Egy ideig még biztosan marad az ellenőrzés a cseh–szlovák, illetve az osztrák–szlovák határon is, mivel még mindig sokan lépnek be illegálisan a schengeni övezetbe és utaznak tovább Magyarország irányából Szlovákián, Csehországon, valamint Ausztrián keresztül Németországba.
Az illegális határátlépések megnövekedéséről, illetve az emiatt bevezetett határellenőrzésekről tárgyalt a régió több vezető politikusa hétfőn. Pozsonyban a szlovák, a magyar, a cseh és az osztrák belügyminiszter, Prágában a szlovák és a cseh külügyi tárcavezető, míg Budapesten a magyar miniszterelnök, az osztrák kancellár és a szerb elnök találkozott.
Roman Mikulec (OĽaNO) szlovák tárcavezető az egyeztetés után elmondta, a Magyarországgal közös, dél-szlovákiai határszakaszon nem tervezik, hogy ellenőrzést vezetnek be. A magyar rendőrökkel együttműködve járőröznek és próbálják meg feltartóztatni az embercsempészeket. Az illegális határátlépést elkövető személyek ellátására pedig sátrakat, ételt, takarókat biztosítanak a határ menti önkormányzatoknak.
Vít Rakušan (STAN) cseh belügyminiszter pedig arról beszélt, a prágai kormány hetente újraértékeli, fenn kell-e tartani az ellenőrzést a cseh–szlovák határon. Erre most szerdán kerül sor. „Szinte biztos azonban, hogy az eredetileg bejelentett 10 nap letelte után nem ér véget a határellenőrzés” – jelentette ki Rakušan, mivel csak így tudják korlátozni az illegális határátlépést elkövető személyek mozgását. Hozzátette, idén 1200 százalékkal növekedett a Csehországban tapasztalt migráció. Gerhard Karner (ÖVP) osztrák belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, az embercsempészet ellen hozott intézkedéseiket az egyes államoknak össze kell hangolniuk. Az illegális határátlépést elkövető személyek mozgását korlátozó határ- ellenőrzéseket a magyar–osztrák határon például Budapesttel való kétoldalú megállapodás alapján végzik.
Mikulec az egyeztetést követően arról is beszélt, mivel több, uniós tagállamot érintő problémáról van szó, ezért azt kérik az Európai Bizottságtól (EB), hogy sokkal intenzívebben tárgyaljon a migráció kérdéséről a Nyugat-Balkán országaival. Többek közt azt javasolják, ezek az országok úgy módosítsák a vízumpolitikájukat, hogy ne motiválják az embereket a schengeni határ illegális átlépésére. A szlovák belügyminiszter szerint a Pozsonyban tárgyaló tárcavezetők egyetértettek abban, szigorúbban kell őrizni a schengeni határt. „Felajánlottuk Magyarországnak, hogy ebben segítünk, vagyis hogy a cseh és osztrák rendőrökkel együtt segítsük a magyar–szerb határ védelmét” – mondta Mikulec, de egyelőre nem pontosította, mennyi szlovák rendőrt küldenének Magyarország déli határára. Hozzátette, abban is megállapodtak, hatékonyabban akarnak együttműködni az Európai Bizottsággal abban, hogy felszólítsák az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, vagyis a Frontexet arra, a szervezet 1500 fős egysége megfelelően védje az unió külső határait. Mikulec ugyancsak kiemelte, a négy állam a törvénykezés eszközével is fellép az illegális határátlépés ellen. „Egyetértettünk abban, hogy az embercsempészeket a büntetőjog keretében, ne pedig a közigazgatási jog eszközével szankcionáljuk” – magyarázta. Az unióba menekülő, illegális határátlépést elkövető személyekkel kapcsolatban a belügyminiszter hangsúlyozta, világos kiutasítási és visszaküldési, illetve visszafogadási politikára, az ezt szolgáló eszközökre van szükség. Ennek kapcsán arról beszélt, az Európai Bizottságnak kellene megfelelő ún. readmissziós egyezményeket, vagyis a kiutasításról és visszaküldésről, visszafogadásról szóló megállapodásokat kötnie az unión kívüli országokkal. Ennek hiányában ugyanis az EU-tagállamok közti ilyen egyezmények nem tudnak hatékonyan működni.
Karner megerősítette, az osztrák, a szlovák és a cseh rendőrök is szolgálatot fognak teljesíteni a magyar–szerb határon. „Rendkívüli helyzetekben azonban fontos, hogy a belső határainkat is ellenőrizzük, és ezt Ausztria meg is teszi Szlovéniával és Magyarországgal közös határszakaszain, ahogy azt Németország is megteszi a velünk közös határán” – tette hozzá azzal, hogy ebben a kérdésben egy közös és előre egyeztetett eljárásmódra van szükség. Egyetértett Mikuleccel abban is, hogy világos nyomást kell helyezniük az Európai Bizottságra, annak érdekében, hogy a testület tárgyaljon a nyugat-balkáni országokkal azok vízumpolitikájáról, illetve hogy szigorítaniuk kell az embercsempészetre vonatkozó szankciókat, ahogy a readmissziós rendszer átalakításában is a szlovák miniszter álláspontján van.
Vít Rakušan (STAN) cseh belügyminiszter pedig arról beszélt, számukra az a legfontosabb, hogy a szükséges lépéseket az Európai Bizottság tegye meg. Csehország, amely most az Európai Tanácsnak a soros elnöke, felszólította Ylva Johansson migrációs ügyek és uniós belügyekért felelős biztost, látogassanak el közösen a Nyugat-Balkán országaiba, hogy „baráti, de határozott” módon kérjék a migrációs hullám okainak megszüntetését. Hozzátette, Németországot és a többi erős tagállamot is felhívják arra, segítsenek a kialakult helyzet megoldásában. Egyben felhívta a figyelmet Törökország felelősségére, amely szerinte nem tartja vissza megfelelően a menekülteket a schengeni határ átlépésétől. Rakušan szerint az általuk bevezetett határellenőrzés nem Szlovákiával szemben hozott döntés, hanem az embercsempészeknek akarnak gátat szabni. Úgy látja, az ilyen népszerűtlen intézkedéseknek úgy lehet elejét venni, ha európai szinten kezelik a menekülthullám jelentette problémát.
A magyar tárcavezető, Pintér Sándor (Fidesz-jelölt) arról beszélt, az illegális határátlépések megnövekedése veszélybe sodorja a schengeni rendszert. Bár korábban Mikulec is arról beszélt, Szlovákiába, majd Csehországba, illetve Ausztriába is Magyarország felől érkeznek illegálisan az emberek a schengeni övezetbe, Pintér a déli magyar határon épített kerítés szerepét hangsúlyozta, illetve arról is beszélt, hogy ők a Szerbiát és Észak-Macedóniát is segítik a határellenőrzésben. Elmondta, mindezek ellenére 2015 óta idén lépték át, vagy próbálták meg átlépni legtöbben illegálisan Magyarország déli határát. „Százezer embert fordítottunk vissza, vagy szállítottunk ki az országunkból, akik jogtalanul lépték át a határainkat” – mondta, és hozzátette, Ausztria és Csehország több tucat rendőrrel segítette a déli határ ellen-őrzését. „Tudni kell, hogy négyezer határvadászt is fel akarunk venni” – tette hozzá, de arról is beszélt, magyarországi börtönökben jelenleg 2000 embercsempészt, vagy ezzel gyanúsított személyt tartanak fogva.
Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter ugyancsak az illegális határátlépést elkövető személyek számának megnövekedéséről tárgyalt, Prágában egyeztetett Jan Lipavský (Cseh Kalózpárt) cseh kollégájával. Káčer a találkozó után rámutatott, a kiutasítási és visszaküldési, illetve visszafogadási egyezmények idejétmúlttá váltak, hiszen még a schengeni övezet létrejötte előtt születtek. Így, ha például a menekültek Németországba tartanak, nincs annak értelme, hogy az egyes uniós tagállamok egymás között tologassák ezeket az embereket. „Ez a mechanizmus nem teljesen működik” – tette hozzá. Lipavský azonban arról beszélt, hogy ők nagyon alaposan igyekeznek betartani az említett readmissziós egyezményeket Németországgal szemben, így „bizonyos nyomás” alá kerültek.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a cseh és az osztrák kormány az egyre erősödő migrációs hullám miatt úgy döntött, újra bevezetik az ellenőrzéseket a Szlovákiával közös átkelőhelyeken. A cseh rendőrség 17 közúti, 7 vasúti és 3 folyami átkelőhelyen van jelen, illetve a zöldhatárt is ellenőrzi. Aki illetéktelen helyen próbál bejutni az ország területére, akár 5000 cseh koronás helyszíni bírságot is kaphat, beleértve a turistákat is. Az intézkedés egyelőre október 8-ig van érvényben, de ezt valószínűleg meghosszabbítják. Ami pedig az osztrák határvonalat illeti, összesen 11 helyen zajlik az ellenőrzés. Az illegális határátlépést elkövető személyek esetében pedig legtöbbször szíriai menekültekről van szó, akik hosszabb ideig tartózkodtak Törökországban, most pedig Németországba akarnak eljutni.
Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök, Karl Nehammer (ÖVP) osztrák kancellár és Aleksandar Vučić szerb elnök ugyancsak a migrációról tárgyalt Budapesten. Orbán a három vezető közös sajtótájékoztatóján kiemelte, ez egy hosszabb sorozat első, nyitótalálkozója. Három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint a migráció kérdésköre, hiszen Magyarországra például a déli irányból, de Ukrajna felől is sok menekült érkezik. Arról is beszélt, a menekülthullám megállításába be kell vonni a Magyarországtól délre fekvő államokat is. Rámutatott, eddig is adtak segítséget Szerbiának és Észak-Macedóniának, de most az együttműködés egy új dimenziójára van szükség, ezért a hétfői találkozó után hamarosan lesz egy következő Belgrádban, ahol az illetékes miniszterek egyeztetnek, a konkrét lépéseket fogják jogi formába önteni, illetve, ha közös fellépés lesz, ennek a pénzügyi és élőerő-feltételeit is ott fogják tisztázni. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelyre Bécsben kerülhet majd sor, tette hozzá. Orbán a readmisszióval kapcsolatban csak annyit mondott, „akik illegálisan vannak az országaikban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek”. Az illegális határátlépés problémájára pedig az unión kívüli hot spotok, azaz menekültkörzetek létrehozását javasolja. A magyar miniszterelnök értelmezésében az EU vezetése ösztönzi a migrációt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
