Tündöklő pompával ünnepeltük a honfoglalás ezredik évfordulóját

Tündöklő pompával ünnepeltük a honfoglalás ezredik évfordulóját

Százhúsz éve, 1896. június 8-án volt a honfoglalás ezredik évfordulóján megrendezett millenniumi ünnepségek csúcspontja Budapesten. Ekkor, Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján fejezte ki az ország hódolatát a király előtt. 

Az 1867. évi kiegyezés után dinamikusan fejlődő Magyarországon az 1880-as években merült fel a gondolat, hogy ünnepeljék meg a honfoglalás ezredik évfordulóját. Az erre felkért Magyar Tudományos Akadémia a pontos időpontot nem tudta meghatározni, a dátumot 860 és 900 közé tették. Az ünnepségek időpontjáról így a politikusok döntöttek, s 1895-öt jelölték ki emlékévnek. Ekkor még csak országos kiállítást terveztek, de aztán újabb és újabb rendezvények ötlete merült fel, és az időpontot 1896-ra módosították.

A Millennium célja az ezeréves “magyar állameszme” népszerűsítése, a magyar nemzeti nagyság és dicsőség ünneplése lett, amit egyfelől a nagyberuházások, másfelől a pompázatos felvonulások, rendezvények szimbolizáltak. A jeles alkalomra a parlamenti pártok békét kötöttek, a nemzetiségek tiltakoztak ugyan, de tüntetésekkel nem zavarták meg az eseményeket.

Az ezredév kezdetén, 1895. december 31-én éjfélkor az ország egész területén megkondultak a harangok. A Képviselőház 1896. április 21-i ünnepélyes ülésén iktatta törvénybe a honalapítás évezredes emlékének megörökítését, hálát adva az isteni gondviselésnek, Árpád fejedelemnek és Ferenc Józsefnek; a törvény június 8-án, Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján lépett érvénybe. Ugyanaznap fogadták el a törvényt “a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről”: emlékmű felállításáról a budapesti Andrássy út végén; emlékoszlopok emeléséről az ország hét pontján (a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen); a Mátyás-templom melletti Szent István-szoborról; a Szépművészeti Múzeum felépítéséről; 400 új népiskola felállításáról. A budapesti millenniumi emlékmű építése azonban csak az év végén kezdődött meg, és csaknem harminc évig tartott, végső formájában 1929. május 26-án, a Hősök napján avatták fel.

A központi rendezvényt, a budapesti millenniumi kiállítást május 2-án nyitotta meg tündöklő pompával I. Ferenc József és Erzsébet királyné. E célra építették ki mai formájában, hatalmas költséggel a Városligetet, a november 3-ig nyitva tartó, 520 ezer négyzetméteres kiállítást csaknem 6 millió látogató kereste fel. A szoros határidő miatt az épületek főként fából épültek, a nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között egy részüket tartós anyagokból építették újra, ma is áll Vajdahunyad vára.

Budapest Kvíz


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »