Újabb száz menekült érkezett a humanitárius folyosón keresztül Olaszországba

Újabb száz menekült érkezett a humanitárius folyosón keresztül Olaszországba

Május 3-án reggel egész Olaszországból érkeztek plébániák, keresztény közösségek képviselői a Rómához közeli Fiumicino repülőtérre, hogy fogadják a szír családokat, és elkísérjék a menekülteket az őket befogadó családokhoz és intézményekhez.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A humanitárius folyosón keresztül Olaszországba fogadott menekültek második csoportját – egy iraki család kivételével – szírek alkotják, keresztények és muszlimok is vannak közöttük. Homsz, Aleppó, Hama és Hassake városaiból menekültek Libanonba, és a bejrúti menekülttáborban kerültek be azok közé, akik Olaszországba indulhattak repülőgéppel, elkerülve az életveszélyes utakat.

A katolikus és protestáns közösségek által létrehozott ökumenikus kezdeményezés elsőként a leginkább rászorulókat menti meg: előnyt élveznek a betegek, az idősek, a gyermekek, a fogyatékkal élők. Negyvennégy gyerek van az újonnan érkezettek között, sokan csak édesanyjukkal érkeztek, édesapjukat elvesztették a háborúban. A gyerekek közül tizennégyen orvosi ellátásra szorulnak, súlyos betegek vagy fogyatékkal élők.

A repülőtéren a protestáns egyházak képviselője felhívta az újságírók figyelmét a bőröndökre: milyen más a tengeren át érkezni, szinte mezítelenül. Ők bőrönddel érkeznek, amelyben benne van egy egész élet.

Sokan vártak az érkezőkre, számos keresztény közösség tagjai, képviselői. „Ők azok, akik Európa igazi arcát tükrözik. Nem a falak, hanem a hidak Európája ez, amely hűséges marad identitásához” – fogalmazott Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség alapítója, aki szintén jelen volt a menekültek fogadásakor.

* * *

Az egyik szír édesapa, Sami negyvenéves, sofőr volt Homszban, a szíriai háború egyik legtöbbet szenvedett városában. Felesége és egyik gyermeke beteg, a szervezetük nem képes megfelelő hemoglobin előállítására, ezért súlyos vérszegénység alakulhat ki náluk (a betegség neve thalassemia). A háború előtt hazájukban részesültek ingyenes orvosi ellátásban, de azóta komoly nehézségbe ütközött a kezelésük.

Kevork aleppói örmény, aki feleségével, Tamarával 2014-ben hagyta el Szíriát abban a reményben, hogy egy európai országba költözik. Fiatal korában rövid ideig ferences szerzetes volt, jól megtanult olaszul. Tamara tanítónő, Kevork műszerészként dolgozott Aleppóban egy elektronikai cégnél, amíg a katonaság az ellenőrzése alá nem vette a várost. Ezt követően az élet egyre nehezebb lett, nem volt ennivaló, víz, elektromos áram – úgy döntöttek, elmenekülnek. Libanonban azonban nem tudta eltartani a családját – köztük felesége édesanyját és Parkinson-kórban szenvedő, 83 éves édesapját.

* * * 

Andrea Riccardi üdvözlő beszédében a Lisszaboni Szerződés kezdő sorait idézte: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.” Hozzátette: a humanitárius folyosók megmutatják, hogy létezik egy olyan Olaszország, amely gyakorolni akarja a befogadás jogát.

Az olasz kormány részéről Mario Giro külügyminiszter-helyettes fogadta a menekülteket. Jelen volt Luca Maria Negro, az olaszországi protestáns egyházak szövetségének elnöke is: támogatásáról biztosította Riccardit, aki ökumenikus szinódus összehívását javasolta a menekültkérdésben.

Forrás és fotó: Repubblica.it; Santegidio.org; Huffingtonpost.it

Magyar Kurír
(tzs)


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »