Újragondolni Európát – Frauke Petry kivezetné a válságból a kontinenst

Újragondolni Európát – Frauke Petry kivezetné a válságból a kontinenst

A migrációs krízis csupán Európa kollektív, mélyreható válságának felszíni tünete, mellyel objektíven kell foglalkozni, de megoldást csak egy új közös nevező megtalálása és az érdekek összehangolása hozhat. Németországnak és Európának elemi érdeke, hogy Oroszországgal helyreállítsa a jó viszonyt és újragondolja a nyitott ajtók politikáját – Frauke Petryvel, az Alternatíva Németországnak (AfD) társelnökével az RT készített interjút.

Értelmetlen szankciók helyett békejobb

Frauke Petry az RT-nek adott interjúban elsődleges partnernek és az európai kontinens szempontjából kiegyensúlyozó tényezőnek tekinti Oroszországot. Kifejtette, hogy az európai szintű elutasítás, és Moszkva ellenségként való lefestése sem Németországnak, sem az uniónak nem használ, és ez egy mesterségesen generált ellentét, ami elsősorban a NATO által az oroszokra gyakorolt nyomásból fakad:

“A NATO-csapatok jelenléte Oroszország nyugati határán nem járul hozzá egy békés viszonyhoz, ezért figyelmeztetjük a német társadalmat és a politikát, hogy ne igazodjon ehhez a stratégiához.”

Az orosz szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy akárcsak a francia parlament képviselői, az ő pártja is úgy látja, hogy az intézkedéseket vissza kell vonni. Németországban az AfD elsőként képviselte ezt az álláspontot, melyet mára néhány kormányközeli politikus is magáévá tett.

Az AfD társelnöke hozzátette, hogy a korlátozások gazdaságilag is hátrányosak Németországra nézve:

“A szankcióknak köszönhetően a gazdasági növekedésünk 1 százalékát bukjuk el.”

Saját tapasztalatai szerint leginkább a kis-, és középvállalkozások sínylették meg az ukrajnai konfliktus miatti retorziós intézkedéseket.

Azokra a vádakra, melyek szerint az Alternatíva egy orosz projekt, amit Moszkvából kézi vezéreltnek, nevetve így válaszolt:

“Az egész német média ezzel a sugalmazással van tele, ami teljes marhaság. Mi egy demokratikus német párt vagyunk, ami a német pártszabályozásnak megfelelően finanszírozza magát. A Kreml sosem pénzelt minket.”

A problémák gyökere a mélybe vezet

Arra a Merkel-féle véleményre, miszerint pártját csupán a migrációs politikával szembeni protestszavazatok tartják felszínen, Petry úgy reagált, hogy ez a fajta nézőpont a Németországban zajló folyamatok felszínes megítéléséből fakad:

“Úgy vélem, a folyamatos sikereink titkát sokkal mélyebben kell keresni. Az AfD 2013-ban kezdte a politikai pályáját, akkor a gyengülő eurót és a működésképtelen Európai Uniót kritizáltuk, ami a harmonikus együttműködés helyett a versengő országok halmazává vált. A bevándorláskrízisi csupán ennek a hanyatlásnak egy tünete.”

A Merkel-i zsákutca diszkrét félhomálya

Ugyanakkor a kancellár asszony politikáját sem hagyta szó nélkül, és nem mulasztotta el aláhúzni:

“Angela Merkel mindenki előtt kitárta az ajtót, nem téve különbséget valódi menekültek és migránsok között. (…) A németek egyre inkább kezdenek ráébredni: azzal, hogy válogatás nélkül mindenkit beenged, a kancellárunk feladta az országunk szuverenitását, a határainkat és a törvényeinket. Teljesen érthető, hogy emiatt dühösekaz emberek.”

Hozzátette, ez az oktatás és a munkaerőpiac területén is éreztetni fogja a negatív hatásait az elkövetkező hónapokban:

“Az a dajkamese, hogy a Németországba érkező bevándorlók a gazdaság élénkítő tényezői lesznek, tévesnek bizonyult, és (láthatóan) nincs kormányzati koncepció arra, hogyan kezeljék a szituációt.”

A Merkel és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, Horst Seehofer közötti súrlódásról szólva a politikus asszony kiemelte:

a kormánypárt koalíciós partnere semmiféle veszélyt nem jelent a kancellárra és politikájára nézve, mivel “Seehofer egyik nap kritizálja Merkelt, majd másnap egyetért vele”. A CSU taktikája, hogy helyi szinten bírálja a Merkel-i politikát, országosan viszont támogatja azt, ezzel pedig semmiféle változást nem érhetnek el.

A globális kép sem rózsásabb

Hozzátette, a tágabb értelemben vett európai és világszintű migrációs politikát teljes mértékben elhibázottnak tartja:

“Az ENSZ úgy véli, hogy a ‘menekültek’ világméretű elosztása kell legyen az új stratégia, míg az Európai Bizottság azt mondja, hogy egy országnak sem kell többé saját, egyedi népességgel rendelkeznie, hanem normális dologként kell kezelnünk a migrációs hullámokat.”

A befogadóállomásokkal szembeni támadáshullámról szólva kijelentette, hogy egy demokrata politikus nem tűrheti az erőszakot, bárki ellen irányuljon is az, ugyanakkor felhívta a figyelmet az egyre fokozódó szélsőbaloldali agresszióra, ami többek között az ő pártja ellen is irányul.

A Törökországgal kötött bevándorlási megállapodás kapcsán kifejtette, hogy szerinte Erdogan nem egy megbízható partner, hiszen már a szerződés életbelépése előtt annak felrúgásával fenyegette Európát. Az AfD úgy véli, hogy a törököknek amúgy is kötelességük lenne megvédeni a saját határaikat, és lehetőséget kell biztosítaniuk a szír menekülteknek, hogy később visszatérhessenek saját hazájukba.

Az európai belső határok ellenőrzésének visszaállítása Petry szerint részben megoldást jelenthet a krízisre, mivel a schengeni rendszer megbukott, ám ehhez új EU-szintű szabályozásnak is társulnia kell, ami különbséget tesz a bevándorlási és menekültjogi kérdések között.

Újragondolni Európát

Az Európai Unió jövőjéről szólva elmondta,

a jelen politikai szisztéma válsága lehetőséget biztosít ara, hogy “megváltoztassuk a szervezet mostani irányvonalát”.

A június 23-án esedékes Brexit-referendumot abból a szempontból jelzésértékűnek nevezte, hogy az európai emberek nem a további integrációra vágynak.

Véleménye szerint az uniónak vissza kéne térnie a szuverén, de egymással továbbra is gazdasági szövetségben működő államok rendszeréhez, melyen belül továbbra is garantált lenne a szabad mozgás, ám ez szerinte nem egyenlő a sarkig tárt ajtók politikájával.

“Új közös nevezőre kell jutnunk, ez szükséges ahhoz, hogy a Kelet-európai államok érdekeit is össze tudjuk hangolni az alapító országokéval.”


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »