Tüntetések a dakotai indián földért

Egy New York-i aktivistanő súlyos sérülése, meg persze Jane Fonda színésznő szerepvállalása fokozottan felhívta a figyelmet egy immár hónapok óta tartó, zavargásokkal is tarkított tüntetéssorozatra Észak-Dakotában. A rezervátumban élő sziú indiánok ivóvizének és kultuszhelyeinek védelmében kiállók a Dakota Access olajvezeték ellen emelik fel a hangjukat. Időnként vízágyúval oszlatják fel őket. A vezető amerikai politikusok hallgatnak, Obama elnök kivár, miközben a helyi elit a négymilliárd dolláros építkezés folytatását akarja. Donald Trump megválasztása a kontextust is megváltoztatta.

– Olyan ez, mintha Arlington temetője alatt és a Potomac folyón keresztül építenének olajvezetéket – fakadt ki Phyllis Bennis, a washingtoni Politikai Tanulmányok Intézete indián származású projektvezetője, azért említve a nemzeti katonai temetőt és az amerikai főváros folyóját, hogy az Észak-Dakotát nem ismerők számára is érzékeltesse, mi a tétje szerinte az immár fél éve tartó tüntetéshullámnak a sziú indiánok földjén. Az Álló Szikla elnevezésű rezervátumban mintegy 8 ezren élnek csak a kanadai határ mentén, az egyébként is gyéren lakott Észak-Dakotában, ahol – máshová való, szimpatizáns tüntetőket is maguk köré gyűjtve – a Dakota Access elnevezésű olajvezeték megépítése ellen tiltakoznak.

Az indiánok ivóvizüket és temetkezési helyeiket féltik a 3,8 milliárd dollárba kerülő projekttől; a hatóságok szerint az aggodalmuk alaptalan. Mindenesetre Barack Obama elnök leállította az építkezést, amíg a mérnökhadtest szakértői a sziúk képviselőivel egyezkednek. A helyi politikai elit – a republikánus kormányzó, a két szenátor, valamint az egyetlen képviselő – sürgeti a Fehér Házat, hogy lépjen, és engedélyezze a projektet. Ettől munkahelyeket és az amerikai energiafüggőség csökkentését várják: a vezeték Illinois államba, egy Chicago melletti finomítóba szállítaná a nyersolajat. Megfigyelőknek feltűnt, hogy a választási kampányban Hillary Clinton és Donald Trump is kerülte a kényes témát – akárhogy is foglalnak állást, érdekeket sértettek volna. Nem mintha Észak-Dakota mindösszesen három elektori szavazata érdemben befolyásolhatta volna a választás kimenetelét.

Eddig már több száz embert vettek őrizetbe az elmúlt hónapokban a zavargások miatt. De most a tüntetők New York-i elvbarátai a világváros központjában demonstráltak, egy fiatal New York-i aktivista, Sophia Wilansky iránti együttérzésből szervezve virrasztást. A 21 éves lány a tüntetők és a család szerint a rendőrség egy villanógránátjától sebesült meg a napokban annyira, hogy Minnesotába kellett kórházba vinni, és e sorok írásakor nem volt biztos, hogy nem kell amputálni a karját. – Azért szerveztük a tiltakozást, hogy hírét vigyük a történteknek. Nem jellemző, hogy híre menne, hogy a rendőrök gránátot dobnak egy tüntetőre – nyilatkozta egy aktivista az orosz RT tudósítása szerint; a hírportál azt is állítja, hogy amerikai zászlót is égettek a megmozduláson.

A dakotai rendőrség nem ismeri el, hogy gránát okozhatta a lány sérüléseit, szóvivőjük szerint nem is vetettek be ilyen eszközt. Szerintük a lány egy propángázpalacktól sebesült meg, amelyet a tüntetők megpiszkáltak, hogy felrobbantsák. Észak-Dakotában eddig csak az államnak 12 millió dollárjába, Morton megyének pedig 8 milliójába került a rend fenntartása. Észak-Dakota további 7 milliót igényelt erre a célra.

A Dakota Access elleni tüntetést Amerika megosztottsága is táplálja; egy friss, már Trump megválasztása óta készült felmérés szerint az emberek rekordarányban, 77 százalékban vélik úgy, hogy megosztott az országuk. A dakotai tüntetések viszont az árkok betemetésére és a sebek begyógyítására hivatott összamerikai ünnep, a hálaadás idején is folytatódnak; tegnap estére olyan hírességek is bejelentkeztek, mint Jane Fonda színésznő, hogy felszolgálják az ünnepi vacsorát a demonstrálóknak. A már idézett Phyllis Bennis úgy véli: Trump megválasztása óta az olajvezeték elleni megmozdulások „a progresszív ellenállás morális magját” jelentik.

A New York-i szimpátiatüntetést pedig az RT híradása szerint egy magát fekete felszabadítási csoportnak nevező tömörülés szervezte, amelynek aktivistája, Mike Bento elmondta: az Egyesült Államok „lincselők és tolvajok országa, akik meglopták az afrikai embereket és elvették az őslakosok földjét”. Ezért nem is ünneplik a hálaadást.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »