Újabb magyar földügy az uniós bíróság előtt – megint ráfizetünk

Egy újabb termőfölddel kapcsolatos ügyben a fordult csütörtökön az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságához, az eljárást vélhetően meg is fogja nyerni hazánkkal szemben. Most a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők mezőgazdasági földterület használatára vonatkozó jogaival kapcsolatos uniós szabályok megsértése miatt.

Az Európai Unióban beszélt bikkfanyelvről lefordítva ez azt jelenti, uniós joggal ütközik, hogy a magyar földtörvény a külföldi és a belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást biztosított volna.

Még 2013 decemberében a magyar országgyűlés jóváhagyta az úgynevezett haszonélvezeti jog – a magyarországi befektetők tulajdonában álló földterületek használatához és hasznainak beszedéséhez jogot biztosító szerződések – megszüntetéséről szóló törvényt. Csakhogy, az akkor elfogadott földforgalmi törvény – mint ahogy azt az ellenzék jelezte – sok sebből vérzett; ez volt például az egyik.

Az uniós bizottság álláspontja szerint például a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rendkívüli rövidsége ahhoz vezetett, hogy a befektetőknek nem volt lehetőségük alkalmazkodni az új jogi környezethez. Következésképpen a törvény oly módon fosztotta meg a meglévő befektetőket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétől, hogy ennek során nem biztosította az Európai Unió Alapjogi chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását.

A magyar földtörvényben foglaltak szerint az eredeti szerződésekre húszéves átmeneti időszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén kellett volna lejárniuk. Az új törvénnyel ez az időszak négy és fél hónapra rövidült, így a befektetői szerződések 2014. május 1-jén szűntek meg kárpótlás nélkül.

Az Európai Bizottság 2014 októberében felszólító levelet, majd 2015 júniusában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyben arra kérte a magyar hatóságokat, hogy szabályaikat hozzák összhangba az uniós joggal. Mivel a bizottság nem kapott értesítést a helyzet orvoslására hozott intézkedésekről, az Európai Unió Bíróságához fordult Magyarországgal szemben.

Ez sérti a tőke szabad mozgása és a szabad letelepedés elvét – idézi az Európai Bizottság közleményét az MTI.

Magyar kérdés

Érdekes egyébként, hogy a Szombathelyi Közigazgatási Bíróság 2016. január 29-én benyújtott egy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a SEGRO Kft. kontra Vas Megyei Kormányhivatal ügyben. Ilyet akkor szokás kérni, amikor az uniós jogszabályok értelmezésében egy tagállam bírósága úgymond segítséget kér Brüsszeltől.

A megtárgyalandó kérdés, hogy be lehet-e vezetni bejegyzett haszonélvezeti és használati jogok törlési kötelezettségét anélkül, hogy a jogalkotó egyidejűleg rendelkezne a megszűnt haszonélvezeti és használati jogok jogosultjainak járó, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítéséről?

A válasz valószínűleg az, hogy ez sérti az uniós jogot – azaz valószínűleg nemsokára komoly kártérítési eljárások indulhatnak hazánk ellen.

Emellett fontos emlékeztetnünk, hogy Magyarország ellen a termőföldvásárlás kapcsán megindult kötelezettségszegési eljárás is néhány hét múlva bírósági szakaszba kerül


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »