Udvarhely mellé „utazik” a sze­mét Kolozs megyéből

Udvarhely mellé „utazik” a sze­mét Kolozs megyéből

Egyre több erdélyi település kénytelen a Szé­kely­ud­var­hely melletti Cekend-tetőre szállítani háztartási hulladékát. Az ezt működtető RDE Hargita vezetősége szerint a lerakó kapacitása rövid távon megengedi ezt a megoldást.

szemet2-MCS-1_b

Továbbra is Szé­kely­ud­varhelyre szállíttatják a dési háztartási hulladékot, miután a Kolozs megyei város önkormányzata megszavazta a szerződés meghosszabbítását a Cekend-tetői lerakót működtető RDE Hargitával. Előbb július 31-éig hosszabbították meg a szerződést, de a Someşanul hírportál szerint újabb határidő-módosítást írtak alá, mivel a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep végleges bezárása után nem találtak jobb megoldást a szemét tárolására.

„A távolság érezhető a szállítás árában. Míg előtte oda-vissza 110 kilométer megtételéért fizettünk, most a távolság 440 kilométer, ami 67 lejt jelent tonnánként. A tárolás tonnánként 16 euróba kerül jelenleg, míg Kolozsváron korábban 21 euróba került havonta” – idézi a hírportál Costan Morart, Dés polgármesterét. Az elöljáró szerint havonta 1500 tonna hulladékot szállítanak Székelyföldre, ami mintegy 270 ezer lejbe kerül.

A Kolozs megyei hírportálok arról tájékoztattak, hogy tavaly a tordai, illetve az aranyosgyéresi szemetet is a Cekend-tetőre szállították. A Kolozs megyei kisvárosok ugyanis patthelyzetbe kerültek, miután véglegesen bezárták a pataréti szeméttelepet, és a számos botrány miatt nem sikerült időben kiépíteni a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszert. A korszerű lerakót 2014 októberében kellett volna befejezni.

Részben fogadják mások szemetét

Koszta Attila, a Cekend-tetői RDE Hargita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat illetékese rámutatott: válsághelyzet alakult ki az országban, hiszen bezárták a régi lerakókat, az újak megnyitása pedig késlekedik. Vannak olyan települések, amelyek rá vannak kényszerülve, hogy akár nagy anyagi áldozatok árán is máshova szállítsák a hulladékot, ezért próbálják azt „szétszórni, ahova tudják”, amíg a közelükben megnyílik egy, a normáknak megfelelő hulladéklerakó. „Ilyen a mi magánlerakónk is, de van például Brassóban és Segesváron is, ahova bizonyos mennyiséget hoznak. Elenyésző ez a mennyiség ahhoz képest, hogy mit termelnek a városban” – nyilatkozta Koszta.

A vállalat illetékese szerint mivel túl nagy anyagi megterhelés lenne, a rászoruló városok nem viszik Udvarhelyre a teljes hulladékmennyiséget, hanem több település között osztják szét azt, például Nagyváradra és Segesvárra is visznek belőle. Koszta szerint a cekendi lerakó önmagában nem tudná ellátni ezeket a városokat, ám részben befogadja az általuk termelt háztartási hulladékot, hiszen az a cél, hogy a szemét engedéllyel rendelkező lerakókba kerüljön. A magánlerakó egyébként veszélyes hulladékot is fogadhat, ezért más megyékből ipari hulladékot, valamint fúrásokkor keletkezett földet is szállítanak ide, utóbbit a szemét földelésére használják.

Fél évszázadig is kibírják

Koszta Attila szerint annak ellenére, hogy más települések hulladékát is befogadják, nem áll fenn a túlterhelés veszélye. „Akkora kapacitásunk van, hogy legrosszabb esetben is legalább 45 évre elegendő” – mondta. Hozzátette, hogy a remetei hulladékkezelő központ megnyitása után több mint nyolcvan százalékkal csökkenni fog a lerakóba szállított szemét, így a jelenleg ellátott kilenc település közül csak Székelyudvarhelyről fogják a Cekend-tetőre szállítani a hulladékot, így hosszabb ideig szolgálhatja ki a környék igényét. Székelyudvarhely és környéke szezontól függően egy hónap alatt mintegy 1500–2000 tonna háztartási hulladékot termel. Parajdon a turistaszezonban akár két és félszeresére is nő a hulladék a téli időszakhoz képest, mondta az illetékes.

Bár az utóbbi években nagy haladás volt tapasztalható a hulladékkezelés terén, továbbra is akadnak problémák. Koszta Attila szerint Udvarhelyszéken a legnagyobb gondot továbbra is az illegális hulladék jelenti. „Vannak olyan vállalkozók, akik úgy próbálják gazdaságossá tenni cégüket, hogy nem fizetnek hulladékszállítási díjat, ezért naponta, hetente próbálják valahova elhelyezni azt” – magyarázta az illetékes. Úgy vélte, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség akciói, illetve a térfigyelő kamerák segítenek visszaszorítani a jelenséget.

Emellett továbbra is gond, hogy kevésbé népszerű a lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés, ezért különböző akciókkal próbálják rávenni erre a lakosságot és a vállalatokat: a szelektív gyűjtésre kijelölt zsákok helyett újat adnak, a pillepalackot és a papírt a Termés utcában pénzre, WC-papírra, papír kéztörlőre vagy fénymásoló papírra válthatják stb. Elmondta, az a tévhitet is szeretnék eloszlatni, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék egy helyre kerül, hiszen a szemétszállítókban külön rekeszek vannak a különböző típusú hulladék számára.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »