Újragondolt célok a zsinat előtt

Idén februárban a megalakult zsinat püspökei a Bükkbe elvonulva kétnapos megbeszélésen határozták meg a következő hat év célkitűzéseit. Az úgynevezett bükkszentkereszti nyolc pontban megfogalmazott programot Balog Zoltán püspök bocsátotta vitára a balatonszárszói zsinat szeptember 24-i ülésén.

Az egyházvezető elmondta, hogy még ebben az évben szeretné lezárni az egyházi jogszabályok reformját. – Azokat a törvényeket szükséges megváltoztatnunk, amelyek jelenleg gátolják a hatékony működést. Ne béklyó, hanem kerítés legyen minden egyházi törvény – fogalmazott Balog Zoltán. A püspök arról is szólt, szükségesnek tartja, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán egyházjogi tanszék induljon, amely a későbbiekben szakmai műhelyként segíthet a minél gyorsabb jogszabályalkotásban.

Az egyház elnöksége a gyülekezeti struktúrában is létre szeretne hozni egy új szerveződési formát. A püspök példaként hozta fel a Dunamelléki Református Egyházkerület javaslatát, amely szerint bevezetnék a „gondozó” és „gondozott” egyházközségek jogi kategóriáit. Az új megnevezések utalnak arra, hogy melyik gyülekezet működik önfenntartó módon és hol van szükség külső erőforrásra a közösség fenntartásához.

A lelkészi egzisztencia megerősítése is kiemelt feladata az egyház vezetőségének, mondta Balog Zoltán. Ebben a Református Lelkészi Nyugdíjintézetnek fontos szerep jut, és már évekre előre terveznek, hogy biztosíthassák a lelkészi nyugdíjakat. A püspök szólt a közelmúltban végrehajtott 10–15 százalékos differenciált nyugdíjemelésről és a 2002-es bevezetése óta jelentősen megemelkedő lelkészi jövedelempótló támogatásról is.

Az egyházvezető beszélt arról a kényszerű gyakorlatról is, hogy a lelkészek számos esetben hitoktatással igyekeznek kiegészíteni jövedelmüket. Balog Zoltán hangsúlyozta: hatalmas missziós lehetőség, hogy a lelkipásztorok jelen vannak az iskolákban és személyesen ismerik őket a gyermekek és pedagógusok, de a gyülekezeti feladataiktól veszi el az időt az a 15–20 hittanóra, amelyet hetente tartanak. Ehelyett a vezetőség havi 15 órában határozná meg a maximum óraszámot. – Arra kell használnunk a megemelt jövedelempótló támogatást, hogy kiváltsuk a lelkészek hitoktatását, emellett továbbra is ösztönözni kell a gyülekezeteket, hogy eltartsák lelkipásztoraikat – mondta.

A püspök megerősítette: életpályamodell kiépítésére van szükség, hogy a lelkészi hivatást választók számára világos legyen, mire számíthatnak lelkipásztorként.

– A hitoktatáson keresztül Kárpát-medence szerte hétről hétre negyedmillió gyermekkel találkozunk, akiket jó lenne elvezetnünk a református gyülekezetekhez. Az a célunk, hogy ne az élő közösségektől függetlenül történjen a hitoktatás, hanem képesek legyünk megtalálni azokat az utakat, amelyek a hittanórákról a templomokba vezetnek: a gyermekcsoportba, az ifjúsági, azután a felnőtt közösségbe – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint fontos, hogy befogadó közeggé váljanak a gyülekezetek. A Zsinat lelkészi elnöke elmondta, ehhez „gyülekezetek fölötti” szerveződésre is szükség van; példaként említette az egyház ifjúsági irodájának kezdeményezését, amely szerint a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó mellett évközben is minél aktívabban vonják majd be a fiatalokat az egyház életébe. Megemlítette azt is, hogy szeptembertől szerepet vállal a református egyház az Erzsébet-táborokban, ez további lehetőséget ad a fiatalok elérésére.

– A kommunikáció nem egyenlő a propagandával, hanem arról szól, hogy kik vagyunk Isten színe előtt, illetve hogy mit tudunk kifelé mutatni és adni – különítette el a belső és külső kommunikációt a püspök. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a hit tanításainak tudatosítása és megismertetése a hívekkel és az egyházat kevésbé ismerőkkel is.

– Tartozunk Magyarországnak azzal, hogy elmondjuk, mit gondolunk az életünket érintő legalapvetőbb kérdésekről – fogalmazott Balog Zoltán, aki úgy véli, a református egyháznak mértékadó módon kell kommunikálnia a szellemi-kulturális térben, míg a közéleti kérdések napi megválaszolását nem tartja elsődleges feladatnak.

Püspöki beszámolójában Balog Zoltán kitért a szeptember elején Budapesten rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelyen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagjaként a protestáns egyházvezetők is találkoztak Ferenc pápával. A püspök hangsúlyozta: örülhetünk az ilyen „lelki erődemonstrációknak.” A hívő emberek ugyanis igénylik az egymással való találkozást és a lelki minőséget. – Mi reformátusok nem az oltári szentségben éljük át a találkozást Krisztussal, de együtt lehetünk minden hívő kereszténnyel abban a törekvésben, hogy Krisztusban találkozzunk egymással. Magyarország büszke lehet arra, hogy békében és egyetértésben tudott megtartani egy ilyen rendezvényt – fogalmazott Balog Zoltán.

A püspök a külügyi kérdésekkel összefüggésben elmondta, az egyházi kapcsolatok az alapértékek mentén újjászerveződnek. Beszélt arról a tapasztalatáról, hogy Európában igény mutatkozik arra a kegyességre és hitbeli hűségre, amit a magyar reformátusok képviselnek.

A kétnapos zsinati ülésen az egyházi képviselők már az új református énekeskönyvből énekeltek, amely november 28-tól az MRE hivatalos énekeskönyve. A tervek szerint november 21-én vasárnap délután ünnepi istentiszteleten mutatják be az új énekeskönyvet. Az új kötet használati lehetőségeiről Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az egyház Liturgiai és Himnológiai Bizottságának elnöke és Bódiss Tamás, a bizottság titkára, énekügyi előadó számolt be, melyről külön írásunkban olvashatnak.