Újabb kisebbségellenes jogszabályt készít elő Ukrajna

Újabb kisebbségellenes jogszabályt készít elő Ukrajna

Nem ingatta meg vélt igazában a Velencei Bizottság jelentése Kijevet. Ukrajna ugyanis ahelyett, hogy átgondolná az oktatási törvény kisebbségi nyelvhasználatról szóló cikkelyét illető észrevételeket, még nagyobb lendülettel veti bele magát az ukránosításba. Újabb kisebbségellenes jogszabályt készít elő, mégpedig ismét az érintettek tiltakozása ellenére. Pedig a tervek szerint a törvény a kisebbségpolitika minden szegmensére meghatározó jelentőséggel hat majd, így figyelembe kell venni a nyelv-, illetve az állampolgársági törvény levegőben lógó módosításakor is.

Azt már megszokhattuk, hogy az ukrán elit nem éli meg vereségként a Velencei Bizottság jelentését. Ez magyarázható a jogászok politikai szempontokat sem nélkülöző fogalmazása mellett azzal, hogy Ukrajna mögött Oroszország miatt ott áll a Nyugat, Kijev ügyesen igyekszik minden kérdésben kihasználni ezt a helyzetet. Az azonban már ugyancsak cinikus hozzáállás, hogy magukat jogvédőknek nevező személyek egyenesen Európa számára követendő példaként állítják be az oktatási törvény ominózus 7-es cikkelyét. A Moszkva elleni harcban a nyelvi fronton már korábban is jeleskedő Roman Matisz úgy látja, hogy a Velencei Bizottság elutasította a magyar fenntartásokat. Az Így is megértik! nevű nonprofit szervezet megalapítója a Gazeta.ua portálnak nyilatkozva úgy fogalmaz, hogy kritikai megjegyzést a kisebbségi nyelvekről szóló cikkelyhez a bizottság nem tett. Matisz az ukrán közbeszédnek megfelelően azt nem hallja meg, hogy a jelentés a kisebbségi nyelveken oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései által kiváltott bírálatokat indokoltnak tartja, hátrányos megkülönböztetésről, kétértelműségekről és az oktatás minősége miatti aggodalmakról beszél és a párbeszéd folytatását ajánlja. Csakis arra koncentrál, hogy a dokumentum legitimnek ismeri el Ukrajnának azt a törekvését, hogy polgárai az államnyelven folyékonyan beszéljenek. Matisz diadalittasan állapítja meg, hogy a 7. cikkelybe még a legilletékesebb szervezet sem tudott belekötni, továbbá szó sincs a kisebbségi jogok csorbulásáról. A nyelvvédő még tovább megy: az ukrán gyakorlat szerinte jóval lojálisabb a kisebbségekhez, mint Európa sok országában. Mint fogalmaz, az ukrán törvény a demokratikus világban az egyik legliberálisabbnak szabályozást biztosítja, példaként állítja mások elé is.

Hírdetés

A kérdéshez az aktivista a hivatalos Kijevhez hasonlóan egyértelműen a nemzeti identitás és a nemzetbiztonság felől közelít. Érvelése ugyanakkor kísértetiesen emlékeztet a Budapest és Brüsszel közötti vitákban a magyar kormány által használt retorikára. Kijev sem mérlegeli a kompromisszum lehetőségeit, inkább visszatámad, s a legszabadabb törvényként állítja be sajátját. Budapest tehát a Kijevvel folytatott vitában hazai pályán érezheti magát, és egyáltalán nem érhetik meglepetésként a kijevi nyilatkozatok. Sőt, azt is tudhatja, hogy mire számíthat a későbbiekben. Mint a már említett készülő újabb törvény mutatja, nem sok jóra. A tervezet államalkotó nemzetként kizárólag az ukránt ismeri el, a tatárokat őshonos kisebbségként határoznák meg, ebből a csoportból kizárja azonban a Kárpátalján évszázadok óta élő magyarokat, románokat, lengyeleket, németeket és szlovákokat. A magyar kisebbség képviselői a készülő koncepció több pontját is ellentétesnek gondolják az alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ezt a véleményüket a kulturális minisztériumnak a tervezetet kidolgozó munkatársaival folytatott év végi megbeszélésen hangsúlyozták is. Válaszként ugyanazt kapták, mint amit Matisz a nyilatkozatában hangoztat. A minisztérium szakértői úgy látja, az Európai Unió országaiban elterjedt gyakorlathoz képest Ukrajnában messze a legjobb a kisebbségek helyzete.

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »