Újra retteghetünk a feketehimlőtől?

Újra retteghetünk a feketehimlőtől?

Korunk törékeny világában, melyet a terrorizmus veszélye talán jobban fenyeget mint ezelőtt bármikor, igencsak veszélyes egy alig százezer eurós laborfelszereléssel előállítható halálos vírus receptjét publikálni. Kis túlzással éppen ez történt, amikor a PLOS One szabad elérésű tudományos folyóirat – 2 másik szaklap elutasítása után – közölte az Alberta Egyetem kutatóinak munkáját, mely a fekete himlő igen közeli rokonának „feltámasztásával” foglalkozik.

Miért kell félnünk?

A fekete himlő történelmünk hajnalán nagy pusztításokat végzett. Valószínűleg Egyiptomból terjedt szét az V. Ramses haláláért is felelős vírus. A kereskedelmi útvonalakon előbb Indiába és Kínába jutott, majd a 12. században elérte Európát.

Talán a spanyolok gondolhatnak rá legkevésbé fájó szívvel, ugyanis nagy “segítségükre” volt az azték birodalom leigázása során. Az ottani őslakosok szervezete ugyanis még soha nem találkozott hasonló betegséggel, ezért több mint 80 százalékuk életét vesztette. Egy századdal később ugyanilyen sorsra jutottak az Észak Amerikai indiánok. S nem kerülhették el a feketehimlővel való találkozás szomorú végkimenetelét az ausztrál őslakosok sem. A 18. század végére a feketehimlő letarolta a világot.

V Ramses, a feketehimlő első ismert áldozata
https://ourworldindata.org/

A gyógymód keresésének rögös útján…

A nagy erőfeszítések ellenére több évszázadon át csak igen kockázatos gyógymódokat ismertek. Kínában, Indiában és a Közel-Keleten a beteg páciensek himlőinek váladékával oltották be az egészséges embereket. Bár az oltások majdnem 2 százaléka halálos végkimenetelű volt, ez még mindig igen jó túlélési esélynek számított egy olyan világban, ahol az emberek egyötöde feketehimlőben halt meg.

Hírdetés

A kezelés elterjedt később Európában is, mígnem 1796-ban végre eljött az áttörés. Edward Jenner észrevette, hogy azok a fejőnők, akik korábban már megfertőződtek tehén himlővel, szinte soha nem betegedtek meg. Jenner egy ma már elképzelhetetlennek tűnő emberkísérletbe kezdett. Megfertőzött egy fiút tehénhimlővel, majd a betegség lefolyása után fekete himlővel is. A történetnek szerencsére pozitív kimenetele lett, hiszen a fiú nem betegedett meg a fekete himlőtől, s így létrejött az első vakcina. Ennek ellenére még a 20. század derekán is fel-felütötte a fejüket kisebb járványok formájában.

A feketehimlő áldozatainak csarnokában Kölcsey Ferenc mellett megtaláljuk George Washington és Abraham Lincoln amerikai elnököket. XV. Lajos francia uralkodót, aki belehalt a betegségbe, vagy I Erzsébet királynét, aki himlőheges arcát élete végéig takargatta.

A rendszeres oltásoknak hála 1980-ban a WHO végre nagy bejelentést tehetett: Lesöpörtük a feketehimlőt a Föld felszínéről!

Újra magunkra szabadíthatjuk?

Az említett cikk esetében az volt a legnagyobb probléma, hogy úgy jött létre egy morálisan megkérdőjelezhető kísérlet, hogy nem volt igazán látható a kutatás hozzáadott értéke. A lóhimlő „feltámasztását” ugyanis egy haszontalan vakcina fejlesztésének kezdeti lépéseként tették meg. Mivel a kutatók kereskedelmi célra gyártották le a sokadik lóhimlő vakcinát, megtagadták tőlük a kutatási célokra fenntartott vírusok használatát. Így hát úgy döntöttek, hogy online vásárolható, átfedő DNS darabokból rakják azt össze.

Századunk talán egyik legnagyobb kihívása, hogy úgy legyünk képesek megtartani a technológiai fejlődés hihetetlen ütemét, hogy közben ne vétsünk nagyobb tudományetikai hibát. Az, hogy a kérdés mennyire aktuális, jól mutatja, hogy mi is több cikkben kitértünk rá (ezeket az olvasó elolvashatja itt és itt).

Ez esetben a kutatók talán még maguk sem vették észre, hogy eredményeikkel milyen könnyen visszaélhetnek különböző terrorista csoportok, hiszen a pontosan leírt kísérletmenetből könnyedén kiolvasható a lóhimlő nagytestvérének, a feketehimlőnek a receptje is. S hogy a képlet még egy kicsit bonyolultabb legyen, a közlés után keltett médiahírverés tett róla, hogy a cikk az egész világon közismertté váljon.

Számunkra pedig nem marad más hátra, mint bízni abban, hogy senki sem annyira elvetemült, hogy visszaéljen ezekkel az új tudományos eredményekkel, hiszen évtizedek óta nem kapunk feketehimlő oltást, s egy járvány esetén könnyedén úgy járhatnánk, mint az aztékok.

Kováč Barnabáš

Nyitókép: historyofvaccines.org


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »