A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhet a kereszténység nélkül – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában Tusnádfürdőn pénteken.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (j), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (k) és Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő (b) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen az erdélyi Tusnádfürdőn, 2022 július 22-én. MTI/Veres Nándor
A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhet a kereszténység nélkül – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában Tusnádfürdőn pénteken.
Semjén Zsolt a Kereszténység a nyugati világban című panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció „katedrálisát”.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a nyugati világ mainstream ideológiája ezt a feltevést nem fogadja el, és azon igyekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, a vallást pedig „szabadidős magántevékenységgé” formálja.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette, e felvetés szerint a vallásnak – különösen a kereszténységnek – el kell tűnnie a társadalomformáló erők közül és minden eszközzel vissza kell szorítani a magánéletbe. A mainstream brüsszeli bürokrácia – folytatta – „kifejezetten keresztényüldözést” folytat, amikor a keresztény valláshoz kötődő jelképeket el akarja tüntetni. Emellett arra is törekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, minél több muszlimot engedjen be Európába, amellyel így „végképp relativizálja” a kereszténységet – tette hozzá.
Ez nem fog sikerülni, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz – mondta Semjén Zsolt. A nemzetállamok fontossága a kereszténységhez mérhető, ezért ragaszkodni kell a nemzeti kultúrához és értékekhez, illetve a családhoz, amellyel egyben a természet rendjét is védjük – fogalmazott.
A panelbeszélgetésen részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke és David Lloyd Dusenbury filozófus-író.
Csák János: kötődésre, biztonságra és gondoskodásra épül a magyar jövő
A kötődésre, biztonságra és a gondoskodás képességére épül a magyar jövő, ezekhez kell az államnak a megfelelő környezetet megteremtenie – hangoztatta Csák János kulturális és innovációs miniszter pénteken Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Magyar jövő 2030 címmel megrendezett pódiumbeszélgetésén.
Rámutatott: mindenki gondoskodni akar a szeretteiről, az államnak az a dolga, hogy megteremtse ehhez a környezetet: segítse elő a közösségek működését, teremtse meg az ehhez szükséges békét is biztonságot, és tegye lehetővé mindenkinek hogy tehetsége szerint gondoskodjon szeretteiről, lehessen „magabíró” ember.
Ezt szolgálják az adócsökkentések, ezt szolgálják az alulról nyitott középosztálynak a megerősítésére tett intézkedések, a családi adózás bevezetése, a bölcsődei program – tette hozzá.
A miniszter szerint a magyar nemzet 33 nemzedék óta sikeresen védi a szabadságát, a túléléshez pedig mindig a leleményességére, a tehetségek kiaknázására tudott támaszkodni. Úgy értékelte: a Kárpát-medence annyi tehetséget termel, amennyit nem bír felhasználni, a „jövőügyi tárca” feladata ennek a potenciálnak az energiává alakítása, a tehetséggondozás.
„A magyar állam feladata az, hogy lásson meg ideákat, lásson meg bajnokokat, és álljon mögéjük” – közölte a miniszter.
Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos kifejtette: Magyarországnak nincs sok kőolaj-finomítója, de kulturális energiákban nagyon gazdag, fejlődő kulturális intézményrendszere, több olyan szellemi „energiakitermelő” helye, amely becsatornázza, közkinccsé teszi a tehetségeket.
Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME alapítványi elnöke, a Brain Bar alapítója úgy értékelte: a technológiai fejlődésben valami nagyon félrement, az amerikai tőke az – unalommal összefüggő – videojátékokba, pornográfiába és marihuánatermékekre költi a legtöbbet. A Nyugat szerinte nem hisz saját jövőjében, a mának él, a magyar jövőt pedig szerinte egy részleges befelé fordulás, az önrendelkezést segítő nemzeti technológiák kifejlesztése alapozhatja meg.
A pódiumbeszélgetés erdélyi előadói, Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke az erdélyi magyarság jövőjéről beszéltek: úgy értékelték, hogy 2030-ban is lesz Erdélyben egymillió magyar, a nemzeti identitás megmaradásához azonban biztosítani kell a közösséghez tartozás élményét, akár az internet által kínált virtuális térben, és a jogi, önrendelkezési feltételeket, a közösségi autonómiát.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
