„Utasverés” pro és kontra

A karszalagosokat manapság divat lett utálni. Mindig látnak napvilágot újabb és újabb hírek azzal kapcsolatban, ahogyan az ellenőrök terrorizálják utastársainkat. Sőt… Akadnak olyan atrocitások is, amit „lekameráznak” jámbor, békés, feddhetetlen utastársaink. Ezek a videók megosztódnak a közösségi-oldalon közutálatot, még nagyobb ellenszenvet kiváltva az utasok és ellenőrök között. Csakhogy…

Magyar Menedék - Háttérhatalom

A demarkációs vonal ott húzódik a metró lejáratánál, azaz: a mozgólépcsőnél, és a karszalag misztikus hatalma dönti el, ki mehet le a metróba, és ki nem. Szabályok vannak pro és kontra. Ami a metró lejáratánál ácsorgó „kápókra” ugyanúgy vonatkozik, mint az utazóközönségre. Az utazási feltételeket nem véletlenül alkották meg. De… jámbor, békés, feddhetetlen utastársaink zöme ezt hajlamos figyelmen kívül hagyni. A szabályok őrá nem vonatkoznak, csak a biztonsági őrre!

– „Nem foghatsz meg, nem nyúlhatsz hozzám! Fel sem tartóztathatsz, te hülye paraszt!” – nyilvánul meg az utas.
– „Lejárt a bérleted, hamis, kétszer-háromszor kezelt a jegyed, nem mehetsz le! Amúgy meg: ha tovább sértegetsz, felkaplak és kiszaladok veled, te köcsög!” – hangzik el a reakció a karszalagostól.

Szó-szót követ, ami egyre hangosabb lesz. A többi utastárs felkapja a fejét és csak azt látják-hallják meg, amit látni-hallani akarnak. Eközben a fent említett diskurzus már-már tettlegességé fajul. A karszalagos csávó teszi a dolgát, amiért fizetik, amire idomították.

A rend őrzője és a fanatikus-utas /aki nem akarja elhinni, hogy legalább havonta egyszer, azért illik egy újabb vonaljegyet vásárolni/ összeakasztják a bajuszt. Kezdődik a lökdösődés, a pogózás. Egymás édesanyját is megemlítik futólag, nem túl előnyös megvilágításban.

A notórius bliccelő nem akarja megérteni, hogy akkor és ott, nem lesz alkalma ingyenélősködni, ezért még hangosabban hőzöng. Később, hogy dramaturgiailag is ütős legyen a darab, az áldozat szerepébe bújva, mártírként tünteti fel magát utastársai előtt.

A kamerás mobilok már izzítva. Felvétel, csapó!

Az utastársak nem tudják a frankót, csak azt látják, hogy valakit kiemeltek közülük, és most „utasverés” lesz, ezért a hangulat tovább fokozódik! A mozgólépcső a pokol tornácává válik, amit a sátán kutyái őriznek! Az utastársadalom salakjáról hamarosan kiderül, hogy „éppen” valamelyik haldokló rokonához siet, vagy „éppen” az egyik veséjét szeretné transzplantáltatni egy nagyon beteg kisfiú számára.

Az isten állatkertje nagy, és a film forog tovább, azután töltődik a hírportálokra. Ahhoz majd sok-sok dilettáns hozzáfűz uszító jelleggel. Lehet szidni-szapulni a BKV-t, aki a karszalagos „nácikat” alkalmazza.
És már kész is a műbalhé.

„Utasverés!”

Egyre többször lehet hallani ezt a kifejezést. Új fogalommá vált ez a tömegközlekedésben. „Ártatlan utasokat zaklattak, levadásztak, terrorizáltak a BKV-s ellenőrök! Idős néninek rúgták le a veséjét… Éves bérlete volt mégis bántalmazták… Belenyomták a fejét a betonba..! Kisgyermekes anyukát feltartóztattak..!
És így tovább, és így tovább… Meg kell a szívnek szakadni ilyen hírek hallatán?

A média nagyít, az agy-mosott hisz neki. Azonban, ezeknek a híreknek a jelentős hányada kacsa! Arra jó, hogy megossza a meghitt, morális-tömegközlekedésre áhítozó állampolgárokat.

Ideje lenne végre eloszlatni a tévhiteket: A bejáratos őrök nem azért vannak a mozgólépcsőnél, hogy az utasokat bazirgálják és rettegésben tartsák, hanem azért, hogy az Utazási Feltételek: utasokra-vonatkozó egyes pontjait betartassák. Azon felül, el is kell tűrniük az utasok különféle szeszélyeit.

De mindenki annak ad igazat, akinek akar. Vagy, amit a média sugall neki.

Oly sok legenda övezi ezt a szép szakmát. Csak kevesek tudnak látens leletet venni, megérteni a dolgok rákfenéjét.

Horror-pénzekről van szó a tömegközlekedésben, ami elég sok helyre elcsordogál. Ebbe bele tartoznak a vagyonőri cégek is, akik a biztonsági őröket alkalmazzák. Nekik is csurran-csöppen elég rendesen abból a busás haszonból, amit a BKV egész hónapban összefurikázik. A Budapesti Közlekedési Központ, a BKV-ra rátelepedett „BKK” utasbarát, de leginkább a haszon vezéreli. A BKV szállít, a karszalagosokat mégis a BKK alkalmazza egy rakás alvállalkozón keresztül, és mire a pénz a „bejáratos-őrhöz” jut, elég rendesen megcsappan. Jó, ha eléri az óránkénti-ötszázat, amiért még meg is kell feszülnie, de ez a BKK-t nem érdekli. Ő tetemes összeget tejel a fővállalkozónak azért, hogy a dolgok rendben menjenek, és ebben az utasverés nincs benne.

A leendő bejáratos-őrnek el kell végeznie egy szemináriumot. /Ha a munkavállaló kissé megalomániás, akkor a karszalag hatalma még jót is tehet neki. Ha kisebbségi komplexusa van, akkor pláne./

Elvégzi a tanfolyamot. Szájába rágják a kötelességeit. Jogai nincsenek. Kikerül a gyorstalpalóról valamelyik metró vonalra, egy, sokadik alvállalkozóhoz. Kap munkaruhát, amit rögtön le is levonnak tőle. Aláíratnak vele egy Titoktartási nyilatkozatot. Ebben tudomásul veszi, hogy a médiának által feltett kérdésekre semmilyen formában nem reagál. „24-48.” Így szól a megállapodás. Csakhogy a 24-órából, kora reggeltől-üzemzárásig ácsorog a mozgólépcsőnél felváltva a másik őrökkel.
Bevállalta?!

Ha bezárt a metró, a karszalagos számára akkor sincs pihenés. Irány az éjszakai buszok, vagy a 4-es, 6-os Combino, aztán azzal zötyöghet körbe-körbe reggelig, abban a szép sárga mellényben. Árulhatja az éjszakai jegyeket is, amiből egy forint haszna sincs. Az éjszaka eladott jegyekből az alvállalkozó, és az „instruktorok” részesülnek. Instruktor, pedig csak abból lehet, aki hűségét bizonyítván, bárkit-bármiért képes feldobni, és elég hosszú a nyelve. Később aztán körbeveszi magát rokonokkal, barátokkal, vamzerekkel. Kinevezi őket csoportvezetőknek, akik mindenről beszámolnak neki a legnagyobb részletességgel, és reggel futva viszik a kávéját.

Mindenki nyalizik mindenkinek! Ezért cserébe kényelmes állomásokra, „csókos járatokra” kerülnek. Az instruktorok dolga az is, hogy a karszalagosok seggében lógjanak egész nap, és éjszaka is ellenőrizzék őket, nehogy zsebre dolgozzanak. Igen hamar felmerül a korrupció gyanúja, ha valaki nem tudja teljesíteni a jegyeladási rátát.

Bevállalta?!

A biztonsági őröknek a Combinon leülni tilos éppúgy, mint más éjszakai járatokon. Ha az őrök eléggé lojálisak a megbízóikhoz, vagy kellőképpen be vannak fenyítve, akkor kötelességüknek érzik „felnyomni” egymást. És aki lemerészelt ülni, annak már meg is csörren a telefonja.

A bejáratos őröket a BKK is elég sűrűn ellenőrzi. Az éjszakai járatokat figyelik kamerákkal, fényképezőkkel. Ha valami nem stimmel, akkor a felvételeket megmutatják a „vállalkozónak” és jön a kötbér. A BKK megteheti, mert egy valag pénzt kifizet. Jogában áll a pénzéért kapni is valamit. A vállalkozó is teszi, amit tud: levonja a fáradékony biztonsági őr béréből, aki dagadt bokával állja végig az egész napot, mivel a táppénzt, a szabadságot nem fizetik neki.

Bevállalta?!

De ez még semmi! A BKK életre hívott egy partizán csoportot is, akiket „próbavásárló” névvel legalizáltak. /Szakmai berkekben: buktatósok./ Az „Üvegszemű” és kolleginája, a fekete hajú, itt-ott-piercinges csaj, oszlopos tagjai ennek a szabadcsapatnak, és már rettegett hírnévre tettek szert a karszalagosok körében. Eme kommandó küldetése az, hogy lejárt bérletekkel, többször használt jegyekkel próbálnak meg „lemenni” a metróba. Ha a kiszemelt bejáratos őr nem elég szemfüles és „bebukik”, akkor16 darab ezrest rántanak le a fizetéséből, szintén csak kötbér gyanánt, ami visszacsorog a BKK -nak.

Bevállalta?!

Mivel az bejáratos őrök állandó emberhiánnyal küzdenek /vajon miért?/, a túlórázás fakultatív programmá vált. Akadnak olyan megszállott dolgozók is, akik 400-500 órákat is „lenyomnak” egy hónapban úgy, hogy közben mindenkitől félniük kell, akár saját kollégájuktól is. Néhány metróállomáson még pihenőhelyiségük sincs! Óránként váltják egymást a mozgólépcsőnél, ezzel jelentős mennyiségű „szemetet” szelektálva a meghitt, morális-tömegközlekedés érdekében.

Bevállalta?! Bevállalta.

Utasban, ellenőrben is egyaránt ott szunnyad a „hülye állat” és a „bunkó paraszt” is. De ha emberek vagyunk, és ha tényleg meghitt, morális-tömegközlekedésre vágyunk, akkor tartsuk be a szabályokat pro és kontra! Abból nem lehet baj.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »