Unortodox biztonságpolitika: az egész világ élelmiszer-tartalékokat halmoz fel, mi nem

„Az FM érintettsége ezen a vonalon 2016. január 1-től teljes mértékben megszűnt” – válaszolta a Földművelésügyi Minisztérium sajtóirodája, mikor pár hete – miközben Németország elkezdte lakosait felhalmozásra biztatni – kérdéseket küldött az Index a tárcának arról, hogy áll a helyzet Magyarországon az állami élelmiszertartalék-készletekkel.

A földművelésügyi tárca a Belügyminisztériumhoz irányította tovább a lapot, ahonnan megtudták: „az állami élelmiszer-tartalékok különféle veszélyhelyzetek esetére történő letárolása, biztosítása, nem tartozik a Belügyminisztérium hatáskörébe, felelősségi körébe” sem.

Most éppen egy olyan köztes állapotban vagyunk, amikor a tartalékolás régi rendszere már megszűnt, az új – ha lesz – viszont még nem épült ki.

Unortodox az állami készletezés mellőzése

Az élelmiszerek állami készletezése régen hosszú időn át a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) dolga volt, de a céget 2015 végére felszámolták. A honlapja már nem frissül, de még üzemel, így még mindig olvasható rajta a Küldetés menüpontban, hogy „az állami tartalékolás szinte a világ valamennyi országában megtalálható”, és „megszervezését gazdaságpolitikai, természeti és műszaki kockázatok indokolták”.

Hogy pontosan miből is álltak régen a tartalékaink, hány tonna búzánk, mennyi konzervünk volt, az biztonsági okokból sosem volt publikus. A készletek mibenléte minősített adatnak, vagyis titoknak számított. Csak az ismerhette meg a részleteket, aki átesett nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és fel tudott mutatni személyi biztonsági tanúsítványt, felhasználói engedélyt, titoktartási nyilatkozatot.

Nem tudni, hogy mi lett a készletek sorsa

A gazdaságbiztonsági tartalék megszűnése után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ raktárbázisára került átmenetileg a készlet egy része: az úgynevezett katasztrófavédelmi hányad, vagyis például a homokzsákok, a homokzsáktöltő gépek, a szivattyúk, tudtuk meg a Belügyminisztérium sajtóosztályától. Addig lesznek itt, amíg vagyonkezelésbe nem veszik ezeket. Hogy a készlet többi részével, az élelmiszer-tartalékkal mi lett, eladták, megsemmisítették vagy továbbra is őrzik valahol, arra rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél, de egyelőre nem érkezett válasz.

Túl sokat bukott a brókerbotrányon a készletező cég?

A TIG sorsát egy tavaly októberi kormányhatározat pecsételte meg, amely szerint "a Kormány a földművelésügyi miniszter javaslatára megtárgyalta a gazdaságbiztonsági készletezés kérdéskörét és megállapította, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása”. A TIG felszámolása tavaly ősszel le is zajlott, a tevékenységet záró beszámolója 2015. október 31-i dátummal készült el.

Az Agrárszektor.hu tavaly novemberi cikke szerint piaci szakértő forrásaik a cég megszüntetését a brókerbotránnyal hozták összefüggésbe, amelyben a TIG több százmillió forintot bukott. A lapnak ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium azzal magyarázta a változást, hogy az egyre nyitottabbá váló világpiaci körülmények között már nem várható olyan helyzet, amelyben teljesen megszűnik egy adott termék vagy áru kínálata, és az alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből az országon belül vagy a környező országokban még nagyon súlyos piaci helyzetben is elegendő készletek állnak rendelkezésre.

A témát az egyik ellenzéki képviselő, a DK-s Vadai Ágnes is feszegette év végén a parlamentben. (Megértjük, hogy a képviselő asszony számára külnösen húsbavágók az élelmiszer-készletek – a szerk.)

Tényleg ilyen gazdagok vagyunk, hogy baj esetén vásárolunk, tartalékolás helyett? – kérdezte a minisztert, Fazekas Sándort.

A kormány mindent mérlegelt, bizony

„A készletezés megszüntetésével kapcsolatos döntésénél a kormány a rendkívüli helyzetben szükséges intézkedések költségei mellett a készletek fenntartásával kapcsolatos költségeket és kockázatokat is mérlegelte” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Fazekas karácsony előtt. Ugyanakkor Fazekas parlamenti válaszában az is benne volt, hogy külön tanulmány nem készült arról, hogy ha beütne egy átmeneti vagy tartós piaci zavar, akkor milyen gyorsan és mekkora költséggel tudna beavatkozni az állam azért, hogy a lakosságnak legyen elég a szükséges fogyasztási cikkekből.

Németországban is voltak arról viták, megéri-e fenntartani a drága titkos élelmiszerraktárakat. A németeknél most is több ezer tonna lencsét, borsót, gabonát, sűrített tejet tárolnak, de az ottani számvevőszék négy évvel ezelőtti jelentésében már azt állt, hogy a raktárak bérlésére, őrzésére, karbantartására fordított 20 millió euró (nagyjából 6 milliárd forint) túl sok egy ilyen „erősen túlhaladott” szisztéma fenntartására.

A magyar gazdaságbiztonsági tartalékokról szóló rendeletet január 1-jével helyezték hatályon kívül, vagyis hivatalosan ez volt a megszűnés ideje.

Talán lesz új koncepció

Van esély van arra, hogy mégsem maradunk sokáig állami élelmiszer-tartalék nélkül: újabb változás van készülőben. Idén májusban született egy kormányhatározat „a védelmi felkészítés egyes kérdéseiről”. Ennek része egy 2016-os feladatterv, amelyben szerepel, hogy szeptember 30-i határidővel tegyenek le a kormány asztalára egy előterjesztést a védelmi célú tartalékolás új koncepciójáról. A munkában benne lesznek az illetékes miniszterek és a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, de a feladat fő felelőse a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az Index megkereste Lázár János tárcáját, hogyan állnak a feladat végrehajtásával, esetleg elkészült-e már a koncepció, mit lehet tudni róla. Egyelőre válaszra várnak.

(Index nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »