé helyezte el a több száz búcsúzó. A kopjafa virágba borult, nem csak Potyka, de egykori, elesett harcostársai emlékére is.

Potyka meghalt, de emléke velünk marad. A harcos pesti srácok szellemisége vele nem távozhatott.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »