Új szíriai alaptörvényt akarnak az isztambuli csúcs résztvevői

Új szíriai alaptörvényt akarnak az isztambuli csúcs résztvevői

A szombati isztambuli török-orosz-francia-német csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy minél hamarabb, lehetőleg még az év vége előtt meg kell tartani az új szíriai alaptörvényt kidolgozó alkotmányozó bizottság első ülését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta: a szíriai kormány és az ellenzék által összeállított küldöttségek névsora elkészült, jelenleg a bizottságot alkotó harmadik szegmens, a civil szervezetek által delegáltak névsorán dolgoznak.

Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy alkotmányos keretek között minden szíriai számára meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy maga döntsön a jövőjéről a választásokon.

Angela Merkel német kancellár jelezte: Berlin is igyekszik hozzájárni, hogy az alkotmányozó bizottság még az év vége előtt összeállhasson.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szintén az alkotmányozó bizottság mihamarabbi létrehozását sürgette. A lehetőségekhez mérten még az év vége előtt – fogalmazott.

Erdogan kifejtette: Szíriában elsődlegesen egy általános tűzszünet elérése a cél. Kiemelte: a tárgyaló felek megerősítették álláspontjukat Szíria területi és politikai egysége mellett, valamint arra vonatkozóan is, hogy a konfliktus csak katonai módszerekkel nem megoldható. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a tartós megoldáshoz az út a Szíria népének irányításával, továbbá az ENSZ megfigyelésével folytatott tárgyalásokon keresztül vezet – fogalmazott a török államfő.

Erdogan az északnyugat-szíriai Idlíb térségét illetően az ottani fegyvernyugvás fenntartását és így egy újabb menekülthullám megelőzésének fontosságát hangsúlyozta. Erdogan arról számolt be, hogy az utóbbi évek szíriai török hadműveleteinek köszönhetően eddig 260 ezer szíriai tért haza Törökországból.

A török elnök ismertette azt is, hogy a felek szintén egyetértettek a Szíriában található terrorszervezetek elleni együttműködés fokozásában, a civileknek juttatott humanitárius segélyszállítmányok folytatásában, illetve abban, hogy a menekültek hazatérésének a nemzetközi jognak megfelelően önkéntes alapon, továbbá az ENSZ-szel együttműködésben kell történnie.

A tél közeledtére való tekintettel Erdogan arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy fokozottabban támogassa a menekülteket.

Putyin azt hangoztatta, hogy teljesen meg kell tisztítani Szíriát a radikális erőktől, miután az erőszakos cselekmények alábbhagytak az országban. Az orosz elnök ugyanakkor elégedettségének adott hangot amiatt, hogy “Szíria nagy része megtisztult a radikálisoktól és az konfliktus sújtotta ország lépésről lépésre a béke irányába tart”.

Hangsúlyozta: a 2011 márciusa tartó szíriai polgárháború megoldását csak diplomáciai úton lehet elérni.

Putyin a sajtótájékoztatón bejelentette: egy menekültekről szóló nemzetközi konferencia szervezésén gondolkodnak.

Putyin egyúttal reményét fejezte ki, hogy a szeptember 17-én megkötött orosz-török megállapodás értelmében a török erőfeszítések következtében rövid időn belül létrejön az idlíbi demilitarizált övezet.

Az egyezmény 15-20 kilométeres sávot jelölt ki a térség peremén, ahonnan október 15-ig a lázadóknak nehézfegyverzetükkel együtt ki kellett volna vonulniuk, azonban a dzsihadisták ezt nem tették meg.

Macron azt mondta, hogy Idlíbben tartós és fenntartható tűzszünetre van szükség a kormányerők és a térséget ellenőrző lázadók között. Szerinte egy esetleges támadás Idlíb térsége ellen humanitárius szempontból elfogadhatatlan. Ez az ottani terrorista csoportok elvándorlását hozná magával, és egy újabb menekülthullámot idézne elő – tette hozzá.

Angela Merkel szombati felszólalásában nyomatékosította: határozott az álláspontja Szíriában a vegyi fegyverek használatával kapcsolatban, amit Macron ugyancsak elutasított. Merkel kijelentette azt is, hogy a szíriai polgárháború politikai megoldását az ENSZ keretein belül kell megtalálni.

A német kancellárral szemben a damaszkuszi vezetés ellenzi, hogy egy ENSZ által javasolt delegáció is része legyen az új szíriai alaptörvényt összeállító alkotmányozó bizottságnak.
Merkel egyúttal a folyamat későbbi állomására utalva jelezte: Szíriában olyan választásokra lesz szükség, amelyen a diaszpórában élőkkel együtt “az ország népének egésze” leadhatja szavazatát.

Erdogan az október elején Isztambulban meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyére kitérve azt mondta, hogy a szaúdi hatóságoknak választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy ki küldte Isztambulba a gyilkosság végrehajtóit. Merkel az üggyel kapcsolatban közölte: megállapodott Macronnal, hogy a nyomozás végeztével közös európai uniós álláspontot találnak a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverszállítmányokról. Berlin már leállította a Rijádnak szánt fegyverszállítmányokat, Macron azonban “demagógiának” nevezte, hogy több európai ország fel akarja függeszteni azokat a Hasogdzsi-ügy miatt.

A török államfő a szombati esemény házigazdájaként Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt fogadta Isztambulban a Vahdettin elnöki rezidencián, de részt vett a találkozón Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja is.

A csúcstalálkozó fő céljául a szíriai polgárháború katonai megoldása helyett a politikai megoldás előmozdítását tűzték ki.

A találkozó szokatlan formátum volt, mert két párhuzamos tárgyalási fórumot egyesített: Törökország és Oroszország az asztanai csoport tagja, Franciaország és Németország pedig az úgynevezett “kis csoport” részese.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »