Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe

Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe

„Úrnapi körmenet: az Eucharisztia iránti tisztelet nyilvános kifejezése. – 1274/79: Kölnben vezették be, s a 14. században sok német városban elterjedt. Célja kettős volt: hitvallás az eretnekekkel szemben, illetve Krisztus felmutatása világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak. Az úrnapi körmenet útvonalán 4 oltárt állítottak a 4 égtáj felé, ott felolvastak egy-egy, az Eucharisztia alapításáról szóló szentírási részt, majd szentségi áldást adtak. Az úrnapi körmenet egyben oltalomkérés is volt a természeti csapások, illetve háborúk ellen.” (Magyar Katolikus Lexikon)

* * *
Tegnap, Úrnapján, az Oltáriszentség ünnepén a katolikus templomokban megtartott szentmisék alkalmával, a virágkoszorúval övezett feszület nyomában, az Oltáriszentséget hordozó papokat követő hívek lobogókkal, énekelve vonultak el a virágokkal ékesített belső, illetve kültéri oltárokhoz, ahol a papok tömjénfüsttel illették az oltárokat, amelyekre ráhelyezték az Oltáriszentséget, majd szentírási részleteket olvastak fel. Ezt követően, a térdelő, vagy főt hajtó tömeg, illetve a négy égtáj felemelt Oltáriszentséggel megáldotta a híveket és a településüket. Ezt követően, énekelve vonultak a következő oltárhoz.

Aradon


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »