Közben az ország anélkül néz szembe a harmadik hullámmal, hogy a másodikból egyáltalán kilábalt volna. Mindezek ellenére, a sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása kérdésében sikerült, vagy legalábbis majdnem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánypártoknak.
Igen, a harmadik hullám küszöbén több politikus bejelentette, nem áll szándékukban támogatni a veszélyhelyzet meghosszabbítását. A veszélyhelyzet nem csak a kijárási tilalom és a boltzár fenntartását teszi lehetővé, hanem többek között azt is, hogy az egészségügyi erőforrások szervezése felett teljes befolyása legyen az államnak, enélkül ugyanis például a magánkórházak kihúzhatnák magukat jelenlegi kötelességeik alól.
Néhány nappal ezelőtt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter kijelentette, nem tudja garantálni pártja minden képviselőjének támogató szavazatát a veszélyhelyzet meghosszabbításához. Hétfőn (febr. 22.), a koalíciós tanács ülésén állítólag sikerült kompromisszumokat elérni, és úgy tűnik meglesz a parlamenti többség a hosszabbításhoz. A kormány ezt érintő döntését ugyanis az új szabályok szerint a parlamentnek 20 napon belül utólag meg kell erősítenie. A dolog persze nem ennyire egyértelmű.
A parlament akkor hajlandó megszavazni a kormány kezdeményezését, ha megfelelően indokolja azt. Az indoklást tartalmazó dokumentumot végül Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi és Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter dolgozta ki. Elvileg ennek az irománynak kellene meggyőznie az embereket arról, hogy szükség van a veszélyhelyzetre – nem mintha a csordultig telt kórházak és a mutációk egész sora nem lehetne elég nyomós érv.
A kétharmados többséggel rendelkező koalíció azért került kompromisszum kényszerbe, mert képviselőik nagy része beteg vagy karanténban van. Egyébként a kijárási tilalommal kapcsolatban más országokban is egyre fogy a politikai akarat, annak ellenére, hogy ez a leghatékonyabb módja csökkenteni az emberek érintkezését. Csehországban épp két héttel ezelőtt utasították el a kijárási tilalom bevezetését. A szintén katasztrofális helyzetben lévő Csehországban sem nagyon találni megfelelő indokot a lépésre, ha csak nem azt, hogy idén választások lesznek, és mindenki szabadulni akar a népszerűtlen döntésektől.
A másik komoly vita a koalíción belül Marek Krajčí egészségügyi miniszter pozíciója volt, akit a liberálisok vettek össztűz alá a kialakult járványhelyzetért – azok a liberálisok, akik megnyitnák az éttermeket.
A Za ľudí és az SaS egyes képviselői támadták talán még az ellenzéknél is élesebben az egészségügyi miniszert. Richard Sulík pedig az egyik hétvégi politikai műsorban kijelentette, hogy tud pár nevet mondani Krajčí helyére. Persze, a teljes képhez hozzátartozik, hogy miközben folyik a járványellenes harc, a kormányoknak véglegesíteniük kell az uniós újjáépítési alap felhasználásának terveit. Szlovákiának 8 milliárd eurós szelet jut a tortából, és ha minden igaz, az egészségügy kapná a legnagyobb részt a minisztériumok közül (a második legtöbbet a gazdasági minisztérium, amit Sulík vezet).
Az OĽANO most azért emlékeztette a nyilvánosságot, hogy a Krajčít bíráló liberális politikusok szavaztak a kemény lockdown ellen karácsony előtt, márpedig ma épp ezt a momentumot tartják a jelenlegi helyzet legfőbb okának. Hogy végül milyen “érveket” kaptak a támadólag fellépő liberális politikusok a visszavonulásért, az egyelőre nem derült ki, de Krajčí visszahívása így lekerült a napirendről, legalábbis a következő néhány napra vagy hétre.
A szlovák sajtó szerint téma volt ugyanakkor Richard Sulík leváltási is, aki amellett hogy színtiszta ellenzéki retorikát folytat, és a járványellenes intézkedések leépítését szorgalmazza alternatív megoldások javasolása nélkül, késlekedik az antigéntesztek, és az iskoláknak szánt egyszerűsített antigéntesztek megvásárlásával is.
Hogy lesz-e meglepetés, azt még ma megtudjuk, annyi biztos, hogy az SaS nagy része mégis csak hajlandó lesz feltenni a kezét a veszélyhelyzet meghosszabbítására. Jellemző egyébként a pártra, hogy minél rövidebb időt javasol, mert minél gyakrabban kell szavaznia róla parlamentnek, annál többször került alkupozícióba. Nem szabad elfelejteni, hogy az SaS a második legkisebb koalíciós párt – mégis a legtöbb politikai hasznot tudta húzni eddig a válságból.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
