Újabb országok enyhítettek a járvány miatti korlátozásokon – a nap hírei

Közös pünkösdi istentiszteletet tartottak a keresztény magyar történelmi egyházak vezetői. Magyarországon 527-re nőtt a koronavírus okozta megbetegedés halálos áldozatainak száma. A veszélyhelyzet megszüntetéséről is tárgyal a héten az országgyűlés. A nap legfontosabb hírei június elsején.

Közös pünkösdi istentisztelet tartottak a keresztény történelmi egyházak vezetői a budavári Mátyás-templomban. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke együtt imádkozott a koronavírus-járvány áldozataiért, a betegeket ellátó orvosokért, ápolókért. A főpásztorok megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról és imádkoztak a nemzet egységéért.

A járvány után semmi sem lesz olyan, mint előtte, szükség van tehát a szentlélek fényére és erejére – jelentette ki Pünkösdvasárnapi beszédében Ferenc pápa. A szentlélek kiáradásának ünnepén a katolikus egyházfő a helyes istenkép fontosságát, a bezárkózás, a narcizmus, az önsajnálat és a pesszimizmus kerülését hangsúlyozta. Hozzátette: reméli, hogy lesz az emberekben bátorság egy sokkal jobb világot építeni.

Újabb idős, krónikus beteg halt meg koronavírus-fertőzés miatt, ezzel 527-re nőtt a magyarországi elhunytak száma. Eddig 3 892 embernél azonosították a kórokozót. 417 beteget ápolnak kórházban, közülük 25-en vannak lélegeztetőgépen. 11 ezren vannak hatósági házi karanténban.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről is tárgyal a héten az országgyűlés. A képviselők szerdán vitáznak az idei költségvetés módosításáról, továbbá a veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint a kormány által azzal összefüggésben kezdeményezett átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről. A parlament csütörtökön egyórás emléküléssel indítja munkáját a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.

Hírdetés

A napokban kezdik postázni az új nemzeti konzultáció kérdőíveit. A kabinet egyebek mellett a koronavírus elleni védekezésről, illetve a gazdaság újraindításával kapcsolatos intézkedésekről várja az állampolgárok véleményét.

Világszerte meghaladta a 372 ezret a koronavírus okozta megbetegedés halálos áldozatainak száma. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint 188 országban már több mint 6 millió 200 ezer embernél igazolták a kórokozót. A fertőzöttek harmadát az Egyesült Államokban regisztrálták, és ott haltak bele a legtöbben, csaknem 104 ezren a kórba. Európában a legtöbb elhunyt, 38 ezer Nagy-Britanniában van.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a koronavírus-járvány miatt romlott a más betegségekben szenvedők ellátása. A WHO felmérése megállapította, hogy a vizsgált 155 ország 31 százalékában a szív- és érrendszeri, 42 százalékában a rákos, felében a cukorbetegek és a magas vérnyomásos páciensek ellátását korlátozták vagy leállították. A legtöbb esetben az orvosi személyzetet a Covid-19 betegek kezelésére vonták el, illetve a betegek a kijárási korlátozások miatt nem mehettek orvoshoz.

Újabb országok enyhítettek a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon. A nyugat-balkáni államok részlegesen megnyitották határaikat. Montenegró, Észtország és Litvánia egyelőre azokból az országokból fogad beutazókat, ahol kevés a fertőzött. Nagy-Britanniában részlegesen újraindult a tanítás az iskolákban. A turisztikai szervezetek ugyanakkor folyamatosan tiltakoznak a beutazókat érintő, egy hét múlva esedékes karantén-intézkedés terve ellen.

Leminősítette India államadós-osztályzatát a Moody’s. A nemzetközi hitelminősítő a döntés okai között említette, hogy a koronavírus-járvány hatásai miatt az indiai gazdaság az idén mély recesszióba süllyed. A világjárvány miatt a Fitch Ratings szerint a globális átlagon belül Brazíliában 6, Oroszországban és Indiában 5 százalékkal csökken a hazai össztermék az idén.

Az Egyesült Államokban tapasztalható rasszizmus ellen emelte fel szavát az előző elnök. Barack Obama elutasította az erőszakot és fosztogatásokat; elismerte ugyanakkor, hogy a tüntetések olyan régóta fennálló problémákat vetnek fel, amelyekkel a korábbi politikai elit nem foglalkozott. Korábbi alelnöke, Joe Biden várható elnökjelölt a mostani kormányzatot tette felelőssé az elmúlt napok zavargásaiért; Donald Trump elnököt pedig a gyűlölet szításával vádolta. Az egyesült államokbeli zavargásokat az váltotta ki, hogy egy hete egy afroamerikai férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »