Tusványos – a magyarság jövőjéről szóltak előadások

Tusványos – a magyarság jövőjéről szóltak előadások

A határon túli magyarok helyzetéről, az EU és a magyarság jövőjéről szóltak előadások pénteken Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos).

David Lloyd Dusenbury filozófus, író, a Danube Institute kutatói ösztöndíjasa (b1), Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke (b2), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (b3), Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (j3), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) és Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő (j1) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 22-én. MTI/Veres Nándor

Hírdetés

A határon túli magyarok helyzetéről, az EU és a magyarság jövőjéről szóltak előadások pénteken Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos).

A határon túli magyar vezetők hagyományos fórumán Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője elmondta: Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, ez pedig az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a háború mielőbb befejeződjön. Úgy vélte, hogy az elmenekült kárpátaljai magyarok nagy arányban fognak visszatérni szülőföldjükre.
   
Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke pozitív fejleményként említette meg, hogy tavaly ősszel a három szlovákiai magyar párt egyesülésével létrejött a Szövetség. Reményét fejezte ki, hogy az egyesült politikai alakulat révén 2024 után ismét ott lesz a felvidéki magyarság képviselete a szlovák parlamentben, ahol majd a Benes-dekrétumok ügyét is felvetheti.
   
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt három évben mind Szerbián belül, mind államközi szinten kiválóan alakultak a magyar-szerb kapcsolatok. Szerbiában felnéznek és partnerként tekintenek a magyar közösségre, és szeptemberben a két ország közötti stratégiai partnerségről is kétoldalú megállapodást írtak alá.
   
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter az erdélyi magyarság sikereként említette, hogy a 2020-as választások során sikerült megszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, és a szövetség fontos tisztségeket kapott a bukaresti kormányban.
   
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy vélte: nem volt még egy ilyen sikeres 12 éves időszak Magyarország utóbbi százéves történetében, mint ami most zárult. A külső körülmények miatt azonban a következő évben az is siker lesz, ha meg tudják őrizni az elért eredményeket.
   
A magyar kormány diaszpórát célzó programjairól külön beszélgetés szólt a Tusványoson. Ezen Szilágyi Péter helyettes államtitkár elmondta: Magyarország az éves költségvetése egy-másfél százalékát fordítja nemzetpolitikára. Ennek az összegnek csupán egy százaléka jut a diaszpórának, de mégis jól látható eredményeket lehetett elérni.
   
Egy Európa jövőjét taglaló beszélgetésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció “katedrálisát”.
   
Úgy vélte: nem lesz sikeres az a nyugati törekvés, hogy a vallást “szabadidős magántevékenységgé” formálja, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz.
   
Egy másik beszélgetésen Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az ukrajnai háború és az energiaválság által kialakuló recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita a valós problémák felé kanyarodjon.
   
“Amikor háborúról és békéről vagy arról beszélünk, hogy van-e fűtés vagy nincs, akkor meglehet: lesz lehetőség leülni a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: amikor Magyarország sarkos véleményt fogalmaz meg az EU jövőjéről, akkor ebben az aggodalom tükröződik, és az “érted haragszom, nem ellened” elv érvényesül. Kijelentette: ha szétesne az egész EU-s intézményrendszer, az utolsó gerendát a magyarok fogják tartani.
   
A pódiumbeszélgetés másik meghívottja, Kelemen Hunor úgy vélte: az EU politikai elitje hatalomtechnikai döntéseket tol előtérbe, amikor a konszenzusos döntéshozatal elvetését próbálja elfogadtatni. Úgy vélte: az EU megújulása azonban nem korlátozódhat csakis hatalomtechnikai kérdésekre. Ha lesz változás, ennek tartalmi változásnak kell lennie, és az őshonos nemzeti kisebbségek számára is perspektívát kell nyitnia – vélte az erdélyi magyar politikus.
   
A Magyar jövő 2030 címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen Csák János kulturális és innovációs miniszter úgy értékelte: a Kárpát-medence annyi tehetséget termel, amennyit nem bír felhasználni. A “jövőügyi tárca” feladata ennek a potenciálnak az energiává alakítása, a tehetséggondozás. “A magyar állam feladata az, hogy lásson meg ideákat, lásson meg bajnokokat, és álljon mögéjük” – közölte a miniszter.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »