Újabb innovátorok léptek ki a fényre

Újabb innovátorok léptek ki a fényre

Az MVM EDISON Light Up! energetikai innovációs versenynek köszönhetően újabb négy innovátor csapat kap pénzügyi és szakmai segítséget ahhoz, hogy termékét vagy szolgáltatását piacképessé fejlessze.

Széles körű érdeklődés mellett és nagy sikerrel zárult az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2017-es, már második innovációs versenye is. Az MVM EDISON Light Up! pályázat meghirdetésével az állami energiaipari csoport arra buzdította az előremutató energetikai ötletekkel jelentkező fiatalokat és startup vállalkozásokat, hogy találmányaikkal lépjenek ki a fényre, méretessék meg magukat.

A versenyzőknek már maga a porondra lépés is hozott ismertséget, így akár rögtön a verseny elején is felfigyelhettek rájuk a befektetők. Az igaz lehetőségek persze csak ezt követően nyíltak meg számukra: az első fordulóban célegyenesbe jutott 12 csapatot ugyanis – mint az első, 2016-os versenyen is – felkarolta az MVM Zrt. Mindegyiküket egymillió forintos díjjal jutalmazta, hogy a pénzből továbbfejleszthessék innovációjukat. Az MVM Zrt. a partnereivel – az IBM-mel és MVM Csoporthoz tartozó Smart Future Labbal (SFL) – szakértői segítséget is adott piacképes üzleti konstrukciójuk megalkotásához. A május 10-én kihirdetett négy végső győztes 50 millió forintig terjedő további támogatást és újabb testre szabott szakmai segítséget is elnyert. A tehetségek felkutatása, az életképes ötletek felkarolása egyébként szorosan kapcsolódik az MVM Zrt. stratégiájához, amelynek egyik pillére éppen az innováció.

A hullámenergiás e-zászló

A végső győztesek egyike egy megújuló alapú, új elven működő áramtermelő eszközt fejlesztett ki e-zászló néven. Kovács Attila és Kovács Tibor párosa egyenesen tarolt a lézershow-val indított rendezvényen: a zsűri díja mellett megszerezte a legtöbb közönségszavazatot is. Ötletük lényege az, hogy a szél és a víz energiájából hullámmozgással kell áramot előállítani. Elgondolásuknak – úgy tűnik – nincs párja a világon, hasonlóra még a szabadalmi hivatal sem bukkant újdonságkutatása során. Műszaki tervükhöz egy frappáns üzleti elgondolás is társul: a szél vagy a víz energiájával meghajtott „zászló” felületét reklámhordozóként is hasznosítani kell, így igen hamar megtérülhet a zászlónként egyébként is legfeljebb 30 ezer forintos beruházás. A csapat számításai szerint egy átlagos háztartás áramigényét három ilyen zászló megtermelheti.

Még keresik az első körös befektetőt. Egy éven belül jelennének meg a tesztelésre alkalmas, tartós üzemre tervezett, következő generációs prototípussal. A végső cél természetesen a sorozatgyártás, de ehhez szükség lesz egy újabb befektetésre is. A két feltaláló kilépne a világpiacra, mert a magyar piacot máris szűknek látják. A gyártást lehetőleg saját kézben tartanák.

A nagy teljesítményű napkollektor

A piacon elérhető riválisainál sokkal többet tud, ezért több előnyt és hasznot is ígér majdani használójának a szintén győztesnek kihirdetett parabolikus napkollektor. A termék például a hagyományos változatnál jóval nagyobb hőtartományban, a nullától akár 300 Celsius-fokig is működik, sőt a téli mínuszokban is szinte ugyanúgy teljesít, mint a kánikulában. A túlmelegedéstől a könnyű kikapcsolhatóság védi, mivel pedig kéttengelyes technológiával követi a Nap mozgását, 60 százalékkal több hőenergiát termel az általánosan elterjedt rendszereknél. Nagyobb teljesítményét és a többi kedvező tulajdonságát speciális alakjának és műszaki megoldásainak köszönheti.

A kollektor neve Solarmaxima. Kifejlesztői már a kísérleti projektre készülnek. Számításaik szerint a Solarmaxima akár harminc évig is működőképes, az ára pedig három-nyolc év alatt megtérülhet. Már folyik a szabadalmaztatása. A kollektor a fűtésen és a használati meleg víz előállításán kívül használható például a mezőgazdaságban a termények szárítására vagy a tej hőkezelésére. A csapat azt reméli, hogy az MVM EDISON Light Up! programnak köszönhetően megkapja az első körös befektetést, és két-három éven belül megjelenhet a piacon. Nagy volumenben az ipari vevőkre számítanak.

Optimalizál az EnergyAI

A harmadik győztes csapat, az IoTrend a stabil, biztonságos és optimalizált energiaellátást ígérő rendszerével, az EnergyAI-val vívta ki a zsűri elismerését. Sikeres piacra lépés esetén ez a csapat is elsősorban ipari vevőkre számít. Ilyen lehet egy ipari park, amely adott esetben akár önálló energiarendszernek is tekinthető. Az EnergyAI lényege, hogy összehangolja a rendszerben lévő energiatermelők, -felhasználók és -tárolók működését, így összességében csökkenti együttes energiaigényüket, végső soron fenntartási költségüket. Ehhez persze szükség van az egyes egységekből érkező adatok begyűjtésére, feldolgozására és arra is, hogy a rendszer irányítója segítséget kapjon döntései meghozatalában. Ehhez a csapat igénybe veszi az IBM felhőalapú szolgáltatását, és igyekezett automatizálni a folyamat minél több részét. A szolgáltatás elindul úgy is, ha a szolgáltató csak a megbízó meglévő eszközeit használja, utóbbinak ekkor elegendő egy cloudplatformra előfizetnie.

A csapat arra számít, hogy hosszabb távon nagyon keresettek lesznek a piacon az övékhez hasonló szolgáltatások. Mintarendszerük a KFKI-ban, Csillebércen van, aktív projektjeik a Balaton mellett és egy Tisza melletti ipari parkban működnek.

Telefont is tölt a dizájntáska

A negyedik győztes csapatnál az egyedi energetikai megoldás kifejlesztése mellett igen nagy hangsúlyt kapott a formatervezés is, amelyet az IORA Smart System koncepciója testesít meg. Az elgondolás egyik része a tárgyak tervezésének olyan módja, amelyben az IORA felhasználója teljes szabadságot kap a hatszögletű, tetszőleges színű elemek kombinálásakor. Ezzel a nyertes csapat első lépésben egy táskát állított össze, amelybe majd beleépít mindent, amitől az „csodatáskává” válik. Az alapfelszereléssel – napelemcellákkal, vezetékekkel és az akkumulátorral – ellátott táskákkal már ezen a nyáron szeretnének megjelenni a piacon. A további terv szerint bekerül a táskába minden olyan eszköz, amelyet a vevők igényelnek, vagyis minden olyan funkció, amely a mikroelektronika és a mesterséges intelligencia ötvözéséből születhet.

Szeretnék, ha az általuk kínált táskákat mindenki meg tudná fizetni, de persze nem alkalmazhatnak nagyon alacsony árat, hiszen dizájnertermékről van szó. Már dolgoznak az ár meghatározásán, továbbá az üzleti stratégiájukon. Gondolkodnak a termék előrendelésében, vagyis a közösségi finanszírozásban.

Különdíjként egy megrendelést adott az MVM Zrt. a döntőbe került további nyolc pályázat egyikének, a már piacon lévő Kezes-lábas játszóház kifejlesztőjének. Biró Szabolcs arra kapott lehetőséget, hogy a kizárólag emberi erővel hajtott – tehát nulla elektromosenergia-igényű – eszközeit bemutassa a társaság egy nyári rendezvényén. A játékok egyedi ötleteken alapulnak, egy részük például megjavított roncskerékpárokból kialakított szerkezetek hajtásával mozgatható.

Érdemes röviden megismerni a fennmaradó hét pályamunkát is. Kristóf Dániel egy olyan napelemes lámpával szállt ringbe, amelyben nincs mozgó alkatrész, továbbá a szerkezet egyik része sem érintkezik a külvilággal, így nem is korrodálódik. Több generációt is kiszolgálhat.

Egy békéscsabai csapat a SolarSafe nevű szolgáltatással, azaz egy drónos napelem-felügyelő rendszerrel szállt ringbe. A munkát a drónra szerelt hőérzékelő kamera végzi, a begyűjtött adatokat felhőrendszerben dolgozzák fel. Fröhlich Balázs és Kálovics András a SKART nevű elektromos kerékpárját mutatta be. A terméket a piac különleges igényű vevőinek szánják, mostani becslésük szerint 3,5-4 millió forintért. A Radarsenal csapata egy öntanuló okos lakásvezérlési rendszerrel pályázott. A rendszer a szenzoraival folyamatosan ellenőrzi a lakásban lévő energiafogyasztók működését, de még akár az emberek egészségi állapotát is. A BES Európa Kft. egy új elven működő, a korábbinál egyszerűbb és olcsóbb víztisztási megoldással pályázott. Első körben a berendezésük vízminőség-vizsgálatra alkalmas tesztváltozatát vinnék a piacra. Napenergiával működtetett termoakusztikus hűtőgépével Gulyás Attila és Trefán Szilárd magát a hűtőgépgyártást is felrázhatná, de még további kutatások állnak előttük.

Önmagában a műszaki innováció létrejötte nem jelenti, hogy arra fizetőképes kereslet is van a piacon. A mentorprogram egyik fontos célja ezért az volt, hogy a jónak mutatkozó ötleteket üzletileg is életképessé tegye. A mentorokra azonban speciális feladat hárult, mert a továbbjutó csapatok a fejlesztések más-más fázisában jártak, és az ötletgazdáknak is eltérő ismereteik voltak a startuplét működéséről. Kezdetben jellemzően csupán egy ötlettel rendelkeztek, amelyhez többnyire csak a műszaki kompetenciájuk társult. Az ötlet kidolgozása mellett ezért annak az igazolása volt legfontosabb, hogy van-e a termékre vagy szolgáltatásra kereslet, ha pedig van, mely körben és milyen áron.

Mentoraik ezért a csoportos képzéseken kívül egyénileg is konzultáltak velük, lényegében személyre szabott megoldásokkal látták el őket. A képzési program során az IBM és az SFL közös szakembergárdája nyolc alkalommal nyújtott segítséget, alkalmanként egy-egy teljes munkanapon át.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »