Új korszak jöhet a migránsellenes dán szocdemekkel

Egyre közelebb kerül a migránsokra határozott nemet mondó Dán Néppárt (DN) és a történelmi Szociáldemokrata Párt (SZP). A felek összefogásával jó időre nemet mondhat Dánia a multikulturalizmusra.

Hosszú ideig a megszokott politikai oldalon mozgott a Dán Néppárt (DN) és a Szociáldemokrata Párt (SZP), előbbi a centrumtól jobbra, míg utóbbi a centrumtól balra – írja elemzésében a The Local dán kiadása. A két pártnak sok területen egyezett a véleménye, de a DN keményvonalas bevándorlás-ellenes nézetei sokáig árkot ástak a két fél közé

Fotó: EPA/BERND WUESTNECK

Fotó: EPA/BERND WUESTNECK

Az elmúlt évek ugyanakkor az SZP erőteljes jobbratolódását hozták migránskérdésben, hogy meg tudják tartani hagyományos kékgalléros szavazóbázisukat – húzza alá az írás, mely annak apropóján született, hogy a két párt vezetője közös interjút adott. A The Guardian egyenesen odáig megy, hogy a néppárt retorikája miatt volt kénytelen tolódni az SZP.

Populista

A helyzet értelmezéséhez elengedhetetlen a mintaország demokráciájának, valamint pártjainak ismerete. A Dán Néppárt az egyik legújabb formáció a politikai palettán, 1995-ben alapították és gyakran kapja meg a jobboldali-populista és a szélsőjobboldali jelzőket – írja a Wikipedia.

Unióellenes

De talán ennél is fontosabb, hogy a párt mit állít magáról, honlapjukon a többi között deklarálják: a keresztény gyökereik és a dán kulturális értékek megőrzése a céljuk. A dán függetlenség és szabadság elsődleges szempont, „ezért a Dán Néppárt ellenzi az Európai Uniót”.

Iszlámellenes

A párt jelenlegi elnöke, Kristian Thulesen Dahl egyébként egyenesen iszlámellenesnek nevezte a pártját, mely egy „muzulmánellenes” kijelentés tompítása volt. Egy 2013-as interjúban pedig olyan kijelentést tett, hogy Dániának inkább nem muzulmán országokból kéne menekülteket befogadnia, mert már nincsen hely muzulmánok számára. Az, hogy központi kérdés az 5,7 milliós országban a bevándorlás, érthetővé válik, hiszen a népesség 9 százaléka külföldön született (!) és a bevándorlók száma évről évre meredeken nő.

Jóléti társadalom

Mindezek mellett a Dán Néppárt balról is előzött, a jóléti állam megerősítését is zászlajára tűzte már megalapulásakor. A 2015-ös választásokon igen egyszerű képlettel dolgoztak: megerősíteni a szociális hálót, emelni a nyugdíjakat, mindezt a bevándorlók lakhatási és letelepedési támogatásának rovására.

A párt ellenfelei hiába hangoztatták véleményüket, miszerint a „matek nem jön ki”, a DN a második legerősebb politikai formációvá lépett elő a szavazatok 21 százalékának besöprésével.

Demokrácia, kicsit másképp

A helyi szavazási rendszer sajátosságai miatt – például a 2 százalékos bejutási küszöb – a dán parlament, a Folketing sok pártnak otthona. Mindezeknek köszönhetően a 20. század óta nem volt egy párt sem abszolút többségben, így lehetséges az a magyar szemmel nézve furcsaság, hogy a középjobb, konzervatív-liberális párt, a Venstre (szó szerint baloldalt jelent) kormányoz, mely a szavazatok 19, 5 százalékát megszerezve, csak harmadik helyen futott be.

90 a 89 ellenében

A koalíciós partnereivel, liberálisok és konzervatívok, mindössze 53 szavazatot tudhatnak maguknak a 179 fős parlamentben, ugyanakkor a Dán Néppárt kívülről támogatja a kabinetet 37 szavazatával, ami azt jelenti, hogy így 90 szavazata van a „kormánypártoknak” az ellenzék 89 szavazata ellenében.

A legtöbb voksot, közel egymilliót, ami 26,3 százalék, valamint 47 szék a parlamentben, a szociáldemokraták szerezték meg. Így már érthető, hogy elemzők szerint miért hozhat komoly változást, ha a két legnagyobb politikai erő – feltéve, ha át tudná menteni táborát – összefogna.

Ugyanakkor a képlet természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen nem véletlenül marad ki a jelenlegi konzervatív kormányból a Dán Néppárt, a Financial Times felidézi a populista progresszív párt (melyből a DN is kinőtt) sorsát, mely éppen azért vesztette el támogatóit, mert belépett a kormányba. Jelenleg a néppárt köszöni szépen, jól van, hiszen a külsős támogatásért cserébe a kabinet komoly beleszólást biztosít az ország irányításába, pont azokon a területeken, melyeket a DN a zászlajára tűzött.

Nincsen semmi kizárva

És mégis mosta két pártvezető, Mette Frederiksen és Kristian Thulesen Dahl a szakszervezeti lapban közösen olyan nyilatkozatokat tesz, miszerint remek a munkakapcsolatuk és hogy rengetek témában konszenzust tudtak kialakítani.

Arra a kérdésre, miszerint támogatnák-e a szociáldemokratákat, Dahl kitérő választ adott, de nem zárkózott el a lehetőségtől. „Azon dolgozunk, hogy a DN-nek minél több párttal legyen lehetősége a koalíciós kormányzásra” – húzta alá.

Frederiksen sem terítette ki lapjait, de utalt rá, hogy „mindenféle pártkonstellációt” meg fognak gondolni.

Dániában egyébként a választások időpontjáról a miniszterelnök dönt, egyedül annyi kikötés van, hogy az előző választástól számítva nem telhet el négy évnél több, tehát legkésőbb 2019 júniusában fény derül a kérdésre.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »