Túlmutat az oktatás területén!

Egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról.

A módosítás elsődleges célja, az egészségügyi és orvosképzési feladatellátásának minőségi fejlesztését és hatékonyabb működését eredményező szervezeti és szakmai integráció jogi feltételeinek megteremtése, hogy ezáltal kialakuljanak a szakmai tevékenységek összehangolásához, a funkcionális területek közös megszervezéséhez, és az orvosképzés gyakorlati kapacitásainak bővítéséhez nélkülözhetetlen jogi keretek. Ennek érdekében a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően új egészségügyi szolgáltató kategória kerül bevezetésre,  az ún . „cg’elemf kórház”, amely a már meglévő klinikai kapacitások és struktúra mellett az integrálandó egyetemi kórház modellbe kerülő kórház, kórházak egyetemi fenntartásban, az egyetem szervezeti egységeként működnének. A javaslat pontosítja az egészségügyi szolgáltatók kategóriáit és szerepüket is, emellett a klinikai központ vezetésével kapcsolatban  is tartalmaz pontosításokat. Előterjesztők: Kósa Lajos, Pósán László, Halász János, Kucsák László (Fidesz). Szövege: PDF.

Az ígéret reményre ad jogot!

A  KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka szerint az előterjesztés jól átgondolt, alapos munka, aggályait, azonban nem tudta, s nem is akarta eltitkolni.

HARRACH PÉTER, (KDNP): – Képviselőtársaim! Az egészségügynek sok problémája van, és ezt, ezek egy részét próbálja ez az előterjesztés orvosolni. Hadd említsek néhány címszót, hogy milyen területeket kell vagy már eddig is kezelt a kormányzat.

– Elsőként a bérrendezést kell megemlítenünk: az egészségügy nagy problémáját rendezi folyamatosan. Az adósságkezelés, a kórházak adósságának a konszolidációja a másik kérdés. Nem először történik: az augusztus 31-ei államkincstári adatok szerint több mint 55 milliárd halmozódott fel ismét, ami egyes vélemények szerint eléri év végére a 70 milliárd forintot is. A betegút optimalizálása is olyan kérdés, ami régóta többször felmerült az orvosképzés eddig is meglevő problémáihoz hasonlóan. Aktuálisak miként a fejlesztések, amikben a vidék és a központi régió jelentős különbséget élvezett vagy szenvedett el; aztán olyan finanszírozási problémák, aminek része például a krónikus ágyaknak a kórházban, a fekvőbeteg-ellátásban történő működtetése vagy pedig a szociális ellátásba történő átvitele.

– Még sok más hasonló kérdést felvethetnék, de azért ezek közül hadd mondjam el először azt, amin már részben túl vagyunk, és mindenképpen örömteli esemény: ez az egészségügyi bérrendezés kérdése.  A fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok idén 107 ezer forintos pluszjövedelmet kaptak, jövőre 100 ezer forintot, tehát egy jelentős béremelés, ami talán mérsékelheti az elvándorlást is. Az alapellátásban a háziorvosok 130 ezer forintos praxisonkénti pluszjövedelme idén jó lehetőséget biztosít számukra. A védőnőknek is  30-35 ezer forinttal több a bérük idén, mint tavaly volt. Nem szeretnék a részletekbe menni, viszont azt újból el kell mondanunk: a szakszemélyzet béremelkedése egy rendkívül fontos és régen létező problémát oldott meg, hiszen itt a 26,5 százalékos emelés, majd az azt követő 12, utána 8-8 százalékos, tehát négy éven keresztül történő béremelés jelentős mértékben javítja a helyzetüket. Ezzel az egészségügy egyik problémája, ha nem is véglegesen, de megoldódónak látszik.

– Képviselőtársaim! Láthatják: a kórházak adósságrendezésére az állam ismét készséget mutat, de az is tény, hogy ezt folyamatosan nem lehet csinálni. Tehát itt valamiféle megoldást kell találni, és ez az előterjesztés részben erre is megoldást ad, hiszen az egyetemek körébe vonás egy olyan gazdálkodást vetít előre, ami azokban a kórházakban talán megoldást jelent. Bár gondolom, nem vagyok egyedül, aki meghallgatta a kórházigazgatók véleményét; nekik nem ez a véleményük. A fejlesztésekkel kapcsolatban nagy öröm az, amit látunk, hogy a vidéki kórházak milyen komoly mértékben fejlődtek és megújultak, de ha a budapesti kórházakat nézzük, akkor ez az öröm nem jelenik meg, hiszen itt éppen az uniós források gyengesége miatt ezek a fejlesztések elmaradtak. Az ígéret viszont, amiről most szó van, reményre ad jogot. A krónikus ágyak kérdése, viszont már sokkal nagyobb probléma, hiszen kétségtelen, hogy a legdrágább gyógyítási eszköz a fekvőbeteg-ellátás, és ott a nem aktív ágyak létesítése és fenntartása bizony nem jelent egy jó gazdálkodást. Ez azonban olyan kényes kérdés, amit nagy előkészítéssel és türelmes végrehajtással kell megoldani.

– Magyarországon, ismereteink szerint  az orvosképzés magas színvonalú. Az is tény, hogy a külföldi hallgatók képzése és annak előnyei továbbra is minden általam ismert egészségügyi felsőoktatási intézményben olyan szempont, aminek az erősítésén kívánnak dolgozni az intézmény fenntartói. És végül az egyetemi kórház, mint az egészségügyi szolgáltató kategória új elnevezése: ez valóban a betegút-menedzsment optimalizálását jelenti, ami nem vitás, hogy egy folyamatosan meglevő probléma, és eddig még tökéletesen nem sikerült megoldani.

– Hadd említsem meg azokat az aggályokat is, amelyek megfogalmazódtak az orvosok és a kórházigazgatók részéről. Felteszik a kérdést: vajon a nem egyetemi kórházak helyzete, állapota milyen lesz ezzel az átalakítással, és azoknak az energiáknak és lehetőségeknek az elvonását jelenti-e, amiket féltenek? Ugyanígy az egyetemi kórházak önállóságának a kérdése is felmerül az orvostársadalomban, és egyúttal megjegyezték a túlzott központosítás veszélyeit is. És végül nemcsak kérdés, hanem kérés is a kórházigazgatók részéről: egy velük történő részletesebb egyeztetésre is szükség lenne vagy lett volna. Úgy éreztem, hogy ezeket az aggodalmakat is közvetíteni kell. A vita elsősorban abból adódik, hogy az egyetemi kórház nem csupán képzést segít, hanem az ellátást is végzi, illetve olyan intézmény, aminek a működtetéséről is szó van. Tehát túlmutat ez az előterjesztés az oktatás területén. Éppen ezért tartom fontosnak az egészségügy képviselőivel való egyeztetést. Vezetőik érzékenységét figyelembe kell venni, mert nem annyira az orvosokról, mint inkább a kórházigazgatókról van szó.

– Képviselőtársaim! Ez az előterjesztés egy jól átgondolt, alapos munka. A kereszténydemokrata frakció azért támogatja az elfogadását, mert azt a célt látja megvalósulni, amit a kormány évekkel ezelőtt kitűzött. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »