Úrnapja a külhoni egyházmegyékben

Úrnapja a külhoni egyházmegyékben

A külhoni magyar egyházmegyékben június 16-án, csütörtökön ünnepelték az Oltáriszentségben jelen lévő Jézust.

Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye

Úrnapja Krisztus Testének és Vérének főünnepe, amelyet IV. Orbán pápa hirdetett meg 1264-ben a Transiturus-bullában, válaszként azokra a tévtanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában. Úrnapja a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökre esik – Magyarországon hagyományosan a következő vasárnap ünneplik.

1949-ben Márton Áron püspök májusban és júniusban Székelyföldön és a Gyimesekben bérmált, június 11-én volt Csíksomlyón a pünkösdszombati búcsú, amely egyben a kommunista időszak legutolsó ilyen eseménye is volt, azt követően ugyanis a rendszer betiltotta a búcsú megtartását. Márton Áront a hírek szerint le akarták tartóztatni, ezért aztán a lóháton érkező püspököt szorosan körbevették, az emlékek szerint főleg csángó fiatalemberek, így a tömegbe vegyült civil ruhás „szekusok”, hatóságiak semmiképp nem juthattak a közelébe. A somlyói búcsút követően a püspök Székelyudvarhelyre ment, ahol az úrnapi búcsún ő vitte a körmeneten az Eucharisztiát. Még ugyanabban az évben a székelyudvarhelyi úrnapi körmenetet is betiltották, felélesztésekor ennek emlékére vált az egyházmegye kiemelkedő ünnepévé, s lett hagyománnyá, hogy Székelyudvarhelyen az úrnapi ünnepségre az egyházmegye főpásztora jön el.

Kovács Gergely érsek először tudott jelen lenni az úrnapi szentmisén és körmeneten, az ünnepi homíliát is ő mondta; vele ünnepelt segédpüspöke, Kerekes László is, valamint a főesperesi kerület, a város papjai és a népes hívőközösség.

Kolozsváron és Gyulafehérváron ugyancsak számos hívő gyűlt össze, hogy megünnepelje az Úr Szent Testét és Vérét az eucharisztikus körmenetben.

Az ünnepről készült teljes beszámoló ITT érhető el.

*

Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön, június 16-án a Katolikus Egyház az Úr Testének és Vérének ünnepét, ismertebb nevén úrnapját üli. Böcskei László megyéspüspök a helyi hagyomány szerint a város papjaival együtt ünnepi szentmisét mutatott be a székesegyházban.

Ezt követően tartották az úrnapi körmenetet a püspöki palota kertjében. Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepén a megyéspüspök és az azóta pappá szentelt, akkor még diakónus Blaga Antoniu és Orosz Roland köszöntötte az egybegyűlteket.

Hírdetés

– fogalmazott főpásztor, aki az Oltáriszentség oltalmába ajánlotta a világot, hogy szűnjön meg a háború, a gyűlölet, hogy a fiatalok szeretetben és békében nevelkedhessenek.

Az ünnepi szentmisén az elsőáldozó gyermekek is részt vettek, majd a körmeneten az Oltáriszentség előtt virágszirmokat hintettek, hirdetve, hogy immár ők is az Egyházhoz tartoznak.

Az ünnepi szentmise beszámolója és a fotógaléria ITT található.

*

Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Krisztus Szent Testének és Szent Vérének ünnepén a szatmárnémeti székesegyházban is együtt ünnepeltek a hívek; a szentmisét követő körmenetben pedig a főteret körbejárva tanúskodtak az Oltáriszentségben jelen lévő és az emberek között a földön maradt Krisztusról.

„Úrnapján azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztus köztünk maradt a kenyér és bor színe alatt. Úgy szerette Isten a világot, hogy elküldte egyszülött Fiát (vö. Jn. 3,16), és Jézus úgy szeretett minket, hogy meghalt értünk, és itt maradt velünk, mert közel akart lenni hozzánk. Nagy titok ez: az Oltáriszentség titka, a szeretet titka” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Schönberger Jenő megyéspüspök, aki szerint az erre a titokra adott helyes válasz csak az lehet, hogy

Úrnapja mindig kapcsolatban áll nagycsütörtök estével, amely az Oltáriszentség rendelésének ünnepe, azonban a nagypénteki gyászos események már ott lebegnek a hívők szeme előtt, és lelkükre gyászos hangulatot ültet. A Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön az öröm szabadon szállhat fel minden keresztény szívéből.

A főpásztor emlékeztetett: az úrnapi körmenetben az Oltáriszentséggel az utcára vonulva a Krisztusban hívők megmutatják hitüket a világnak, hogy az Úr Jézus a kenyér és bor színe alatt jelen van a világban, akkor is, ha a világ nem akar tudomást venni Isten szeretetéről, ha nem akarja látni az Ő gondviselő kezét a világban, a világon. Ilyenkor sátrakat készítenek, amelyeket lombos ágakkal díszítenek, virágok ezreit hordják össze, kifejezve, hogy a természet is csodálja, és ujjong teremtő Istenében.

„A szeretet olyan nagy dologra késztette Isten Fiát, hogy önmagát adta a kenyér és bor színe alatt: „Vegyétek és egyétek” (vö. Mt 26,26). Szép dolog, hogy megmutatjuk ezt a szeretetet a világnak, de

Úrnapja van, az Oltáriszentség napja: ideje az ujjongásnak és az örömnek, de ideje a feladatnak is: ne csak magunkban és magunk között ünnepeljük ezt az örömöt, hanem örömünket osszuk meg a testvéreinkkel; ne csak a mai napon, hanem mindig” – zárta ünnepi gondolatait Schönberger Jenő.

A teljes beszámoló és képgaléria ITT található.

Forrás: Romkat.ro

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »