„Ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk”

Megemlékezés a magyarországi németek elhurcolásáról

A történelem azt mutatja, hogy vannak, akik örülnek mások bajának, vannak, akik meggyalázzák az embert. Csak akkor tudunk kijönni ebből a gyűlöletspirálból, ha arra gondolunk, hogy ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk” hangsúlyozta ünnepi beszédében Balog Zoltán református püspök. A zsinat lelkészi elnöke Bonyhádon a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja alkalmából német nyelvű ökumenikus istentiszteleten és megemlékezésen hirdetett igét.

A második világháború lezárását követően a „kollektív bűnösség” elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között mintegy 200 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba, illetve hurcoltak el a Szovjetunióba. Hátra kellett hagyniuk otthonaikat, családjukat, szeretteiket és mindazt, amit addig életük során felépítettek. A mai napon rájuk emlékezünk.

Ezen a napon hagyta el Budaörsöt az első vonatszerelvény, amely Németországba szállította a hazánkból elüldözött német nemzetiségű lakosokat. Ennek emlékére 2012. december 10-én a Magyar Országgyűlés január 19-et a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává jelölte ki.

1d2a0045-143a307f8d.jpg

Szatmári Juhos László szobrászművész alkotása

Fotó: Hirling Bálint

Az idei évben Bonyhádon tartották a központi megemlékezést. A programok január 19-én, szerdán délelőtt kezdődtek. A helyi római katolikus templom adott otthont a rendezvénynek, amelyen az ökumenikus, német nyelvű istentiszteletet szoboravatás, majd a műalkotás koszorúzása követte.

Az istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke mondott köszöntőt és hirdetett igét.

1d2a9731-994c5438f3.jpg

Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke

Fotó: Hirling Bálint

– Az a méltó a mai naphoz, ha a német nyelvű Losungból választjuk a napi igét. Ez mindig különös élményt jelent a rendszeresen Bibliát olvasó embernek, hiszen éppen arra a napra vonatkozik. A mai napi ige a Példabeszédekből való: aki a szegényt gyalázza, az az Istent csúfolja meg, az ő Teremtőjét csúfolja meg; az újszövetségi ige pedig ez: boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Ez a napnak a mondanivalója – hangsúlyozta a püspök, majd hozzátette: a történelem azt mutatja, vannak, akik örülnek mások bajának, vannak, akik meggyalázzák az embert. – Csak akkor tudunk kijönni ebből a gyűlöletspirálból, ha arra gondolunk: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk. De ez még mindig kevés. Azt is tudni kell, hogy mindannyian Isten irgalmából élünk, őáltala, az ő lelke által, az ő kegyelméből leszünk irgalmasok. Ha felleljük, megleljük ezt az isteni irgalmasságot, Isten irgalmát fölfedezzük, akkor megleljük a békét, a megbékélést.

Felhívta a figyelmet: a mai napnak is ez az aktualitása, hiszen akiket több mint 70 évvel ezelőtt a nyelvük, a kultúrájuk, a nemzetiségük, a vallásuk miatt elüldöztek, ők emlékeztetnek bennünket azokra, akiket ma üldöznek el a nyelvük, a hitük, a kultúrájuk, a vallásuk miatt. Visszaemlékezett a nemrégiben Közel-Keleten, Szíriában tett látogatására: – Ott bizony ilyen üldöztetés, szenvedés van napjainkban. Fontos, hogy tanuljunk a történelemből, és ne engedjük, hogy ez újra és újra megtörténjen, hanem legyünk irgalmasak.

1d2a9847-da586cc291 (1).jpg

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára

Fotó: Hirling Bálint

A megemlékezésen beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: a hit volt az, ami megtartotta emberségben, életben, közösségben azokat az embereket, akiket elüldöztek – többek között Bonyhádról. Az államtitkár sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar nemzet vérvesztesége óriási volt, az elüldözöttek, a leszármazottak hiánya most is közöttünk van. De – hívta fel a figyelmet – éppen ezért fontos az emlékezés, hogy soha, sehol ne fordulhasson elő – sem ebben a térségben, és lehetőség szerint a világ egyetlen más pontján sem – ilyen pusztítás.

Az ünnepi alkalmon emlékező szavakat mondott Felföldi László pécsi megyés püspök, Kondor Péter evangélikus püspök, Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád város polgármestere és Mészáros Zoltán református lelkész.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszönetet és hálát mondott a bonyhádi német önkormányzat mindenkori vezetőinek és az itt élő német közösségnek, hogy őrzik a helyi és a környékbeli németek hagyományait, ápolják és tanítják a kultúrájukat, ezzel továbbra is gazdagítva a városokat. – Büszkék vagyunk rájuk. Városunk így nemcsak utcaképében őrzi a németek becsületes és szorgalmas munkáját, hanem megmaradhatott a magyarországi németek egyik centrumának is – zárta gondolatait.

1d2a0037-46c93f8acb.jpg

Fotó: Hirling Bálint

A szoboravatást és a koszorúzási ceremóniát a Tolna Megyei Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emlékművénél, a Rákóczi utcában tartották, ahová a templomtól induló közös sétán vonulhattak át a résztvevők. A Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége által 2021-ben felállított alkotást, Szatmári Juhos László szobrászművész munkáját Johannes Haindl, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is megkoszorúzta. A programokon közreműködött a bonyhádi Rónai Józsefné Német Nemzetiségi Kórus.