Alighogy véget ért a nyári szünet, ismét terítékre került Magyarország és Lengyelország Brüsszelben. Az Európai Parlament LIBE bizottsága ismét azzal kezdte a politikai szezont, hogy elemezte a magyar helyzetet. Azt mondják, nem javult egy év alatt. Külön kiemelték a gyermekvédelemmel kapcsolatos magyar intézkedéseket. Például – brüsszeli vélemény szerint – sérti az alapjogokat, hogy – idézem: Magyarországon nem jelenhetnek meg LMBTQ-témákat tartalmazó mesekönyvek – hangzott el az M1 Híradójában.
Nem javult a helyzet Magyarországon és Lengyelországban az egy évvel ezelőtti jogállamisági jelentés óta – erről beszélt az Európai Parlament (EP) LIBE bizottságának ülésén Didier Reynders. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Magyarországgal kapcsolatban külön kiemelte a gyermekvédelmi intézkedéseket: Brüsszel szerint ugyanis alapjogokat sért, hogy – mint fogalmazott – nem jelenhetnek meg LMBTQ-témákat tartalmazó gyermek- és mesekönyvek.
Össztűz a baloldali politikusoktól
„A bizottság álláspontja szerint Magyarország és Lengyelország ellen is napirenden kell tartani a 7. cikk szerinti eljárást, ameddig a vitás kérdések le nem zárultak” – szögezte le a biztos.
Ezt követően gyakorlatilag össztüzet zúdítottak az eljárás alá vont országokra a baloldali politikusok. Egy német szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy a magyar és a lengyel kormány rosszhiszeműen cselekszik.
„Magyarországon már alig beszélhetünk demokráciáról. Az igazságszolgáltatásban vagy a hivatalokban csak kétharmaddal lehetne leváltani a jelenlegi vezetőket, a választási törvény módosításai miatt viszont senki sem képes ilyen többséget szerezni” – mondta Katarina Barley, az EP Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője.
A szociáldemokrata képviselővel egyetértett Gwendoline Delbos-Corfield is. A francia zöldpárti képviselő volt az, aki, Judith Sargentini távozása után átvette a Magyarország ellen indult eljárások ügyeit. Delbos-Corfield szerint Brüsszelnek a Magyarországnak járó támogatások visszatartásával kellene nyomást gyakorolnia.
„A bizottság legyen nagyon szigorú a helyreállítási tervek elbírálásakor!
Tudjuk, hogy a bizottságnak nincs elég erőforrása ahhoz, hogy minden tagállam terveit alaposan megvizsgálja, de reméljük, hogy a magyar tervet szigorúbb vizsgálatnak veti alá” – mondta a zöldpárti képviselő.
Egy holland frakciótársa pedig csalódottságának adott hangot, hogy a Magyarország megbüntetésére indult eljárások egyáltalán nem haladnak. Tineke Strik azt javasolta, hogy Magyarország és Lengyelország teljesen maradjon ki az uniós mentőcsomagból.
Több konzervatív képviselő ugyanakkor elutasította a két országgal szemben megfogalmazott vádakat. A francia Nicolas Bay szerint a bevándorláspárti baloldal politikai okokból indított támadást.
„Jól látható, hogy a 7. cikk szerinti eljárás nem más, mint politikai támadás Lengyelország és Magyarország, valamint demokratikusan választott kormányuk ellen.
A valóság az, hogy ez a két tagállam elutasította a migránsok kötelező szétosztását” – mondta az Identitás és Demokrácia-frakció képviselője.
A lengyel Patryk Jaki EP-képviselő úgy fogalmazott: a Nyugat azért bírálja a két országot, mert gyarmatosítani akarja azokat, és nem áll érdekében, hogy a kelet-közép-európai államok gazdaságilag felzárkózzanak.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
